Nem töltötték fel az egyetemi férőhelyeket

Az Oktatási Minisztérium néhány karon önkényesen mintegy tíz százalékkal csökkentette a térítésmentes képzésre felvehetők létszámát - írta a Népszabadság hétfői cikkében. Mezősi Gábor, a szegedi természettudományi kar vezetője a napilapnak elmondta: a döntés a vidéki egyetemeket érintette hátrányosan, miközben a fővárosi intézmények megtarthatták keretszámaikat. A vidéki egyetemeken a hallgatói létszám kényszerű csökkenése miatt kevesebb lesz a költségvetési finanszírozás.

A minisztérium cáfol

Egy pont miatt négymillióval kevesebb Miskolcnak Egy pont többlet miatt a tervezettnél huszonkettővel kevesebb, vagyis százhetvennyolc hallgató kezdheti meg tanulmányait a Miskolci Egyetem Jogi Karán, az állam által finanszírozott nappali tagozaton - tudta meg hétfőn az MTI. A kar dékánja kérte a pontszám csökkentését az eredetileg megállapított 100-ról 99-re, ám az Oktatási Minisztérium ehhez nem járult hozzá. Rátkai Lászlóné, a dékáni hivatal vezetője elmondta: 99-es pontszám esetén 201 jelentkező felelt volna meg a feltételeknek, vagyis csupán eggyel több, mint az intézmény számára meghatározott létszám. Ebben a helyzetben kérték a pontszám leszállítását. Az elutasítás után viszont nehezményezték, hogy így nem tudják kitölteni az előre meghirdetett helyeket. Mindennek következtében négymillió forinttal csökken a kar állami támogatása is. A minisztérium válaszában azt közölte, hogy a kétszáz csupán egy keretszám, ennél lehet kevesebb is a gólyák létszáma.

Valótlan az az állítás, amely szerint az egyetemi szintű egészségügyi képzésben a tervezettnél kevesebb hallgató nyert felvételt, sőt: a felvett hallgatók száma majd három százalékkal meghaladja a tervezett létszámot - reagált az oktatási tárca hétfőin közleményében. A minisztérium tájékoztatása szerint az egyetemi szinten a tervezett 1150-el szemben 1180-an kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat. A bölcsészettudományi szakcsoportban országosan egyetemi és főiskolai szinten is betöltötték a keretszámot. Ez azonban néhány esetben - különösen a pécsi karnál - azt eredményezhette, hogy az általuk célul kitűzött létszámot nem tudták betölteni.

A minisztérium szerint ez a helyzet természetes következménye annak az országos versenynek, amikor az egyes szakcsoportokba jelentkezők szándékai és az intézmények céljai nem találkoznak. A felvételt jelentősen befolyásolja, hogy a szakcsoporton belül több szak van, és a szakok keresettsége rendkívül eltérő. A bölcsészképzés sajátossága ezenkívül, hogy nem csak szakra, hanem szak-párra is lehet jelentkezni.

A szaktárca tájékoztatójából kiderül, hogy a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Kecskeméti Főiskola két százalékkal több hallgatót vett fel, mint egy évvel korábban. A tavalyihoz képest 99 százalék a Debreceni, 96 százalék a Kaposvári és 98 százalék a Pécsi, illetve a Veszprémi Egyetem felvételi aránya.

Húszmillió mínusz Mosonmagyaróvárnak Az Oktatási Minisztérium által megemelt felvételi ponthatár miatt tervezettnél harminchárommal kevesebb, vagyis 161 hallgató kezdheti meg tanulmányait a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karának nappali tagozatán. Tenk Antal oktatási rektorhelyettes elmondta: a ponthatár emelés az agrármérnöki, a gazdasági agrármérnöki és az élelmiszerminőség biztosítási szakot egyaránt érinti. - Az agrármérnöki szakon például tizennégy ponttal emelték meg a felvételi ponthatárt - közölte. Mindennek következtében több mint 20 millió forinttal csökken a kar állami támogatása.

- Ez nem azt jelenti, hogy az egyes szakokra az intézmények annyi pályázót vettek fel, amennyi a kapacitásuknak megfelelő lett volna - mutat rá a minisztérium. A tárca szerint az is természetes, hogy a nagy integrált egyetemeknél az egyes karok esetében vannak különbségek. A minisztérium közleménye emlékeztet arra: a felvételi tájékoztatóban az egyes intézményeknél, szakoknál minden esetben irányszámok szerepeltek, amelyek a képzés személyi és tárgyi feltételei alapján az adott intézménybe felvehető maximális számot jelentették. Ugyanakkor a felvehető, államilag finanszírozott összlétszám szakcsoportok és szintek közötti megoszlását is tartalmazta a kiadvány.

- Ez a szám természetesen több szakterületen alacsonyabb volt, mint az intézmények által megjelölt létszám - hangsúlyozza a szaktárca. A nyilatkozó kari vezetők a minisztérium szerint figyelmen kívül hagyták a felvételi eljárás módosulását, azt, hogy a szakcsoportonkénti létszám intézmények között eloszlását a hallgató-jelölt választása jelentősen befolyásolja. Az adott egyetem adott karán lehet, hogy kevesebben nyertek felvételt, de ez országos szinten nem jelent betöltetlen államilag finanszírozott helyet.