Gyurcsány nem akart többé közéleti szerepet

2006.03.24. 10:27
Az Élet és Irodalom (ÉS) legfrissebb számában visszatekint a KISZ felbomlásának, a Demisz és az Új Nemzedék nevű ifjúsági szervezet megalakulásának időszakára. 1988-1990 között e szervezetekben aktív - de nem túl sikeres - szerepet játszott Gyurcsány Ferenc, aki ekkori kudarcai után bejelentette: többé nem vállal közéleti szerepet.

Az ÉS cikke szerint a KISZ-ben már a nyolcvanas évek közepén, a gorbacsovi reformok hatására megindult a bomlás, illetve a politikai erjedés. Ennek előzménye egy 1986-os debreceni találkozó volt a Vekeri-tónál.

Ezen a tanácskozáson olyan KISZ-en belüli vagy ahhoz kapcsolódó szerveződések vettek részt, mint a Vega Szövetség (Korom Pál vezetésével), a KISZ KB kutatócsoportjában dolgozó Pál Tamás "vándorprédikátor" köre, valamint a Mikroműhely nevet viselő csapat, továbbá a Vekeri-tavi tanácskozás fő szervezője, a KISZ KB Középiskolások és Szakmunkástanulók Tanácsa. A debreceni értelmiségi találkozón az ÉS szerint részt vett egyébként Orbán Viktor is.

Gyurcsány, Bajnai, Szilvásy és Merényi

A KISZ-en belüli reformtörekvések 1988-ban erősödtek fel. Az Élet és Irodalom ennek kapcsán Stumpf István egy korábbi tanulmányára hivatkozva megállapítja, hogy 1988. november 23-án egy Unió a Demokratikus Szocializmusért (UDSZ) nevű szervezetet akart létrehozni egy KISZ-en belüli csoport. Ez az UDSZ új politikai ifjúsági mozgalom lett volna, és olyanok voltak a kezdeményezői, akik a Közgázról ismerték egymást.

Az ÉS szerint ennek az akciónak a résztvevői között volt Gyurcsány Ferenc, Merényi Miklós, a gazdasági minisztérium jelenlegi kommunikációs igazgatója és Szilvásy György, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB apparátusában osztályvezetőségig emelkedett 1988-ig, ma pedig politikai államtitkár és kabinetfőnök Gyurcsány mellett.

Két pálya
Merényi Miklós jelenleg a gazdasági és közlekedési minisztérium kommunikációs igazgatója, a Medgyessy-kormány idején a Híradó főszerkesztője, azelőtt pedig a Figyelő hetilap főszerkesztője és a Népszabadság munkatársa volt.

Szilvásy György a Németh Miklós vezette kormányban Pozsgay Imre államminiszter kormányfőtanácsadója volt 1989-ben, az Antall-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, a Horn-kormányban a környezetvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára, az Orbán-kormány idején nem volt közigazgatási posztja, akkor viszont a Gyurcsány-féle Altus Rt. igazgatója, illetve a szintén Gyurcsány-érdekeltség, a Perfekt Rt. vezérigazgatója volt. A Medgyessy-kormányban a sporttárcánál dolgozott Gyurcsány Ferenc mellett közigazgatási államtitkárként, majd a kulturális és belügyi tárcánál töltött be hasonló tisztségeket. Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke 2005-től lett Szilvásy, aki politikai államtitkárként is dolgozik a Miniszterelnöki Hivatalban.

Az UDSZ vezetője Bajnai Gordon lett, aki a rendszerváltás után a Wallis Rt. első embere lett, jelenleg pedig a brit befektetőknek eladott Budapest Airport Zrt. elnöke. Bajnai 1989-ben már radikális hangot ütött meg, és kijelentette: "közvetlenül" nem vállalják az MSZMP-vel kötendő "stratégiai szövetséget". Bajnai a KISZ kongresszusán adta ezt elő, miközben a népi baloldal és a szociáldemokrácia mellett állt ki.

Gyurcsány vs. Nagy Imre

1989-ben az UDSZ-ben is aktív Gyurcsány Ferencet a KISZ KB titkárává nevezték ki, és ekkor az ÉS szerint Gyurcsány bírálta a korábbi mozgalmi vezetést, és áttételesen kiállt a Fidesz mellett is: "A KISZ csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették, a KISZ csendben volt, amikor a mi erőink egy részét is - de nem azért, mert a mieink voltak - gumibotozták március 15-én."

