Habosra verte, annyira nyomta

Pedig az embernek ez a gondolat ötlik először az agyába. Beleöklözni egy nagy habostortába, hogy az ujjak között préselődjön a cuccos a kézfejre, és ha a marok már semmit sem fog, akkor vízszintesen kaszálva összehorpadásra késztetni a büszke tornyokat.

Kinai büfé

Az ilyen perverz gondolatok kivitelezéséhez jól jön a rengeteg ember a asztalok között, akik nem győznek csodálkozni azon, hogy egyszerű emberek, egyszerű anyagokból bonyolult szerkezeteket állítanak elő. A parféhegyek, fagylaltkelyhek, a ropogósra sült crossaintok okozta birtoklási kéjvágy ott tombol mindenki tarkójában - ne csodálkozzunk, ha az ember realitásérzékével együtt elveszti az eszét is. Persze a riporter hangember: csak állt szájtátva a szobrok mellett, amelyek, hol a Hófehérke és a hét törpe meséjét idézték, hol a kínai sárkány sematikusnak semmiképp sem mondható alakját formázták.

Dokumentálás

-Ez harminc pont?

-Nem ez fellette van.

Legyen 36!

-Igaz, legyen 36 - mondta a nagyon ismert cukrászmester, akinek nevét nem tudjuk, és nem is kérdeztük meg. Kicsit köpcös, arca nyíltságról és jó szándékról tudósít, és amikor odaírta a C 57 jelzésű marcipánsárkány mellé, hogy 36 pont, ugyanaz a mosoly látszott az arcán, mint amikor Alföldi Róbert egy képzelt interjúban megkérdezte tőle: És akkor ezek a sütemények komolyan édesek?

A zsűri elvonulása kisebbfajta dugót okozott a Hungexpo ,,A" pavilonjának közepén, ahol két asztalon, tanuló, és felnőtt kategóriákra osztva hirdették mesterük dicséretét a marcipándarabok. A vendégsereg meg kamerázott, meg fotózott, nyilván azért, hogy az asszony otthon majd kétszer vágja a lekupírozott darabok romjait a férfihez, aki folyamatosan, ,,anyukán ezt te is meg tudod csinálni" mondattal sarkallta a dokumentálásra.

Dagasztógépek

Az persze megnyugvást adhat, hogy a névtáblájukról németajkúaknak látszó séfek ugyanazon mozdulattal dobták ki a rosszul sikerült munkáikat a kukába, mint az egyszeri ember: nem kell seggre ülni az első pillanatban. A szakkiállítás bemutatóinak azonban - többé-kevésbé - ez a dolga, értékesítők hada lepi el az embert, ha például megáll egy péküzemi konstrukció előtt. Az értékesítő azonban nem feccöl felesleges energiát senkibe, például amikor a riporter megkérdezte, az első ránézésre kombájnnak látszó dagasztógépre mutatva, hogy ez ténylég forog-e, akkor kissé zavartan mosolygott, majd szó nélkül odébbállt.

Pörköltföző szuperserpenyő

Tiszta ajándék

Valljuk be a pékipari gépekből volt a legkevesebb, a legtöbb pedig a fagyigépekből, nem is látott mást az ember a hodályban, mint fagyit nyaló-nyámmogó családokat, akik elsősorban a gyerek által kijelölt útvonalat követték. Az önérzetes, és nehezen befolyásolható családapák zöme serpenyő-termékbemutató előtt dekkolt. A copfos, csuklóján, karján tetovával díszített fiatalember csodákat művelt egy serpenyővel látszó tárggyal. A stand diszkrét, a megszólított hölgy úgyszintén, aki a ,,ez a titán, bele van ötvözve, ebbe nem ég le a hús se, és mutatok egy mélyebbet is, ebbe akár pörköltet is tud főzni" mondattal egyengette az ár megkérdezése felé a riporter érdeklődését. ,,Ennek darabja húszezer, ez egy ezressel több, de megéri, mert ebbe akár pörköltet is" - bökte ki végül, de higgadt maradtam.

Tirpákok lisztje

Magyar kokain

A kávégépek olaszföldről és németlandből egymást hajazva fémes felülettel vonzották a tekintetet, de a kávé ízét ízlelni nem lehetett, mert a saleses úr még akkor sem adott, amikor kamuból a pénztárcámmal babráltam a pult felett. -Na jó - nyugtáztam magamban, de ebben a pillanatban egy halom, kokainnak látszó fehér anyagot vettem észre, amely haloványbarna fakanálban pihent. Tirpák liszt. Rosszmájúan, kicsit lenézve, mondhatni gúnyos pökhendiséggel szólította magához a riporter az eladót: hogy lehet ilyen hülye nevet adni a lisztnek.

-Ez magát a területet jelöli, ahonnan származik, és azért jó, mert különleges anyagok vannak benne, amely ízletesebbé teszik a péksüteményeket. A próbára nem kerülhetett sor, mert briós, sóskifli nem tükröződött vissza a kirakat üvegében.

Jimmy

Csokimázas, eperöntetű könnyűhabos parfék azonban szépszámmal.

Off

Ezek megközelítése azonnal magával hozta a riport befejezési lehetőségét is, lévén lehetett belőle vásárolni, vásárlás után pedig enni, evés után böfögni, amelynek auditív leírása azért már még sem fér bele egy mértékadó újság riportjába, pláne akkor, ha az éppannyira erőteljesre sikeredett, mint az utolsó bekezdés elleni szerkesztői ágálás.