Mária
-6 °C
-2 °C

Gallup: Orbán nem használt a Fidesznek

2003.02.27. 17:43
A Magyar Gallup Intézet februári felmérése szerint az elmúlt hetekben megfordult a két nagy párt népszerűségi versenye: a szocialisták növelték támogatottságukat, a Fidesz-szimpatizánsok tábora viszont csökkent. A vizsgálta szerint a február elején elhangzott Vigadó-beli Orbán-beszéd nem tudta javítani az ellenzéki párt helyzetét. Medgyessy Péterről viszont a megkérdezettek kétharmada gondolja azt, hogy más országok vezetői "tisztelik és becsülik".
Az összes szavazásra jogosult körében a megkérdezettek 39 százaléka válaszolta, hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna egy "most vasárnap tartandó választáson", és 28 százaléka azt, hogy a Fidesz-MPP-re. A Szabad Demokraták Szövetségére a felnőtt lakosság 3, az MDF-re 2, a Centrum Pártra, a Magyar Igazság és Élet Pártjára és a Munkáspártra 1-1 százalék adná a voksát, és közel 1 százalék egyéb pártokat támogatott. A valamely pártot megnevezők körében a szocialisták támogatottsága 51 százalék, a Fideszé pedig 38 százalék. A szabaddemokratákra a pártot választani tudók körében 4, a magyar demokratákra 3 százalék szavazna, a többi pártra 1-1 százalék.

Az Orbán beszéd nem használt

A Gallup januári adataival összehasonlítva az MSZP - mérési hibahatáron belül - erősödött, a Fidesz támogatottsága pedig gyengült: a teljes mintában és a pártot választók körében 4 százalékkal. A két vezető párt támogatottsága közötti különbség a Gallup szerint januárban csökkenő tendenciát mutatott, ebben a hónapban azonban ismét növekedett, az összes szavazásra jogosult körében 5-ről 11 százalékra. A februári adatfelvétel már tartalmazta Orbán Viktor február 6-án elmondott országértékelő beszédének hatását, ám még nem hangzott el Medgyessy Péter parlamenti értékelése. A felmérés tanúsága szerint nem kedvezett a Fidesznek, vagy másképp fogalmazva: Orbán Viktor beszéde nem tudta növelni vagy megőrizni a Fidesz előző hónapban mért erősödését.

A lakosság több mint fele elégedett a kormányfő munkájával

Azt illetően, hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok, a februári Gallup-felmérés nem mutat érdemi változást az előző méréshez képest. Januárban ugyanannyian voltak, akik szerint a dolgok jó irányban mennek, mint akik ennek az ellenkezőjét mondták. Mostanra 1 százalékpontnyi különbség alakult ki az elégedetlenek javára: az ő számarányuk ugyan nem nőtt, de azok aránya, akik szerint a dolgok inkább jó irányba mennek, 1 százalékponttal csökkent - ez a változás azonban hibahatáron belüli. A februári mérés során 53 százalék volt azok aránya, akik szerint Medgyessy Péter inkább jól, és 28 százalék azoké, akik szerint inkább rosszul látja el feladatát. Ez azt jelenti, hogy februárban valamivel kedvezőbb volt a kormányfő megítélése, mint januárban, bár most is alacsonyabb, mint korábban hónapokon keresztül volt.

Tisztelik, becsülik Medgyessyt

A kormányfő megítélését három másik szempontból is vizsgálta a cég. A Gallup megkérdezte: elfogadható-e, ahogy Medgyessy Péter a gazdaságot, a külpolitikát kezeli. A pozitív válaszok aránya mindkét kérdéskörben magasabb (57, illetve 58 százalék) volt, mint a kormányfő munkájának általános megítélését illetően ("mint miniszterelnök inkább jól végzi feladatát": 53 százalék). A Gallup vizsgálta azt is, hogy milyen a miniszterelnök nemzetközi megítélésére vonatkozó hazai értékelés: "Véleménye szerint más országok vezetői tisztelik, becsülik Medgyessy Pétert, vagy sem?" Erre a kérdésre a megkérdezettek 67 százaléka adott pozitív választ.

Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot végez az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 februárjában 1009 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg. A személyes megkérdezésekre 2003. február 6. és 13. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.