Judit
3 °C
6 °C

Funkcionális analfabétizmus fenyeget Magyarországon

2006.07.05. 14:48
Az analfabétizmus mértéke Magyarországon nem tekinthető magasnak, a funkcionális analfabéták száma inkább aggasztó: egy vizsgálati becslés szerint az általános iskola befejezése után a gyerekek egyharmada funkcionális analfabéta. Az okot több szakember is a 90-es évek túlságosan gyors változásaiban látja.

Magyarországon százezerre tehető az analfabéták száma, amely nem annyira magas szám; az egyik probléma, hogy ez egy újratermelődő réteg a társadalomban, közölte Csoma Gyula oktatáskutató szerdán, Szegeden. A VIII. Közművelődési Nyári Egyetem előadója az MTI-nek elmondta, azokat szokták analfabétáknak tekinteni, akik a népszámlálási adatgyűjtésnél úgy nyilatkoznak, hogy nem jártak iskolába vagy legfeljebb egyosztályos képzésben részesültek.

A nagyobb probléma a funkcionális analfabétizmus (illiteráció). Ezek az emberek tudnak írni, olvasni, sőt, mindezt használni is tudják valamire, de amire használják, az egyre kevésbé lesz elegendő, hiszen az élet fejlődik, az igények is nőnek. Csoma Gyula kitért rá, hogy egyes vélemények szerint a XXI. században funkcionális analfabéta mindenki, aki nem tud gépkocsit vezetni, internetezni vagy nem beszél három világnyelven. Bár ezek túlzások, azért igazság is van benne; ez a relativizmus van jelen a funkcionális analfabétizmus fogalmában. Ez a munkaerőpiac alsóbb rétegeinél jelent igazából gondot. Egy vizsgálati becslés szerint az általános iskolát elvégző diákok nagyjából egyharmada úgy jön ki az iskolából, hogy funkcionális analfabéta vagy annak tartaléka, mondta a szakember.

Könnyen titkolható

Az MTA Filozófiai Kutatóintézete nyitott egyetem programjának weboldalán Benczik Vilmos publikációja szerint „a társadalmi környezet az analfabetizmust nem tolerálja, a funkcionális illiterációt viszont igen; ritka példáktól eltekintve konkrét esetekben még csak nem is konstatálja a meglétét. Mivel a mai világban viszonylag jó nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül – mindenekelőtt a televízió segítségével –, a funkcionálisan illiterátus emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek”.

Nem tudtak alkalmazkodni

Csoma Gyula és Lada László egy korábbi tanulmányukban kitértek arra is, hogy Magyarországon az 1990-es években éleződött ki a probléma. A rendkívül gyors társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások sok társadalmi csoportban devalválták a korábban szerzett szakmai és kulturális tudást és értékeket, és az alapképességek hiánya lehetetlenné tette sokak alkalmazkodását az új helyzethez.

Az 1990-es népszámlálás iskolázottsági adatai már szinte előre jelezték, hogy ezen a területen komoly nehézségekkel kell számolnunk. Eszerint ugyanis a magyar felnőtt lakosság 20,6 százaléka nem végezte el a nyolcosztályos általános iskolát, és 36,8 százalékának csak nyolcosztályos iskolai végzettsége volt. Jól érzékelhető műveltségi törésvonal húzódott az 57,4 százalék aluliskolázott és a 42,6 százalék szakmunkás, középiskolai és felsőfokú végzettségű társadalmi réteg között.