Csak kormánypárti bírálat érte a külpolitikát

Magyarországnak már csaknem tíz éve nincs világos külpolitikai koncepciója, ezért korábbi jelentőségét vesztve sokadrendű országgá kezd válni, fejtette ki május végén véleményét a Népszabadságban Gyarmati István nagykövet, akiről rebesgették, hogy a külügyi tárca várományosa. Még ha végül nem is ő lett a jelölt, nem tudunk nem egyet érteni elemzése megállapításaival. Kételyeink Gyurcsány meglepetésjelöltje, Göncz Kinga külügyi bizottsági meghallgatásán sem oszlottak el.

Nem baj, hogy nem diplomata

A miniszterjelölt asszony - Pótápi Árpád fideszes tag megfogalmazásában a miniszterasszony-jelölt - már rutinszerűen jelölése meglepetésjellegével kezdi a meghallgatást. Mint mondta, maga is meglepődött, de a kormányfő meggyőzte róla, hogy akár civil is irányíthatja a diplomáciát. Az ülés során a kormánypárti képviselők több példát is hoznak erre, meg azt is tisztázzák, hogy a rendszerváltás óta eddig kizárólag Somogyi Ferenc távozó külügyminiszternek volt valós diplomáciai gyakorlata. Eörsi Mátyás például egy "sokunkat megmosolyogtató történészt" emleget, és Jeszenszky Gézára gondol.

Göncz expozéjában alkalmasságát bizonyítandó eddigi beosztása során szerzett, a külügyekben is hasznosítható tapasztalatait sorolja. Mint mondja, tárcája egyik fő területe az európai uniós kapcsolattartás és érdekképviselet, márpedig az EU nagy hangsúlyt fektet mind az ifjúságpolitikára, mind a szociális politikára, ő pedig eddig ezzel foglalkozott. Mint mondta, a Partners Hungary nevű, demokráciaterjesztő civil szervezet munkatársaként nagy tapasztalatokat szerzett a magyar külpolitika egyik fő területének számító Nyugat-Balkán térségében is.

Térképszabász

A régióval - amihez huszáros vágással Romániát és Bulgáriát is hozzásorolta - kapcsolatban a nemzeti önrendelkezés támogatására helyezte a hangsúlyt, Koszovó esetében egyértelműen a függetlenség támogatójaként nyilatkozott. Magyarország az utóbbi időben egyre következetesebben képviseli ezt az álláspontot, Gyurcsány Ferenc tavalyi szerbia-montenegrói látogatásán Podgoricában - bár utóbb finomítani próbálta - nyíltan kiállt Montenegró függetlensége mellett, elsőként az EU tagállamai közül.

A magyar balkánpolitikával kapcsolatban az ellenzék nem is fogalmazott meg kérdéseket vagy bírálatot - A Fidesznek láthatóan legfeljebb annyira kiforrott a külpolitikája, mint a kormánypártoknak, gyakorlatilag a határon túli magyarok Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó problematikáját feszegették csupán. Nem úgy a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ képviselője, Eörsi Mátyás. Eörsi többször is bírálta az EU külpolitikáját, ami Göncz jellemzésében konfliktusmegelőző, a liberális képviselő szerint inkább konfliktuskerülő. Göncz a kérdésre válaszolva maga is elhibázottnak nevezte az EU múltbeli szerepvállalását.

Amerika kis barátja

Eörsi bírálta azt az EU-s tervet is, ami az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozását célozza. Eörsi szerint a magyar politikusoknak az Európa Tanácsban rengeteg eredményt sikerült elérnie a kisebbségek jogait érintő kérdésekben, szerinte az új szervezet csak felújítaná az EU és az ET rivalizálását, azaz Magyarországnak újra meg kéne küzdenie az eddig elért eredményekért. Göncz már-már a diplomácia nagy öregjeit idézően tudta kikerülni a választ a felvetésre. Eörsi egyébként egyértelműen azt szeretné elérni, hogy Magyarország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett kötelezze el magát.

