Árpád
-1 °C
9 °C

Nőtt az MSZP, csökkent a Fidesz támogatottsága

2002.08.02. 15:56
A Magyar Gallup Intézet júliusi felmérésében az összes szavazásra jogosult között a megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt, hogy egy most vasárnap tartandó választáson az MSZP-re, és 30 százalék, hogy a Fideszre szavazna. A megkérdezettek 51 százaléka gondolja úgy, hogy a miniszterelnök jól végzi a munkáját.
A Gallup közvélemény-kutató júniusi mérése szerint a nagyobbik kormánypárt és a nagyobbik ellenzéki párt azonos (36-36 százalékos) társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött.

A vezető kormánypárt koalíciós partnerére, az SZDSZ-re a megkérdezettek 3 százaléka szavazna most, a kisebbik ellenzéki párta, az MDF-re pedig a választókorú népesség 1 százaléka.

Júliusban így az összes megkérdezett körében a koalíciós pártokat együttesen 10 százalékponttal többen támogatták, mint a parlamenti ellenzék pártjait, szemben azzal, hogy egy hónappal korábban egyenlő mértékű volt a támogatottságuk.

Kispártok

A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 1 százalék volt a támogatottsága a Centrum Pártnak, és ugyancsak a megkérdezettek 1-1 százaléka támogatta a MIÉP-et és a Munkáspártot is. Az FKGP és más kis pártok támogatottsága együtt sem érte el a fél százalékot.

Többen tartózkodnak

A megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy most nem menne el szavazni, 16 százalék, akik nem tudtak vagy nem akartak a kérdésekre válaszolni. Ezúttal tehát együttesen a megkérdezettek 25 százaléka tartozott azok körébe, akik ilyen vagy olyan okból nem jelöltek meg pártot, vagyis nagyobb hányad, mint júniusban, amikor minden ötödik megkérdezett tartozott ebbe a körbe.

Arra, hogy "Ha most rendeznének választásokat, mennyire biztos, hogy elmenne szavazni?", a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta, hogy biztosan elmenne, és további 16 százalék felelte, hogy valószínűleg elmenne szavazni.

Pártválasztók és biztos szavazók

A pártot választók, tehát a valamelyik pártot megnevezők körében júliusban ugyancsak erősödött az MSZP és csökkent a Fidesz támogatottsága. A júniusi 45-45 százalékról mindkét pártnál 5-5 százalalékpontos elmozdulást mértek, csak ellenkező irányban, így most a valamilyen pártot választók körében 50 százalékos volt az MSZP és 40 százalékos a Fidesz támogatottsága. (A változás mértéke mindkét pártnál meghaladja a hibahatárt.)

Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 4, az MDF-et 1 százaléka támogatta, vagyis a koalíció támogatottsága a pártot megnevezők körében 13 százalékponttal nagyobb volt a parlamenti ellenzékénél - szemben azzal, hogy júniusban ez a különbség csak 1 százalékpontnyi volt. A Centrum Pártot a pártot választóknak közel két százaléka, a MIÉP-et és a Munkáspártot valamivel több, mint 1 százaléka támogatta.

Elégedettség az új kormánnyal

Azt illetően, hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok, 40 százalék vélekedett úgy, hogy "inkább jó irányba", s 34 százalék úgy, hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol" adat értéke ez esetben 26 százalék volt.

Arra a kérdésre, hogy "Medgyessy Péter-e a jobb miniszterelnök, vagy Orbán Viktor volt-e a jobb?", 40 százalék válaszolta, hogy Medgyessy a jobb, 31 százalék szerint viszont Orbán Viktor volt a jobb, 29 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?

A kormányfő teljesítményével július közepén a megkérdezettek 51 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy, hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök "inkább jól végzi a feladatát". Azok aránya, akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát", mindössze 20 százalék volt.

A kormányfő munkájával elégedetlenek aránya júniusról júliusra nem változott: a megkérdezettek egyötöde vélekedik csak így, az elégedettek aránya pedig azzal összefüggésben nőtt, hogy júliusban kevesebben tértek ki a válasz elől.

A Medgyessy Péter miniszterelnök korábbi SZT-tiszti múltjával kapcsolatos viták kibontakozása, valamint a hídelzárással kezdődött, a szavazatok újraszámlálásáért rendezett tüntetések és az útelzárásos gazdatüntetés után tehát összességében a kormányoldal támogatottságának erősödése figyelhető meg.

Ellentétben ezzel, más irányú mozgást figyelt meg a Gallup az ország általános állapotának megítélését illetően: júniusban még 13 százalékponttal, júliusban viszont már csak 6 százalékponttal voltak többen az ellentétes véleményűeknél azok, akik szerint Magyarországon összességében jó irányban mennek a dolgok.

Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1015 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigálták. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2%, a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb, mint +/- 4%.