Judit
-2 °C
8 °C

Nem sok pénzt hoz a konyhára a tandíj

2006.06.28. 13:55
A fejlesztési részhozzájárulás, azaz a tandíj nem hozna túl sok bevételt az egyetemeknek. Az előzetes számítások szerint 2012-től évente 13 milliárd forint folyna be, amelyből az egyetemek legfeljebb 6-9 milliárdot fordíthatnának fejlesztésre. Ez nem túl sok. Tanulhatnak-e a szegény családok gyermekei a tandíj bevezetése után? Mi alapján döntik el, ki a tandíjmentes jó tanuló? Az Index megpróbált választ adni néhány kérdésre.

Hiller István kedden jelentette be, hogy az egyetemek államilag finanszírozott képzésein is tandíjat vezetnek be 2008-tól. Az elképzelések szerint az akkori másodéves egyetemi hallgatóknak kell először az alapképzésben évi 105, a mesterképzésben pedig majd évi 150 ezer forint fejlesztési részhozzájárulást (fer) fizetni. A tandíj alól a legjobban tanulók mentesülhetnek. A tervek számos kérdést vetnek fel, az Index megpróbált válaszolni ezekre.

Kell-e fizetni a most egyetemre járóknak?

Vizet önteni a lyukas vödörbe

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön tárgyal Hiller István miniszterrel a kedden bejelentett tandíjrendszerről. "Nem érdemes tandíjat bevezetni, amíg az egyetemek gazdálkodása ezer sebből vérzik és nem működik hatékonyan – mondta az Indexnek Ekler Gergely, a HÖOK elnöke.

A HÖOK vezetője szerint ma az állam olyan szakokat is támogat, amelyekre semmi szükség nincs a munkaerőpiacon. Az egyetemek közben abban érdekeltek, hogy minél több hallgatójuk legyen és lehetőleg maradjon is. Így még a rosszul teljesítőket se rúgják ki. Az intézmények jelentős része mindeközben pazarlóan gazdálkodik, párhuzamosan tartanak fenn hasonló profilú tanszékeket – sorolta kifogásait Ekler Gergely.

„A tandíj így nem jelentene megoldást, csak újabb vizet öntenénk ugyanabba a lyukas vödörbe” – fogalmazott a szervezet vezetője. Ekler Gergely a tárgyalás előtt nem kívánt nyilatkozni arról, milyen lépésekre szánják el magukat, ha az Oktatási és Kulturális Minisztériummal nem tudnak megállapodni csütörtökön. Megnézzük, mennyire merev az OKM álláspontja, pénteken pedig rendkívüli választmányi ülést tartunk, válaszolta.

Nem. A fert 2007-től vezetnék be, de csak 2008-től, az akkori másodéveseknek kellene először fizetniük, aztán az utánuk következő évfolyamoknak. A most egyetemre járók, és az idén szeptemberben tanulmányaikat kezdők tehát még megússzák a fizetést. Az elsősöknek soha nem kell majd fizetniük. Meg kell várni ugyanis, hogy legyen tanulmányi eredményük, ami alapján eldől, fizetnek vagy nem? Érdemes lesz hát az elején belehúzni a tanulásba.

Hátrányba kerülnek-e a szegény családok gyermekei?

A Hiller István által bejelentett tandíjrendszer a versenyre alapoz: a diákok legjobban teljesítő 15 százaléka mentesülhet a tandíj alól. Akik tehát jól tanulnak, – elvileg - ingyen járhatnak egyetemre, sőt a többiek befizetéseiből még tanulmányi ösztöndíjat is kapnak. Ez nem szociális kérdés: gazdag és szegény egyaránt lehet szorgalmas. Az egyetem azonban, mint tudjuk, soha nem volt ingyenes. Kellett albérletet, kollégiumot, étkezést, sok ivást, utazást, ruházkodást, jegyzetet stb fizetni. Akit a családja nem támogat és az egyetem mellett munkát kell vállalnia, nem lesz elég ideje a tanulásra és szív.

A rendszer lehetővé teszi viszont a halmozottan hátrányos helyzetűek tandíjának elengedését. Az egyetemek – mint eddig – ezután is adhatnak szociális támogatásokat. A nagy kérdés persze, milyen alapon, az egyetem ugyanis nem hatóság, nem tudja ellenőrizni, igaz-e, hogy valakinek a családjában az egy főre eső jövedelem 5 ezer forint. További lehetőség a diákhitel, amelyet a majd munkába állás után lehet törleszteni.

