Friderika
10 °C
16 °C

Perel egy bíró a bíróságáról készült tanulmány miatt

2008.03.11. 15:06
A Komárom-Esztergom megyei bíróság elnöke perrel fenyegette a Magyar Tudományos Akadémia kutatóját, mert kutatási eredményei kedvezőtlen színben tüntették fel őt, és az általa vezetett intézményt. Erről a HVG egy januári cikkében olvashattunk. Fleck Zoltán jogtudóst, a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ) egyesület képviseli a bíróság előtt. Mindeközben már a bírók közül is egyre többen kritizálják az igazságszolgáltatás működését.

Jó hírnév megsértése, és minősített iratok felhasználása közben elkövetett titoksértés miatt készül pert indítani Kántorné Burus Zsuzsanna, a Komárom-Esztergom megyei bíróság elnöke Fleck Zoltán jogszociológus ellen, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az igazságügyi tárca dokumentumai alapján készített esettanulmányt a Komárom-Eszergom megyei bíróságok igazgatásáról a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére.

„Eltűnt akták, pénzügyi szabálytalanságok, az eljárás közben százával elévült bűncselekmények. Ilyen és ehhez hasonló események kísértették az elmúlt évtizedben azoknak a megyei bíróságoknak a működését, amelyeknek elnöke – a nyáron leköszönő Lomnici Zoltán ; a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét kapta meg 2007. augusztus 20-án a parlamentben.” – írta a HVG 2008. január 12-i száma

Kántorné nem érzékelte, hogy az ő teljesítményét kritizáló anyag, csupán példaként szolgált az OIT ellenőrzési rendszerének hiányosságaiból adódó problémák bemutatásához. Az elmúlt években egyre több jogalkalmazói fórumon merültek fel olyan visszásságok, amelyek megrendíthették az emberek az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét.

Per és panasz

Kántorné panaszt tett az ELTE dékánjánál, a jogi kar rektornál –Fleck Zoltán az ELTE jogi karán tanít – és az Akadémia elnökénél is, azt kérdezve, hogy lehet-e így nyilvánosságra hozni tudományos kéziratokat.

A jogi kar kari tanácsának határozata szerint: a tudományos kutatás eredményeként született tanulmány nyilvánosságra hozatala nem ellentétes az ELTE oktatóinak és kutatóinak a jogszabályokba és belső szabályzatokba foglalt kötelezettségeivel.

A tudományos kutatás szabadságára tekintettel a kari tanács megütközésének ad hangot amiatt, mert egy hazai állami intézmény vezetője (az MTI 2008. január 22-i közleménye szerint) egy tudományos művel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyésznél feljelentést tett és személyiségi jog megsértése miatt pert indítana.

Schiffer András a TASZ ügyvivője szerint Magyarországon a rendszerváltás óta olyan még nem történt, hogy egy tudományos igényű munka miatt kutatót perrel fenyegessenek meg. Már az is megdöbbentő volt, amikor a Munkáspárt vezetőjét Gatter László a Fővárosi Bíróság elnöke feljelentette, mert az nyilvánosan kritizált egy rá vonatkozó ítéletet. Egy normális társadalomban elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a bírói szervezetbe és annak vezetőibe vetett bizalom fennmaradjon. Schiffer szerint rossz vért szül az igazságszolgáltatás vezetőinek ilyesfajta reakciója.

Ha a közszereplőkre igaz, hogy többet kell tűrniük, mint az átlagnak, akkor ennek a harmadik hatalmi ágra, a bíróságokra is igaznak kellene, hogy legyen. Ha a kritika tudományos alapossággal elkészített munkából származik, akkor talán még meg is kellene fontolni az abban fontoltakat – nyilatkozta az Indexnek Schiffer András.

Az Index megkereste az OIT hivatalát, és megkérdezte, szándékukban áll-e fontolóra venni az MTA által készített tanulmányban foglaltakat, ám az OIT egyelőre nem foglal állást, hisz hivatalos értesítést nem kapott.

Fogyóban a bizalom

Fleck Zoltán és munkatársai, Hack Péter és Bencze Mátyás, többek közt arra is választ kerestek az igazgatási rendszerben, mi lehet az oka annak, hogy a nyomozók 33-40 százaléka, az ügyvédek 21 százaléka, és a bírók 6 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok függnek a politikától.

