Nőtt az MSZP, csökkent a Fidesz támogatottsága

A vezető kormánypárt koalíciós partnerére, az SZDSZ-re a megkérdezettek 3 százaléka szavazna most, a kisebbik ellenzéki párta, az MDF-re pedig a választókorú népesség 1 százaléka.

Júliusban így az összes megkérdezett körében a koalíciós pártokat együttesen 10 százalékponttal többen támogatták, mint a parlamenti ellenzék pártjait, szemben azzal, hogy egy hónappal korábban egyenlő mértékű volt a támogatottságuk.

Kispártok

A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 1 százalék volt a támogatottsága a Centrum Pártnak, és ugyancsak a megkérdezettek 1-1 százaléka támogatta a MIÉP-et és a Munkáspártot is. Az FKGP és más kis pártok támogatottsága együtt sem érte el a fél százalékot.

Többen tartózkodnak

A megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy most nem menne el szavazni, 16 százalék, akik nem tudtak vagy nem akartak a kérdésekre válaszolni. Ezúttal tehát együttesen a megkérdezettek 25 százaléka tartozott azok körébe, akik ilyen vagy olyan okból nem jelöltek meg pártot, vagyis nagyobb hányad, mint júniusban, amikor minden ötödik megkérdezett tartozott ebbe a körbe.

Arra, hogy "Ha most rendeznének választásokat, mennyire biztos, hogy elmenne szavazni?", a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta, hogy biztosan elmenne, és további 16 százalék felelte, hogy valószínűleg elmenne szavazni.

Pártválasztók és biztos szavazók

A pártot választók, tehát a valamelyik pártot megnevezők körében júliusban ugyancsak erősödött az MSZP és csökkent a Fidesz támogatottsága. A júniusi 45-45 százalékról mindkét pártnál 5-5 százalalékpontos elmozdulást mértek, csak ellenkező irányban, így most a valamilyen pártot választók körében 50 százalékos volt az MSZP és 40 százalékos a Fidesz támogatottsága. (A változás mértéke mindkét pártnál meghaladja a hibahatárt.)

Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 4, az MDF-et 1 százaléka támogatta, vagyis a koalíció támogatottsága a pártot megnevezők körében 13 százalékponttal nagyobb volt a parlamenti ellenzékénél - szemben azzal, hogy júniusban ez a különbség csak 1 százalékpontnyi volt. A Centrum Pártot a pártot választóknak közel két százaléka, a MIÉP-et és a Munkáspártot valamivel több, mint 1 százaléka támogatta.

Elégedettség az új kormánnyal

Azt illetően, hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok, 40 százalék vélekedett úgy, hogy "inkább jó irányba", s 34 százalék úgy, hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol" adat értéke ez esetben 26 százalék volt.

Arra a kérdésre, hogy "Medgyessy Péter-e a jobb miniszterelnök, vagy Orbán Viktor volt-e a jobb?", 40 százalék válaszolta, hogy Medgyessy a jobb, 31 százalék szerint viszont Orbán Viktor volt a jobb, 29 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?

A kormányfő teljesítményével július közepén a megkérdezettek 51 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy, hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök "inkább jól végzi a feladatát". Azok aránya, akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát", mindössze 20 százalék volt.

A kormányfő munkájával elégedetlenek aránya júniusról júliusra nem változott: a megkérdezettek egyötöde vélekedik csak így, az elégedettek aránya pedig azzal összefüggésben nőtt, hogy júliusban kevesebben tértek ki a válasz elől.

A Medgyessy Péter miniszterelnök korábbi SZT-tiszti múltjával kapcsolatos viták kibontakozása, valamint a hídelzárással kezdődött, a szavazatok újraszámlálásáért rendezett tüntetések és az útelzárásos gazdatüntetés után tehát összességében a kormányoldal támogatottságának erősödése figyelhető meg.

Ellentétben ezzel, más irányú mozgást figyelt meg a Gallup az ország általános állapotának megítélését illetően: júniusban még 13 százalékponttal, júliusban viszont már csak 6 százalékponttal voltak többen az ellentétes véleményűeknél azok, akik szerint Magyarországon összességében jó irányban mennek a dolgok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!