A honi lakosság fele elégedetlen a politikai rendszerrel

A GfK Piackutató Intézet számításai szerint a jövő évi országgyűlési választások közeledtével Magyarországon a demokráciával és a politikai rendszerrel elégedetlenek aránya a jelenlegi 48 százalékról felkúszhat 50 százalék fölé is. A GfK bécsi anyavállalata tíz éve végez felmérést a régió azon országaiban, ahol a diktatúrát demokrácia váltotta fel. A vizsgálatokat ezerfős személyes megkérdezés alapján készítik - tudta meg az MTI.

A demokráciával a lakosság 52 százaléka elégedett

A magyarországi megkérdezettek negyede csalódott demokrata. A rendszerváltás megítélésénél kezdettől fogva a többé-kevésbé csalódottak alkotják a többséget. Az utóbbi három év felmérései hozták a legkedvezőbb eredményeket a kutatássorozatban: a változásokkal ugyanis 1998. óta a válaszadók 21-23 százaléka elégedett, szemben a korábbi 9-13 százalékkal.

A demokráciával és az egész politikai rendszerrel a magyarok 52 százaléka elégedett kisebb-nagyobb mértékben. A meggyőződéses demokraták 44 százalékos arányával a térség élmezőnyébe tartozunk. Ennél többen csak Horvátországban, Romániában és Csehországban tarják magukat demokratának. A legkedvezőtlenebb kép Oroszországban tapasztalható, ahol a 23 százaléknyi demokratával szemben a tekintélyelvű állami irányítás hívei 32 százalékkal a legnagyobb csoportot alkotják.

A demokráciát részesítjük előnyben

A csalódott demokraták magyarországi 26 százalékos aránya kimagaslik a régióban. A felmérések szerint a demokráciát részesíti mindenképpen előnyben a magyarok 69 százaléka. Ugyanez a mutató a horvátoknál 70 százalék, Ausztriában 90. A rendszerváltással minden országban elégedetlen a többség, legjobb a helyzet Magyarországon és Csehországban, 21-25 százalékkal, illetve Romániában és Szlovéniában 22 százalékkal.

A visegrádi országok adatait időben összehasonlítva Lengyelországban tapasztalható a legnagyobb hullámzás, ott az elégedettek négy évvel ezelőtti 37 százalékos aránya után idén már csak 7 százalékot mutattak ki a kutatók. A felmérés szerint a politika iránt többé-kevésbé a megkérdezett magyarok 56 százaléka érdeklődik, amit csak a románok 54 és a lengyelek 50 százaléka múl alul. A legaktívabbak az oroszok, szlovákok és a csehek.