Alkotmányellenes lehet a Fidesz-MDF lista

Megtámadták az Alkotmánybíróság (AB) előtt az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a közös lista állításával összefüggő rendelkezéseit - adta hírül a Népszabadság. Ennek azért van jelentősége, mert a 2002-es parlamenti választáson a Fidesz és az MDF, augusztusi választási szövetségüknek megfelelően jelöltjeit közös listán kívánja indítani. A beadványtevő többek között úgy véli: a közös lista állítása miatt sérül a polgároknak azon alkotmányos alapjoga, amely szerint a parlamenti képviselőket közvetlenül választhatják meg.

Feladták a leckét az alkotmánybíráknak

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint nagyon nehéz eldönteni, hogy törvénysértő-e az, ha egyértelműen nem tüntetik fel a szavazólapon a jelölt pártállását. Az is gondot okozhat, hogy a közös listán induló pártoknak egyenként is el kell érniük az öt százalékot ahhoz, hogy bekerüljenek a parlamentbe. Mivel azonban a két párt egy szövetségként indul a választásokon, így a voksolás után nem lehet megállapítani, hogy hány százalékot ért el külön-külön az MDF és a Fidesz.

A választók nem befolyásolhatnák a frakciók létszámát

A közös lista miatt ráadásul a választó az együttesen induló pártok közötti mandátumok megosztását nem befolyásolhatja; vagy valamennyit támogatja, vagy egyiket sem. Így a szavazás során a polgár a későbbi parlamenti frakciók egymáshoz viszonyított arányára sem gyakorolhat befolyást.

Az alkotmánybírák korábban rábólintottak a közös listára Az AB már egy 1990-es határozatában vizsgálta a listaállítással kapcsolatos szabályokat, ám azokat alkotmányossági szempontból nem kifogásolta. Önmagában tehát az, hogy a pártok saját vagy más politikai szervezetekkel együtt állított közös listáról is mandátumot szerezhetnek, nem alkotmánysértő. Értesüléseink szerint az Alkotmánybíróságnál még nem döntöttek arról, hogy a beadvány melyik bíróhoz kerül. A testületet eljárási határidők nem kötik, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy ha azonnal "kiszignálják" az ügyet, akkor is decemberben határozhatnak legkorábban az alkotmánybírák.