Mária
-6 °C
-2 °C

Irgalmas halál

2001.02.19. 17:04
A Fekete Angyal néven ismert ápolónő a rendőrségen tett vallomása szerint az idős beteg embereken segíteni akart, ezért adott be nekik engedély nélkül injekciókat, amelyek a halálukat okozták. Azt még nem lehet tudni, hogy ámokfutóról, pszichopatáról vagy eutanáziáról van-e szó a Nyírő Gyula Kórház 23 éves szakápolójának esetében, a történtek kapcsán ismét reflektorfénybe került az eutanázia kérdése.
A Fekete Angyal néven ismert ápolónő a rendőrségen tett vallomása szerint az idős beteg embereken segíteni akart, ezért adott be nekik engedély nélkül injekciókat, amelyek a halálukat okozták. A Nyírő Gyula Kórházban dolgozó huszonnégy éves lányt többrendbeli emberöléssel gyanúsítják, és elmeorvosi vizsgálatát még héten megkezdik - hangzott el a BRFK sajtótájékoztatóján. A nővér eddig tizenkilenc áldozatát meg is nevezte. Kolléganői szerint személyiségzavarai voltak, amelyek korábban kisebb füllentésekben nyilvánultak meg. Munkája során olyan is előfordult, hogy egyik betegének mosogatószerrel adott beöntést.

Somfai Béla, a szegedi Hittudományi Főiskola tanárának értekezése szerint Hippokrates óta a nyugati orvos-szolgálat a páciens életének kioltását az orvosi hivatás elleni legsúlyosabb véteknek tekintette, még akkor is, ha az a beteg kérésére történt meg.

Az azonban már az 1980-ban kiadott vatikáni nyilatkozatban is szerepel, hogy egészsége védelmében a betegnek - és orvosainak - csak azokat az eszközöket kell felhasználnia, melyeknek terhei, veszélyei és költségei kedvező arányban vannak a várt eredménnyel.

A holland példa

Tavaly novemberben a holland parlament megszavazta az eutanázia engedélyezéséről szóló törvényt. A javaslatot a közvélemény nagyobb része támogatja. A kegyes halált a törvényi tiltás ellenére az orvosok egy része eddig is alkalmazta, de bírósági per kevés ügyből lett.

Az eutanáziát ugyanis általában az öngyilkosságra vagy a gyilkosságra vonatkozó törvényes rendelkezések alapján tiltották. A változás első lépését az öngyilkosságra vonatkozó törvényes szankciók megváltozása jelentette. Az öngyilkosság elkövetésének elõsegítése vagy a vele történõ közreműködés büntetendő cselekmény maradt legtöbb jogrendszerben napjainkig.

Az öngyilkosság tettét azonban manapság általában nem megfontolt döntésnek, hanem a pillanatnyi elmezavar jogilag és erkölcsileg be nem számítható esetének tekintik. Az utóbbi évtizedekben az "irgalmas halál" okozásának nem egy esetét is ugyanezen az alapon bírálták el, nagyon is enyhe vagy felfüggesztett ítéletek megalkotásával a szokásjog országaiban és más jogrendszerek területén is.

Két külföldi példa

Ugyanitt említi Somfai, hogy 1973-ban Dax Covart amerikai fiatalember robbanás következtében testének nagy részén súlyos égési sebeket szenvedett. Felgyógyulása az orvostudomány csodájának számított, de hosszú időt és rendkívül sok szenvedést követelt; errõl két filmet is készítettek. Súlyos fogyatékosságok ellenére is képes volt jogi diplomát szerezni és házasságra lépni, melyből gyermekek is születtek. A férfi a kezelés kezdetétől állandóan azt követelte, hogy hagyják békében meghalni. A kezelés terheit elviselhetetlennek tartotta, és fölgyógyulása után minden szabadidejét a kezelés visszautasításának jogáért folytatott küzdelemre fordította.

1992-ben egy húszéves francia-kanadai nõ nyaktól lefelé megbénult, életének további folytatásához légzőkészülékre és mesterséges táplálásra szorult. Noha jogi és orvosi fogalmak szerint élete nem forgott kockán néhány hónapos kezelés után kifejezésre juttatta szándékát, hogy az adott körülmények között nem kívánja életének további mesterséges fenntartását, meg akar halni. Jogi és orvosi precedens hiányában kérésének teljesítését a kórház bírói döntésre bízta.

A bíró úgy döntött, hogy ebben az esetben nem eutanáziáról van szó, hanem az elviselhetetlenül terhes kezelés jogos visszautasításáról. Mivel az ügynek nagy figyelmet szentelt a kanadai közvélemény, a québeci katolikus püspöki kar is annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a kérés végrehajtása erkölcsileg megengedhető. Kezelőorvosa január elején kikapcsolta az életfenntartó készülékeket.

A Magyar Orvosi Kamara álláspontja

Magyarországon először akkor került reflektorfénybe az eutanázia kérdése, amikor egy asszony megfojtotta halálos beteg, rákban szenvedő gyermekét. Az anyát a bíróság jogerősen elítélte, ám Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmet adott neki. A nő a tárgyalások alatt végig arra hivatkozott, meg akarta kímélni menthetetlen lányát a haldoklással járó fájdalmaktól.

Azt még nem lehet tudni, hogy ámokfutóról, pszichopatáról van-e szó vagy eutanáziáról, azonban a Nyírő Gyula Kórház 23 éves szakápolóját közel negyven beteg halálba küldése miatt helyezték vasárnap előzetes letaróztatásba. A nővért a kórház főigazgatója jelentette fel - mert mint a főigazgató az m1 Híradójának elmondta: az osztályvezető főorvos jelezte, dolgozik náluk egy éjszakás nővér, akinek a szolgálata alatt többen halnak meg a betegek közül, mint az megszokott.