Göncz, bár a határon túli magyarok problematikája főként a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozik, az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban elmondta, kerülné az egyoldalú lépéseket. Hangsúlyozta, hogy a területi autonómián túl számos más autonómiaelképzelést is életképesnek tart, fő irányelvként pedig a határon túli magyar régiók fejlesztési támogatását, az ottani életkörülmények javítását, a szülőföldön maradás megkönnyítését nevezte meg.

Göncz a külpolitikát elsősorban a szövetségek politikájának látja. E tekintetben egyértelműen az EU atlantista szárnyához sorolta Magyarországot és tulajdonképpen kiállt az Egyesült Államok iraki politikájának és általában proaktív külpolitikájának támogatása mellett. Mint mondta, Irán esetében lát esélyt a konfliktusmegelőzésre, de nem vetette el egyértelműen a megelőző katonai csapás lehetőségét sem.

Pénzen vett szerep

Az EU-n belül is többrétű szövetségi politikát támogatott. Az alap szerinte is egyértelműen a visegrádi négyek szoros együttműködése, ez azonban - legutóbb a 2007-2013-as költségvetés vitájában Szlovákia saját követelései teljesülése pillanatában hagyta magára a másik három országot - eseti alapú, ezért Göncz miniszterként szélesíteni próbálja majd az együttműködést. Ausztria, Szlovénia és a balti országok mellett Nagy-Britannia neve hangzott el szövetségesként - azaz Magyarország az új belépőkhöz hasonlóan a német-francia tengellyel szemben határozza meg magát.

Göncz, volt szociális miniszterként érthetően, leginkább Magyarország donorországi szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, nemzetközi súlyunk akkor növelhető igazán, ha anyagilag is támogatjuk a rászoruló országokat. Prioritásként itt is (az egész Balkán értelemben használt) Nyugat-Balkánt említette.

Hangsúlyos kérdés volt a magyar-orosz viszony is, igaz, az ellenzéknek ezzel kapcsolatban sem voltak lényegi kérdései, kormányoldalról meg csak dícsérni tudták magukat az elmúlt négy év előrelépései kapcsán. Értesüléseink szerint amúgy mindegy, hogy Göncz Kinga mit gondol Magyarország Oroszországhoz, az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és Kínához fűződő viszonyáról, mert ezekkel az országokkal Gyurcsány Ferenc kormányfő személyesen kíván foglalkozni.

Megfelelt

Összességében Göncz nem nyújtott rossz teljesítményt az amúgy nem különösebben megerőltető bizottsági meghallgatáson. A végén még Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke is elismerte Göncz "fantasztikus teljesítményét", mármint azt, hogy háromnegyed óra alatt válaszolni tudott a feltett kérdésekre. Még konfliktust is vállalt, a fideszes Grúber Attila kérdésére, aki a "2002-ig meglévő" konszenzust hiányolta a külpolitikából, kijelentette, hogy nyilván konszenzusra törekszik, de nem mindig a konszenzusos megoldás a legjobb.

A bizottság végül a kormánypártok 11 szavazatával támogatta Göncz jelölését, meglepetésre az eddig minden miniszterjelöltet elutasító ellenzék egyik tagja tartózkodott, így végül csak 9-en szavaztak Göncz ellen.

Újra a MeH-hez kerül a HTMH A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) kerül, szakállamtitkár felügyelete alá tartozik - mondta külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György szerdán Budapesten. A testület 11 igen, 9 nem szavazattal támogatta a kancelláriaminiszter-jelölt kinevezését. A Miniszterelnöki Hivatal kijelölt vezetője elmondta: a HTMH MeH-be történő áthelyezésének az a célja, hogy a határon túli magyarok ügye közelebb kerüljön a kormányzás központjához. Németh Zsolt, a bizottság elnöke a Fidesz álláspontját tolmácsolva kifogásolta, hogy az utóbbi négy évben a HTMH hol a Külügyminisztérium, hol a MeH felügyelete alá tartozott. "Méltatlannak tartjuk ezt a pingpongozást ezzel a hivatallal" - tette hozzá az ellenzéki politikus. A bizottság végül 11:9-es szavazati aránnyal támogatta a miniszterjelölt kinevezését.