Mi alapján döntik el, ki tartozik a tandíjmentes 15 százalékba?

Erre az egyetemek lesznek jogosultak, az állam nem is tud ebbe beleszólni. Köztudott, hogy egészen mást jelent egy 4,1-as átlag a gépészmérnöki vagy orvosi karon, mint a bölcsészkaron. Még ugyanazon a karon belül is jelentős különbségek vannak az egyes szakokon a tanulmányi átlagok mögött álló teljesítmények között. Ezt legjobban az egyetemek maguk ismerik, így ők határozzák majd meg, hol mi számít kiemelkedő teljesítménynek.

Tényleg át lehet kerülni államilag finanszírozott szakról költségtérítésesre és viszont?

Vélemények az Index fórumáról

"Mostanában amúgy nagyon elszaporodtak az egyetemeken a bulizós világfiak, akiket abszolút nem érdekel, amit tanulnak. Ezek bizony fizessenek, és tartsák el a törekvő diákokat, ha már ott mérgezik a légkört az intézményekben." (Kagakusha)

"A fiataloknak három lehetőségük van:
- kimennek tüntetni Gyurcsány ellen (mint mi Bokros ellen),
- dolgozni kezdenek, hogy bírják fizetni a díjat,
- tanulni kezdenek." (Zöldmezős)

"Csak tudnám, mire fizetek egyre több adót, ha azért, amit elvileg az adómból fizetnek, külön kell fizetni? Valamit nagyon elcsesztek, ha az emelkedő adókból, járulékokból sem fussa." (ohrana)

Igen. A rendszer lehetőséget adna arra, hogy aki az állami képzésben nem végzi el az évi 30 kreditet, áthelyezzék a költségtérítéses képzésre. Itt az évi 105-150 ezer forintos fer helyett a képzés piaci árát kell majd megfizetni, amely félévente 100-300 ezer forint is lehet. Emiatt lehet, hogy sokan otthagyják majd az egyetemet. Aki viszont a fizetős képzésen jól tanult, elérheti, hogy bekerül az államilag finanszírozott körbe. Onnantól ingyen, sőt egy tanulmányi ösztöndíjjal folytathatja egyetemi éveit. Egyetemi vezetők szerint egyelőre jogilag kérdéses, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Mennyi bevételt hoz a fer? Mennyit hozott volna az utólagos képzési hozzájárulás?

Mára be kellett látni, hogy csak az állam nem tudja fenntartani az egyetemeket a nemzetközi versenyben. Az állami hozzájárulás mellé más országokban is járul vállalati támogatás vagy tandíj, így lehet a GDP 2 százalékát felsőoktatásra fordítani. A diákok által fizetett évi 105-150 ezer forintos fer teljes egészében az egyetemnél marad.

Ebből legkorábban 2008-ban részesednek az egyetemek. A rendszer teljesen 2011-12-re fut fel, amikor már minden nappali tagozatos fizet. Előzetes kalkulációk szerint a fer csak mintegy 13 milliárd forint bevételt jelent az egyetemi szférának. Ennek harmadát vagy felét azonban tanulmányi ösztöndíjra kell kifizetni, így az egyetemek fejlesztésére összesen 8-9 milliárd marad egy évben. Ez nem túl nagy összeg. A mára elvetett utólagos képzési hozzájáruláshoz készített kalkuláció szerint az a rendszer ugyan jóval később, de jóval több bevételt jelentett volna. Az utólagos tandíj 2020-ra 42 milliárd bevételt hozott volna, 2030-ra pedig mintegy 120 milliárdot.

Egy kis politika. Hiller István eltért volna a Magyar Bálint által örökül hagyott 163 ponttól, amely az oktatási reformok folytatását írja le?

A tandíj ügyében mindenképpen, hiszen Magyar Bálint olyan koncepciót dolgozott ki, amely szerint a tanulási költségeket csak munkába állás után kellett volna törleszteni a magasabb jövedelműeknek. Az Index kérdésére tegnap Hiller Istán azt mondta: azért változtatták meg a tandíjkoncepciót, mert ezt jobbnak és igazságosabbnak látják. Hiller azt is mondta a Népszabadságnak, hogy ezt ő találta ki. Lehet, hogy csak akart valamit, ami a nevéhez fűződik? A reformintézkedések többsége egyébként követi a 163 pontot, emelik a tanárok kötelező óraszámát, megerősítik a 6+6-os iskolaszerkezetet, a kisiskolákat pedig nagyobb iskolák tagintézményeiként próbálják megtartani.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.