Ismeretterjesztés köntösébe bújtatott zsidózás

2003.07.16. 11:09
A "kocsmai zsidózást" messze veszélytelenebbnek tartja a zsidó hitközség, mint a torz teóriákat lopakodva fabrikáló ideológusok "ismeretterjesztését", ami az Igazságügyi Minisztérium a közösség elleni izgatásról szóló törvénytervezetében nem számítana jogszabálysértésnek. A Mazsihisz néhány helyen módosítaná a törvénytervezetet és szűkítené a bíró mérlegelési lehetőségeit.
"Természetes, hogy az elmúlt időszak negatív tapasztalatai miatt (...) minél szigorúbb szabályozás mellett kell kardoskodnunk" - írja a Mazsihisz az Igazságügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetére reagálva. Az IM által módosítandó a közösség elleni izgatásásról szóló törvény tervezetét többek között a zsidó hitközség észrevételezte.

Bírói gyakorlat

A zsidó hitközség konkrétan két helyen emel kifogást. Az első esetben úgy ítélik meg, hogy amiként eddig, úgy a módosítás is amolyan "gumiszabályként" funkcionálna, azaz "ismét a bírói gyakorlat húzza meg azokat a határokat ezen fogalmak körében, amelyeken belül a magatartás szankcionálható lesz".

Ilyen fogalom számukra például a "köznyugalom megzavarására alkalmas módon" kifejezés. Konkrétan: "Ha például egy rádiós személyiség a rádió egyik vasárnap reggeli műsorában gyűlöletre izgató kijelentéseket tesz, kérdésessé válik vajon a jogalkalmazók szempontjából megzavarta-e a köznyugalmat, avagy felfogható úgyis, hogy következményeiben tulajdonképpen semmi sem történt."

Felsőbbrendűségről ismeretterjesztés

Éppen ezért elegendő tartanák, ha a bírónak csupán annyi mérlegelési jogot adna a törvény, ami elegendő ahhoz, hogy megállapítsa, a vélemény terjesztése "ellenséges érzület" felkeltésére, illetve a "felsőbbrendűség" állítására alkalmas volt-e.

Másik észrevételük a kőszegi Szálasi-kiállítás kapcsán fogalmazódik meg bennük: a törvény által üldözendő magatartás típust, sokszor öltöztetik "ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás" köntösébe, ami esetében ugyanakkor a törvény mentesítést adna. Igen ám, de ez "az igazán veszélyes".

Futballpályák tömeges rasszizmusa

A kőszegi Szálasi-kiállítás esetében ugyanis, megítélésük szerint a "köznyugalom vitathatatlanul megzavarásra került, ugyanakkor nyilvánvalóan nem esne ennek a tényállásnak a szankciója alá az elkövetéssel esetlegesen megvádolandó személy." Ezzel szemben a "kocsmai zsidózás", amely a Mazsihisz álláspontja szerint messze veszélytelenebb, mint a torz teóriákat lopakodva fabrikáló ideológusok "ismeretterjesztése", minden valószínűség szerint büntető perek sorozatát indíthatja el. Ugyanakkor reményeik szerint a törvény elfogadása "visszaszorítja a futballpályák, illetve egyéb rendezvények tömeges rasszista megnyilvánulásait is."

Az Igazságügyi Minisztérium részéről Bócz Endre, volt budapesti főügyész az Indexnek azt mondta, hogy az alábbi szöveg még csupán egy munkaanyag, amelyet azért bocsátottak társadalmi vitára, hogy együtt gondolkodjanak erről a "neuralgikus jogszabályról". A tervek szerint a kormány ősszel terjeszti a Parlament elé a javaslatot.

Úgy tudjuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal is készített egy javaslatot, amelyet Horn Gábor juttatott el az IM-be.

A törvényjavaslat
A büntető jogszabályok módosításáról 1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269 §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: "269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint bűntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon. a/ olyan véleményt terjeszt, amelynek alapja más vagy mások bőrszíne, vallása, nyelve, politikai vagy egyéb meggyőződése, leszármazása, nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozása miatti ellenséges érzület, b/ olyan véleményt terjeszt, amely szerint a bőrszín, a vallás, a nyelv, a politikai vagy egyéb meggyőződés, a leszármazás, a nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja felsőbbrendű. (3) Nem bűntethető a (2) bekezdés a/ - b/ pontjában meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el." 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény 16. §-a (1) bekezdésének f/ pontja a következő szövegrésszel egészül ki: (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak) "a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §)"