A választ a kutatók a magyar igazságszolgáltatás 1997-es függetlenedési törekvéseivel magyarázzák. A független ítélkezés, mint liberális alapelv ugyanis nincs kiegészítve a bírósági és az ügyészi szervezet számonkérhetőségével és ellenőrizhetőségével. Hack Péter egy jogi fórumon ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a hatalmi ágak függetlenségét a bírói vezetők paravánként használják, hogy ne lássék mi van mögötte. Kevéssé átlátható szakmai klánok tudják az akaratukat nyilvánosan érvényesíteni. Fleck Zoltán nemrégiben eljárást kezdeményezett az ombudsmannál az OIT szolgálati titokköri jegyzéke miatt, amit alkotmányellenesnek vél.

A kritizált tanulmány készítői szerint a Büntetőeljárásról (Be) szóló törvény a jogalkotás állatorvosi lova, két szempontból is. A törvény érinti a bírák, ügyészek, ügyvédek munkáját, és rajtuk kívül azt a több százezer embert, akik ügyeik rendezése céljából végső megoldásként a bírósághoz fordulnak. A törvény azonban úgy szól, hogy kötelezettségeik csak a pereskedőknek vannak. A Be-ben nincsenek a hatóságokat számon kérő határidők, és a hatóságok részéről senki nem felelős semmiért.

A sajtót a tárgyalásokról való tudósításokban gyakran korlátozzák. A tájékoztatást megtagadják, lezárt ügyek aktáiban pedig újságírókat 15 évig nem engednek kutatni.

Bírókat is vádolnak

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az utóbbi években számos esetben jelentettek fel közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt bírákat, ügyészeket, de eddig még egyetlen tárgyalást sem folytattak le velük szemben. A feljelentések számát illetően az ügyészség nem tudott pontos tájékoztatást adni, hiszen sem náluk, sem az OIT-ban nem tartják nyilván, hány esetben érkezik panasz bírákra, ügyészekre, politikusokra.

Ellenben számon tartják a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket, a bolti lopásokat és az erőszakos közösülések vádjával indult eljárásokat.

A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást abban az ügyben is, amelyben az Index által nyilvánosságra hozott hangfelvétel tanúsága szerint -az egyik 2006. őszi rendőri túlkapás bírósági tárgyalásán egy ügyész tanúkat fenyegetett. Varga Gergelyt, a Fővárosi Főügyészség volt szóvivőjét a Deport'56 és magánszemélyek jelentették fel mentő körülmény elhallgatásának bűntette, hivatali visszaélés bűntette, valamint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség a hangfelvételt mellőzve, a Varga Gergely által megfenyegetett sértettek és a többi szemtanú meghallgatása nélkül, kizárólag a bennfentes ügyész "igazoló jelentése" alapján utasította el a feljelentéseket. Vargával szemben fegyelmi eljárást folytattak le.

Tibike helyett végül Ibike névre keresztelték azt a most létrehozott bírósági egyesületet, amelynek tervét Cserni János a Fővárosi Bíróság bírája, vetette fel. A sokak által támadott egyesület az ideális bírósági igazgatásért szeretne tevékenykedni. Első bejegyzési kérelmüket ugyan visszaküldték hiánypótlásra, amit Ibike határidőre teljesített.

Fiúnak indult, de lány lett belőle

Az alakuló ülésen megváltoztatták korábban tervezett TIBIKE nevüket IBIKÉre. A Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület nevet túlzottan konfrontatívnak találták, ezért az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület név használata mellett döntöttek.

Az alapító tagok között van a Fővárosi Bíróság három bírája: köztük Cserni János és Kovaliczky Ágota, valamint a Pest Megyei Bíróság két városi bírója és egy - időközben nyugdíjba vonult - titkára, valamint egy Bács-Kiskun megyei bíró is.

