A nemzeti vízum a legfontosabb a határon túli magyaroknak

Kutatási adatok A Balázs Ferenc Intézet 2001. április 13-25. között reprezentatív felmérést végzett az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a kárpátaljai magyarok körében. A kutatássorozatok 1993 óta folynak. A kérdezőbiztosok 369 településen 2588 embert kérdeztek meg. A minta régiónkénti eloszlása: Erdély 1048, Felvidék 640, Kárpátalja 350, Vajdaság 550.

A Balázs Ferenc Intézet munkatársa, Dobos Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalában csütörtökön délelőtt mutatta be azt az összehasonlító szociológiai kutatást, amit a határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági) magyarok körében végeztek a tervezett státustörvény előírásaival kapcsolatosan.

Többen igényelnének magyar igazolványt

Az intézet áprilisban végzett és a múlt évi kutatással összehasonlított munkája szerint 2000-hez képest átlagosan 10 százalékkal többen jelezték azt, hogy igényelnék a magyar igazolványt. Így Erdélyben a megkérdezettek 93,2 százaléka, Felvidéken 73,1 százaléka, Kárpátalján 93,2 százaléka, míg Vajdaságban 87,2 százaléka kérne a magyar állam által kibocsátott okmányt. A százalékok átlagosan 5-tel romlanak, mikor a kutatók arra kérdeztek rá, hogy akkor is kérelmezné az iratot, ha az személyes ügyintézést jelentene.

Amikor a munkavállalásra kérdeztek rá az elmúlt évhez képest csupán Erdélyben növekedett számottevően, 10 százalékkal a dolgozni vágyók száma, a többi régióban 1-5 százalékkal csökken a munkát vállalni akarók aránya. A számok tükrében Erdélyben a megkérdezettek 49,5 százaléka, Felvidéken 38,1 százalékuk, Kárpátalján 48 százalékuk és Vajdaságban 32,5 százalékuk vállalna munkát Magyarországon.

Nem kell munkavállalók inváziójától tartani

A felmérések megtekintéséhez kattintson a képre!

A kutatók szerint azonban a kép ennél árnyaltabb, nem kell munkaerő inváziótól tartani, hiszen a legálisan munkát vállalni szándékozók köréből legtöbben 2003-ban vagy később dolgoznának Magyarországon, illetve bizonytalanok abban, hogy mikor kezdenék el a magyarországi munkát. Csupán Erdély esetében a munkát vállalni szándékozók 41,4 százaléka kezdené el a munkáját 2002-ben, a Felvidék esetében ez az arány 2,1 százalék, Kárpátalja 3,5 százalék és Vajdaság 4,5 százalék.

A munkavállalás körüli kép tovább színesedik, miután a tervezett kedvezmények közül a munkavállalás 5.-6. helyre szorul vissza. Dobogós helyen a nemzeti vízum van mind a négy térségben, sokan tarják második legfontosabb kedvezménynek az egészségügyi ellátást: Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban második, Felvidéken csupán negyedik. A Felvidéken a második legfontosabb kedvezménynek a magyar iskolába íratott gyermek szülőföldön való támogatását tartják, ez a harmadik helyre szorul Erdély és Vajdaság, illetve az ötödikre Kárpátalja esetében.

Kevesebben települnének át Magyarországra

A kutatás egyik fontos eredménye az, hogy a státustörvény hatálybalépése esetén csökkenne azok aránya, akik áttelepülnének Magyarországra. A csökkenés főleg Kárpátalja esetén látványos: míg 2000-ben a megkérdezettek 15,1 százaléka vándorolt volna ki Magyarországra, addig 2001-ben ez az arány 7,5-re csökkent.