Holtversenyben a Fidesz és az MSZP

2001.07.20. 09:29
Már ötödik hónapja teljesen együtt a Fidesz és az MSZP: az összes szavazásra jogosult közül 26-26 százalék voksolna ezekre a pártokra a Gallup Intézet legújabb mérése szerint. A biztos pártválasztók 44 százaléka a szocialistákra, 41 százalék pedig a fiatal demokratákra adná a szavazatát. Az SZDSZ az utóbbi hónapban jelentősen, mintegy három százalékkal növelte táborát: jelenleg a biztos szavazók 7 százaléka adná voksát a szabad demokratákra, így harmadikként, a két nagy mellett ők jutnának a parlamentbe.
Az összes szavazásra jogosult körében egyaránt 26-26 százalék szavazott volna a Fideszre és a szocialista pártra, ha most rendezték volna választásokat- derül ki a Gallup Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adataiból. A teljes népesség körében az utóbbi egy hónapban némileg csökkent a bizonytalanok aránya - így a júniusi összesen 58 százalék helyett júliusban 62 százalék mondta, hogy részt venne egy választáson, és már választott is magának pártot.

Hónapok óta fej-fej mellett a két nagy párt

A két nagy parlamenti párt összesen 2-2 százalékkal növelte támogatóinak arányát a teljes népességen belül, de ez gyakorlatilag nem érintette a pártok egymás közti erőviszonyát. A két nagy párt a teljes magyar felnőtt népesség 52 százalékának, a biztos pártválasztók közül pedig 85 százaléknak a bizalmát élvezi. A Fidesz és az MSZP között már 2001 márciusa óta nincs jelentős különbség: hol az egyikük, hol a másikuk vezet 1-2 százalékponttal. Ezek a különbségek azonban jóval a mérés statisztikai hibahatárán belül vannak, azaz kijelenthetjük, hogy a két nagy párt között fél éve lényegében erőegyenlőség áll fenn a lakossági támogatottságot tekintve.

A biztos szavazó, pártot választóknál az MSZP vezet

A pártot választók, azaz a valamelyik pártot megnevezők körében az MSZP-t és a Fideszt támogatók aránya - ahogy júniusban is - 2001 júliusában ugyancsak teljesen egyenlő volt. Mind a vezető kormánypártot, mind pedig az ellenzék vezető erejét 42-42 százalék támogatja a valamilyen pártot megnevezők közül.

A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között, akik azt mondták, hogy biztosan elmennének szavazni, és választottak is maguknak pártot) 2001 júliusában visszavette vezetését az MSZP. Előnye azonban - ahogy az előző hónapban a Fidesz előnye is - a hibahatáron belül van. A Gallup egy hónappal ezelőtt 2 százalékpontos Fidesz-előnyt mért (43-41), most pedig 3 százalékpontos MSZP-vezetést (44-41) a pártot választó biztos szavazók között.

Kuncze megválasztása javított az SZDSZ megítélésén

A júliusi adatok szerint a két vezető párton kívül csak a Szabad Demokraták Szövetsége jutna be a parlamentbe, amennyiben most rendeznék a választásokat. Az SZDSZ támogatottsága a pártot választók és a biztos szavazó pártválasztók között egyaránt 7-7 százalék volt, az előző hónap 4 százalékos eredményével szemben. A teljes népesség körében a szabad demokraták támogatóinak aránya 2001 júliusában 4 százalékon állt.

A változás nagyságrendjét jelzi, hogy idén júniusban ebben a körben még csak 2 százalékot regisztráltunk a szabad demokratáknak. A növekedés oka a Gallup elemzése szerint az lehet, hogy az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése közvetlenül a mérés előtt választotta meg Kuncze Gábort ismét a párt elnökének, és a média több napon keresztül vezető belpolitikai eseményként foglalkozott a párt helyzetével.

Leszálló ágban a MIÉP

A MIÉP támogatóinak aránya - amely a dabasi időközi választásokat követően felfelé ívelt - az utóbbi négy hónapban csökkent. Ez a folyamat, ha minimálisan is, de ebben a hónapban is folytatódott: a teljes népességen belül 3-ról 2 százalékra mérséklődött a Csurka István vezette párt szavazótábora. Ez azt is jelenti, hogy a mostani mérés adatai szerint a MIÉP nem jutna be a parlamentbe, támogatottsága ugyanis nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos határt.

A MIÉP a teljes népesség körében 2 százalékos (júniusban még 3 százalékos), a pártválasztók körében és a biztos szavazók között pedig 3-3 százalékos támogatottságot mutathat fel (egy hónappal ezelőtt még 5-5 százalékot mértek a MIÉP esetében ezekben a csoportokban).

Az MDF támogatottsága 2001 júliusában a teljes népesség körében 2 százalék, a pártot választók között 3 százalék, a biztos szavazók között pedig ismét csak 2 százalék volt. Egy hónappal ezelőtt az SZDSZ és a fórum lakossági támogatottsága még pontosan azonos szinten állt. Erről a szintről mostanra az SZDSZ erőteljesen felfelé, míg az MDF kismértékben lefelé mozdult el.

A kisgazdapárt szavazóinak aránya - ahogy már fél év óta mindig - jelenleg is az 1-2 százalékos sávban maradt, a Munkáspárt pedig továbbra is meglehetősen messze van a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos határtól.

A TNS Modusnál is az SZDSZ a harmadik
A biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékkal növekedett az MSZP-re szavazni szándékozók aránya a múlt hét adataihoz képest, így az MSZP most 44 százalékon áll a TNS Modus legújabb adatai szerint. A Fidesz is növelte "választási esélyeit": egy százalékkal nőtt a biztos szavazó pártválasztók körében a rájuk szavazni szándékozók aránya, így a nagyobbik kormánypárt most 42 százalékon áll. A biztos szavazó, pártot választók körében a korábbi helycserék után az utolsó két periódusra vonatkozó mérések szerint mindössze két ponttal vezet a szocialista párt. A 24. és a 28. hét között a Fidesz 4 pontot javított, a szocialisták 3-at, így alakult ki a jelenlegi helyzet. Az MSZP a szavazatok 44 százalékát kapná, a Fidesz pedig a voksok 42 százalékát. Megerősödött" a korábbi "felállás": a szocialisták népszerűbbek ugyan a Fidesznél, de nem tudnak előnyre szert tenni a szavazatszerzésben. Mindkét párt a kisebbek rovására növelte szavazóbázisát. A "kis" pártok választási esélyei igen szerények: egyedül az SZDSZ jutna be harmadiknak a parlamentbe. A szabad demokraták ezen a népszerűségi listán is harmadikak: a vizsgált időszakban érzékelhetően, négy ponttal javult lakossági megítélésük, így jelenleg 7 százalékon állnak. A kormány valamelyest rontott "bizonyítványán" az összes megkérdezett és a biztos szavazó, pártválasztók körében is, de az elmozdulások a hibahatáron belül mozognak. A kormány megítélése az összes megkérdezett körében, a stagnálás után elmozdulni látszik: míg az előző három héten 36 pont volt a százfokú skálán, a legutóbbi adatok szerint ez az érték egy ponttal csökkent. Kétpontos csökkenést mértek a biztos szavazó, pártválasztók (a felnőtt népesség harmadát kitevő csoport) körében is. A kormány teljesítményét a lakosság változatlanul a közepesnél rosszabbra értékeli, ezenbelül a magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók körében a csökkenés ellenére változatlanul jobbak az eredményeik.