Cserni az Indexnek elmondta: nagyon sok bíró, és egykori vagy jelenlegi bírósági dolgozó gondolja úgy, hogy a rendszer megérett a változásra, ám ezeknek az embereknek a többsége egyelőre nem meri nyíltan felvállalni véleményét, ezért nem lépett be még az alakuló Ibikébe. Nem is csoda, hisz a bírák több mint felét tömörítő Magyar Bírói Egyesület (MBE) elnöke, Uttó György úgy nyilatkozott, az új egyesület "a bírói kar lejáratását" célozza.

Cserni szerint a gondot részben az jelenti, hogy a bíróságok szervezeti felépítése magában hordoz egy káros hatalmi struktúrát. Ma a bírósági szervezet legalsó szintje, a 111 helyi bíróság és a 20 munkaügyi bíróság, melyek a megyei bíróságok elnökeinek vannak alárendelve. A szakmailag a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között elhelyezkedő ítélőtáblák elnökeinek ilyen felügyeleti jogkörük nincs a megyei vezetők felett. Többségében a megyei bíróságok vezetői ülnek az OIT-ban, amelynek az ellenőrzés funkcióját kellene ellátnia a tábla- és a megyei bírósági elnökök, tehát önmaguk felett.

Az OIT-ban hivatalhoz jutó megyei elnökök azonban a rendszerbe kerülés után nem akarnak azon változtatni, mert nekik az így hozza a legtöbb hasznot. Ők nevezik ki a helyi bíróságok elnökeit, ahol az elsőfokú ítéletek születnek. A másodfokon illetékes megyei bírósági bírák kinevezése is az ő hatáskörük, mint ahogy a megüresedő bírói állások betöltésére is ők tesznek javaslatot az OIT-nak – amelyben benn ülve döntenek is róla.

Az álláshelyek így a megyei elnökök kincsét, egyik fő hatalomforrását jelentik, melyet igyekeznek a végsőkig megőrizni. Nem véletlen, hogy az ezen elnökökből álló OIT annak ellenére nem hajlandó egy-egy jó helyzetben lévő megyében megüresedő bírói állást a nehezebb helyzetű megyékhez átcsoportosítani, hogy az egyes megyék között néhol 600 százalékos munkateher eltérés is kimutatható, ami kihat az ügyintézés idejére és minőségére is.

Komoly jogalkotói tévedésnek tartja Cserni azt is, hogy a meglévő bérrendszer a szakmai munkát sokkal kevéssé értékeli, mint az igazgatásit. Jó példája ennek, hogy míg egy tárgyaló tanács elnöke havi 85, addig a megyei elnök 170-200 ezer forint többletpénzt visz haza havonta – és akkor a szolgálati gépkocsiról meg a külföldi utakról nem is esett szó.

Könnyű belátni, hogy a testületbe bekerült megyei vezetők az OIT-ban is saját érdekeiket, vagy jobb esetben megyéjük érdekeit fogják képviselni, de csak kivételesen ritka esetben a teljes igazságszolgáltatásét. Arról nem is beszélve, hogy bírósági vezetői kinevezésük lejárta után nyilvánvalóan újraválasztja őket az OIT (mint ahogy az elmúlt tíz évben mindig meg is tette).

Az Ibike többek között azért kontrollálná a ma még nagyhatalmú megyei elnököket, hogy a bírói munkateher elosztása egyenlő legyen, ezáltal az állampolgárok mindenhol azonos eséllyel fordulhassanak bírósághoz.

"Mi úgy gondoljuk, sokat javítana a mostani állapoton, ha a megyei bíróságokon született elsőfokú határozatok elbírálására létrehozott, és az egész országot lefedő öt táblabíróság elnökeinek igazgatási jogosultságuk lenne a megyei elnökök felett, ma ez még hiányzik" - nyilatkozta Cserni. A fővárosi bíró, Fleck Zoltán jogszociológus kollégájához hasonlóan az átlátható és ellenőrzött igazgatási rendszert szeretné elérni, az egyesület is ezt a tűzte ki célul. Az általuk elképzelt új igazságszolgáltatásban az előreléptetés a teljesítményen, és nem a jutalomosztóval fennálló viszonyon múlna. Az egész igazságszolgáltatás javuló teljesítményének felmutatása után pedig nagyobb eséllyel és már a társadalom által is támogatottan küzdhetnének az ítélkező bírák jobb anyagi megbecsüléséért.