Vilma
-7 °C
4 °C

A felvettek egyharmadának 127 pontnál több kellett

2005.07.27. 16:30
Tovább folyik a felvételi ponthatárokkal kapcsolatos matek. Az új rendszerben az előző évhez képest kiugróan magas ponthatárokat határoztak meg, ami az oktatási tárca szerint rendben van. Néhányan viszont a fejüket csóválják.

Az Okatatási Minisztérium és az oktatási-, valamint az állampolgári jogok biztosa is úgy nyilatkozott, hogy nem történt jogsérelem az érettségivel és a felvételivel kapcsolatban. Az Indexnek nyilatkozó diákok viszont nem is jogsérelmet panaszoltak fel, hanem a magas ponthatárokat kifogásolták. Bővebben> > >

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint fellebbezni egyénileg - a határozat kézhezvételétől számított 15 napig - lehet majd, ha pontszámítási hiba miatt kevesebb pontot kapott valaki. "Esélyegyenlőtlenség, vagy hátrányokozás miatt nincs már lehetőség semmilyen jogorvoslatra" - mondta.

Hangsúlyeltolódás

Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint az idei felvételi ponthatárok következtében a középiskolákban az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsgák felé tolódik majd az érdeklődés, mivel ezek pluszpontokat jelentenek.

Klinghammer István - aki egyben az ELTE rektora is - úgy véli, nagyon sok szakon meg kell követelni az emelt szintű érettségit és a nyelvtudást, de más szakokon nem biztos, hogy ugyancsak szükség van erre. Példaként említette a tanítóképző, óvodapedagógia- vagy a testnevelés-rekreáció szakokat. A rektor magasnak tartja a ponthatárokat, mert a slágerszakokra 110 százalékkal lehet csak bekerülni. Mint mondta, egy kitűnően érettségizett diák, ha nem szerzett pluszpontokat, a slágerszakokra nem jutott be.

Egyenesebb út

A rektor szerint "kétélű dolog" az a vélemény, hogy a tavaly érettségizettek kedvezőbb helyzetben voltak. "A szülőket meg kell érteni", de mint mondta: "aki tavaly érettségizett, azért annak is kellett ám szintemelő érettségit és nyelvvizsgát tennie". Elismerte ugyanakkor, hogy a tavalyi érettségizőknek "az út esetleg egyenesebbnek tűnt".

Az államilag finanszírozott felsőfokú nappali képzésre több mint 43 ezer diák - az erre jelentkezők fele - jutott be, jelentette be Magyar Bálint. A miniszter megjegyezte, a pontszámítási mechanizmuson néhány helyen változtatni kell. A miniszter az Indexnek elmondta, a felvettek kétharmadát 127 pont alatti eredménnyel vették fel.

"Nem jó az a megoldás, ahol egy tárgyból szerzett régi érettségit egy újonnan letett emelt szintű érettségi pontjaival kombinálni lehet" - tette hozzá. "De akkor, amikor nyilvánossá vált ez a hiba, alkotmányos jogok sérelme nélkül nem lehetett változtatni ezen" - mondta.

Egyik előny kioltja a másikat

Magyar Bálint az Indexnek azt mondta, hogy a jelenlegi rendszerben sok az előny és sok a hátrány, és az egyik kioltja a másikat. Utalt ara, hogy egyes vélemények szerint a tavalyi érettségizők előnnyel indulhattak a felvételin, ha az idén is leérettségiztek. A tárca későbbre ígérte azt a számot, amely pontosan megmutatja, hogy hányan vittek régi és az új érettségijük után is pontot a felvételire.

Meglepő ponthatár

A Miskolci Egyetemen számítottak az idei magas ponthatárokra, de "ekkora kiugrásra nem".

A rektorhelyettes elmondta, hogy a Miskolci Egyetemen hétszeres volt a túljelentkezés a jogi karra, pedig az országos adatokhoz képest alacsonyabban, mindösszesen 123 pontban állapították meg a ponthatárt.

Klinghammer István, az ELTE rektora elmondta, az idén 17 ezren jelentkeztek az ELTE-re, közülük 4300 hallgatót vesznek fel. A rektor sajnálja a gyerekeket, akik 1 pont híján nem kerültek be. A jogászok példáját említve elmondta, hogy 135 pont volt a követelmény, amely 112,5 százalékos teljesítményt igényelt. Éppen ezért kérték korábban, hogy a minisztérium engedélyezze, az intézmények tehessenek javaslatot a keretszámok módosítására, és így ezeket a gyerekeket fel lehessen venni.

Az ELTE-n mintegy 4600 államilag finanszírozott helyet hirdettek meg, és mintegy 4300-at töltenek be, "tehát meg lett volna a mód" a változtatásra, mondta a rektor. Közölte, egyetért Magyar Bálint azon véleményével, hogy legyenek elitegyetemek a tömegképzés mellett.

Pártpolitika

A Fidesz kész a szakmapolitikai együttműködésre a kormányzattal az érettségi-felvételi szabályainak az Alkotmánybíróság (AB) által előírt módosítása ügyében, jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán, a párt alelnöke. Az Orbán-kabinet egykori oktatási minisztere emlékeztetett, az AB határozatában azt írta elő, hogy az év végéig kell elkészülni a jogszabály-módosítással.

Az ellenzéki politikus értékelése szerint "abszurd" ponthatárok alakultak ki a népszerű államilag finanszírozott - orvos, jogász, közgazdász - szakok esetében, hiszen tavalyhoz képest 20-40 ponttal emelkedett számos helyen a bekerülés határa, sőt a pécsi egyetem szociológia szakán 55 pontos volt a növekedés.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!