A főigazgató utasítására senki nem nyilatkozhat a történtekről. A Népszabadság azonban a kórház több dolgozóját idézei, akik úgy tudják, nem a kórház gyógyszerszekrényéből szerezte be F. Tímea a gyilkossághoz használt és a lakásában lefoglalt szereket. Néhányan megjegyezték, ha nem ,,droglistás" gyógyszerekről van szó, a kórházból is el lehet emelni észrevétlenül annyi tablettát, amennyi egy halálos koktélhoz szükséges.

Az Egészségügyi Minisztérium egyelőre kivár, nem kívánnak nyilatkozni az ápolónő esete kapcsán. A minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a kórház egyébként is a főváros tulajdona, ezért az üggyel kapcsolatban a főigazgatónak, a kórház etikai bizottságának vagy a kórház menedzsmentjének tiszte nyilatkozni, akik jelenleg sajtótájékoztatót tartanak az ügyről.

Dr. Dósa Ágnes, az Igazságügyi Minisztérium jogtanácsosa, a '98 óta hatályban lévő egészségügyi törvény egyik előkészítője érdeklősünkre közölte: az eutanázia nem jogi fogalom, az eutanázia néven ismert eljárás (például, ha halálos adag gyógyszert adnak be egy menthetetlennek ítélt betegnek) tiltják, ez büntetőjogi kategória.

Az eutanázia nem jogi kategória
Magyarországon a jelenleg érvényes jogszabályok nem használják az eutanázia kifejezést - olvashatjuk az Egészségügyi Törvény Háttérinformációi című dokumentum 11. fejezetében. Ehelyett az 'életmentő vagy életfenntartó kezelésekről való lemondás, illetve azok megszüntetése' kifejezést említik.

Ami még az ügy kapcsán fölmerülhet, a passzív eutanáziát, mely konkrétan a kezelés visszautasítását jelenti, azaz, hogy a beteg nem kéri a kezelést, mert tudja, hogy meg fog halni - bonyolult szabályrendszer szerint ítélik meg.

Magyarországon mindig tilos volt az eutanázia

Magyarországon mindig tilos volt az eutanázia, erről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexe is rendelkezik - közölte Ulbing István, a szervezet etikai kollégiumának elnöke az MTI érdeklődésére.

Hozzátette: a MOK etikai kódexe csak az orvosokra vonatkozik, erkölcsi tartalma azonban valamennyi egészségügyi dolgozóra érvényes.

Ulbing István kijelentette: nem eutanázia, amikor egy gyógyíthatatlan beteg nem kap meg egy kétes eredményű kezelést.

Etikai kódex
A MOK etikai kódexe szerint "az eutanázia az orvosnak foglalkozási körében megvalósított szándékos ténykedése, amely a gyógyíthatatlan szenvedő beteg halálára irányul, a beteg kérésére. Az aktív eutanázia esetén tevőleges, passzív eutanázia esetén mulasztással megvalósuló magatartásról van szó".
Ulbing István megjegyezte: az egészségügyi törvény szerint bárki rendelkezhet arról írásban, hogy nem kéri újraélesztését, ha olyan állapotba kerül valamilyen okból.

Felhívta a figyelmet, hogy orvosi szempontból ez nagyon aggályos, előre ugyanis nem lehet meghatározni, hogy évekkel később kinek milyen kezelésre lehet szüksége.

Harrach Péter: az élet a fogantatástól a természetes halálig védelmet érdemel

Minden embert hagynunk kell békében meghalni akkor, amikor ennek eljött az ideje, a halál elősegítése azonban elfogadhatatlan - közölte Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Kereszténydemokrata politikusként és emberként is azt vallom, hogy az élet a fogantatástól a természetes halálig védelmet érdemel - fogalmazott Harrach Péter. A miniszter véleménye szerint a keresztény gondolkodás különbséget tesz a passzív és az aktív eutanázia között, utóbbit minden tekintetben elfogadhatatlannak tartja. "Ha az élet megmenthető, akkor minden erőfeszítést meg kell tenni érte" - hangsúlyozta.

Dávid Ibolya: Az eutanázia az emberölés egyik fajtája

Dávid Ibolya szerint az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán nem lehet eutanáziáról beszélni. Az igazságügyi miniszter alkotmányt idézve elmondta: minden embernek vele született joga az élethez való jog, amelytől senkit megfosztani nem lehet. Hozzátette: a "fekete angyal" ügyének tényállása az élet önkényes elvétele. A "Ne ölj" olyan erkölcsi parancs, amely mélyen él a magyar társadalomban, amely a társadalom érzületét fogalmazza meg az alkotmányban, és kifejezi, hogy az alaptörvény jelenleg az élet szentsége alapján áll - mondta Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter meggyőződése: ennek megváltoztatására csak komoly orvosi, jogi, etikai viták után, alkotmánymódosítással kerülhetne sor. Személyes véleményem: az eutanázia az emberölés egyik fajtája, amit semmilyen cél sem igazolhat - hangsúlyozta Dávid Ibolya.

  • Szeged legszebb lakásai az Otthontérképen!
  • Több ezer eladó lakás közül válogathatsz a térképről.
  • Válaszd ki a legszebb lakást a több ezer kiadó ingatlan közül az Otthontérképen

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.