Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Füttykoncert fogadta az SZDSZ képviselőit a 301-es parcellánál

2002.10.23. 15:00
Füttykoncert és bekiabálások zavarták meg a szabad demokraták elnökének, Kuncze Gábornak a beszédét az Új köztemető 301-es parcellájánál. Mécs Imre visszaszólt a rendzavaróknak: Mit kiabáltok? 1989 előtt egyikőtöket sem láttam a tüntetéseken.
Tekintse meg galériánkat!
Nem szabad megengednünk, hogy '56 továbbra is a politika martalékává legyen, nem szabad eltűrnünk, hogy az '56 körüli méltatlan viaskodások történelmünk egyik legnagyobb és legdicsőbb eseményének emlékét továbbra is lejárassák a fiatal nemzedékek előtt - hangoztatta Kuncze Gábor a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a 301-es parcellánál tartott szerdai megemlékezésen.

Az SZDSZ elnöke a folyamatos bekiabálásokkal és fütyülésekkel kísért beszédében rámutatott: október 23-a nem gyászünnep, hanem az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nagyszerű emléke előtti főhajtás napja és a független demokratikus Magyar Köztársaság 1989-ben történt kikiáltásának évfordulója. - Ha ma mégis itt emlékezünk, azért tesszük, hogy méltón felidézhessük azok emlékét, akik annak idején a legtöbbet tették a szabadságért, akik ezt a forradalmat kivívták, s áldozatukkal egyengették az utat utódaiknak, hogy azok valóra válthassák az egykori alapvető célkitűzéseket - fogalmazott Kuncze Gábor.

Darabokban végezte az MSZP koszorúja
Széttépte és a bokrok közé dobta a MSZP koszorúját egy 150-200 fős csoport a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában szerdán. Az MSZP koszorúját még az SZDSZ rendezvénye előtt ismeretlenek fehér lepedővel letakarták, és arra a "gyilkosok" szót írták.
Hasonló eset történt Székesfehérváron is, ahol kihajította az MSZP koszorúját a székesfehérvári 1956-os emlékhelyről a Magyar Vidék Országos ,56-os Szövetség Fejér megyei szervezetének elnöke. Herman István, a Magyar Vidék Országos '56-os Szövetség megyei elnöke tettét az MTI-nek azzal indokolta, hogy "az MSZP azért nem koszorúzhat, mert ma sem megbékélést, hanem diktatúrát akar." - Ha képviselői mégis koszorúzni akarnak, legközelebb is kihajítom azokat - tette hozzá.

Kuncze az SZDSZ megemlékezését megzavaró embereknek azt mondta: a nemzeti ünnepeket mindenki ünnepelheti. Hozzátette: ez egy temető, ahol ki méltósággal, ki hevesebben ünnepel. - Mi méltósággal ünnepelni jöttünk - szögezte le.

A rendezvényen felszólalt Mécs Imre egykori 56-os elítélt, szabad demokrata parlamenti képviselő is, aki a bekiabálóknak egyebek közt azt mondta: szégyelljétek magatokat. - Mit kiabáltok? 1989 előtt egyikőtöket sem láttam a tüntetéseken - szólt a rendzavarókhoz, akik "gyilkos" és "hazaáruló" jelszavakat skandáltak. Úgy folytatta: szégyelljétek magatokat, hogy egy bukott kormány érdekében meggyalázzátok ezt a megszentelt helyet.

Mécs Imre az MTI-nek elmondta: kivégzett társainak emlékét kívánta beszédében felidézni, de - mint fogalmazott - a felheccelt banda erre nem volt kíváncsi.

>>Olvassa el helyszíni riportunkat! - Koszorúszaggatás szózattal

Volt miniszterek a 301-es parcellánál
Boross Péter szerint október 23. azt hirdeti, hogy "ez a nemzet azért maradt meg az évezredek viharaiban, mert mindig voltak bátrak, akik nem tűrték, hogy idegenek üljenek tort hazájában és hirdessék győztesnek magukat". A volt miniszterelnök erről a Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a 301-es parcellánál beszélt, ahol az MDF és az Antall-, valamint a Boross-kormány egykori miniszterei és államtitkárai, valamint '56-os vezetők helyezték el a kegyelet koszorúit szerda délután. Boross Péter utalt arra, hogy a harcok fizikai valóságukban elbuktak, de nem buktak el a következő nemzedékek lelkében.

- Nem veszhet el az a nemzet, amely időről időre, amikor kell, olyan áldozatot tud felmutatni a nemzet szabadságáért, mint amelynek példáját e temetőkben nyugvók is bizonyítják - jelentette ki Boross Péter. Az emlékezok átvonultak az 1956-os forradalom után gyilkosság vádjával kivégzett Tóth Ilona sírjához, ahol Dávid Ibolya, az MDF elnöke felolvasta a Fővárosi Bíróság jegyzőkönyvi kivonatát, amely a halálbüntetés végrehajtásáról készült. A pártelnök elmondta, hogy 44 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2001. február 19-én megszülessen az a rövid végzés, amely kimondja: Tóth Ilona halálra ítélése semmis.