Az UDSZ és Gyurcsány reformkísérletei hamarosan azonban kudarcba fulladtak: a KISZ átalakult, és felvette a Demisz nevet. A névváltoztatás ellenére a kommunista ifjúsági szervezet utódja nem tudott gyökeres váltást végrehajtani. Sőt, a Demisz elnöki tisztéért versenybe szálló Gyurcsány vereséget szenvedett Nagy Imrétől, a KISZ KB korábbi első titkárától (ő később a Caola vezérigazgatója lett).

Gyurcsány vs Kiss Péter

A KISZ-t reformálni próbáló Gyurcsány nemcsak Nagy Imrével került ekkor szembe az ÉS szerint, hanem Kiss Péterrel is, aki jelenleg kancelláriaminiszter a Gyurcsány-kormányban.

Kiss 2004-ben, Medgyessy Péter megbuktatása után Gyurcsány legfőbb ellenfele volt a kormányfői posztért vívott harcban. Emlékezetes, az MSZP vezetése Kiss Pétert támogatta, Gyurcsány "alulról szerveződő" mozgalom élén jutott a miniszterelnöki székbe.

Kiss Péter és Gyurcsány között éles véleménykülönbség volt 1989-ben az ÉS szerint: akkor Kiss úgy nyilatkozott a Magyar Ifjúságnak, hogy a KISZ-vagyon egy része politikai privilégium, hiszen az ingatlanok közül nem egy a KISZ-es fiatalok munkájával épült. Gyurcsány ezzel szemben a KISZ-vagyon "társadalmasítását" javasolta "az ifjúság köreiben". (Kiss Péter egyébként cáfolta az Indexnek, hogy 1989-ben véleménykülönbség lett volna közte és Gyurcsány között, és azt is tagadta, hogy az ÉS által neki tulajdonított mondatot nyilatkozta volna a Magyar Ifjúságnak 17 évvel ezelőtt.)

Többé nem

Gyurcsány kudarca után kivált a Demiszből, és saját szervezetet hozott létre, az Új Nemzedéket. Ez mindössze pár hónapig élt, és a rendszerváltás forgatagában valójában soha nem is figyeltek fel erre a kezdeményezésre.

Egy furcsa név
Az ÉS szerint szerencsétlen volt Gyurcsány szervezetének névválasztása is, minthogy az Új Nemzedék egy két világháború közötti nacionalista lap volt. Ha rákeresünk böngészőkön az Új Nemzedék címszóra, akkor legtöbbet Kosztolányi Dezső miatt emlegetik ezt a kiadványt - itt dolgozott rövid ideig a költő. Az Új Nemzedéket a Kosztolányi-életrajzok szélsőjobboldalinak nevezik. Az Új Nemzedék főszerkesztője volt például egy időben Milotay István nemzetgyűlési képviselő, aki a numerus clausus támogatója volt.

Az Új Nemzedék kapcsán a másik találati csoport a Fidelitasé - a Fidesz ifjúsági szervezetének egyik jelszava ugyanis éppen az "új nemzedék". Nemrégiben a Fidelitas javasolta az Új Nemzedék Kártya bevezetését is.

Az Új Nemzedék rendszerváltáskori bukását Gyurcsány újabb csalódásként fogta fel. Az ÉS szerint felelősnek érezte magát a kezdeményezés felbomlásáért. Ez a tagoknak írt leveléből derül ki, amelyben elnézést kért tőlük, és kijelentette: többet nem próbálkozik közéleti szereppel.

Hiányos dokumentumok

Az Élet és Irodalom cikke részben a KISZ iratainak, dokumentumainak áttanulmányozása alapján született. Ezeket a papírokat a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban őrzik.

Az ÉS több mint egy éve adott be kérelmet a rendszerváltás korában keletkezett KISZ-, illetve Demisz-anyagok kutatására, de kérelmét elutsították azzal, hogy a levéltári törvény 15 év kutatási moratóriumot szabott a korszak nem minősített anyagaira.

Az adatbázis áttekintésére ezért csak a múlt év végétől, illetve 2006 elejétől nyílt lehetőség. A kutatható anyag azonban az ÉS szerint hiányos, több KISZ-vezetőségi ülés, -értekezlet anyaga nem került be a levéltárba és az alternatív szervezetek üléseiről sincs írásos dokumentum.