Árpád
-2 °C
9 °C

A büntetőjogász szerint Gyurcsány nem bűnös

2006.09.27. 16:40
A választás rendje elleni bűncselekmény fogalmilag is kizárt, a hűtlen kezelés nem áll meg, a visszaélés közérdekű adattal gyanúja viszont elvileg, számos körülmény beigazolódása esetén felmerülhet - az Index Tóth Mihály büntetőjogász professzort, a pécsi egyetem tanárát kérdezte arról, mennyi alapja lehet a Fidesz által egyelőre szóban felvetett, többek által viszont az ügyészség által még vizsgált feljelentésekben is konkretizált büntetőeljárás indítási kezdeményezéseknek.

A Központi Nyomozó Főügyészségen a héten megszületnek az első döntések a Gyurcsány Ferenc elleni feljelentések ügyében - mondta el az Indexnek az ügyészség vezetője, Keresztes Imre. Mint fogalmazott, néhány feljelentés érkezett, magánszemélyektől, melyekben döntően hűtlen kezelés és a választás rendje elleni bűncselekmény miatt kérik eljárás megindítását. Az ügyészségnek az eljárási törvény szerint három napon belül állást foglalnia feljelentésekről: a döntés lehet a nyomozás elrendelése, megtagadása vagy feljelentés-kiegészítés elrendelése. Ez utóbbi esetben további 15 napig vizsgálhatják, hogy a nyomozás elrendelése vagy megtagadása indokolt-e. Eddig egyetlen feljelentés ügyében sem hoztak semmilyen döntést, de a háromnapos határidő több esetben még a héten lejár, a döntésről először a feljelentőket értesítik.

"Elolvastam a miniszterelnöki beszédet, annak szükségszerű hangsúlyozásával, hogy nem ismerem a részleteket, büntetőjogászként azt mondhatom, önmagában a beszéd maga nem utal semmilyen bűncselekmény gyanújára" - mondta az Indexnek Tóth Mihály. A pécsi egyetem büntetőjogi tanszékének vezetője hangsúlyozta: egyes, a sajtóban már felmerült tényállásoknak a felvetése is alaptalan, ugyanakkor - bár aligha a miniszterelnök vonatkozásában - a közérdekű adatokkal való visszaélés bűncselekményének gyanúja esetleg legalábbis vizsgálható.

A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
Btk. 211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A választások rendje elleni bűncselekményt a Büntető törvénykönyv szerint az követi el, aki magába a választási jog gyakorlásába, a választási törvény által konkrétan szabályozott eljárásokba avatkozik be, emelte ki Tóth Mihály. A beavatkozás lehet erőszak, fenyegetés, megtévesztés, anyagi jutattás, de annak kifejezetten az "ikszeléshez" illetve az ajánlócédulák begyűjtéséhez kell kapcsolódnia. Az, hogy a kampányban az egyes politikusok mit mondanak, nem tartozik ezen tényállás alá, ha egyébként így lenne, alighanem feljelentések százait lehetne tenni, jelezte a professzor.

Hűtlen kezelés

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

Hanyag kezelés
320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

Ugyancsak nem látni a jelenlegi helyzetben a hűtlen kezelés felvetésének alapját. Ennek lényege ugyanis, hogy vagyonkezelői jognak kell fennállnia, és az ebből fakadó kötelezettség megszegése miatt vagyoni hátránynak kell keletkeznie. A miniszterelnöknek nincs vagyonkezelői joga, tehát a felvetés már itt megdől, de Tóth Mihály szerint nehezen lenne alátámasztható a vagyoni hátrány keletkezése is: egy esetlegesen rossz gazdaságpolitikai döntés ugyanis egyben például azt is jelenti, jelentheti - például az áfacsökkentés esetében - hogy az egyes személyeknek éppen előnye származott.

Visszaélés közérdekű adattal

177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Az állam makrogazdasági adatai, közérdekű adatok. Ilyen egyebek között a költségvetési hiány mértéke is, mondta a visszaélés közérdekű adattal bűncselekmény vonatkozásában Tóth Mihály. Hozzátette, az államháztartásról szóló törvény ráadásul külön is előírja, hogy a választások évében a választás első fordulója előtt legkésőbb harminc nappal közzé kell tenni a pontos adatokat. Ha ez nem történt meg, vagy megtörtént, de bizonyíthatóan hamis adat került nyilvánosságra, s a közzétételre köteles személy szándékosan cselekedett, végül tévedés sem írható a javára, akkor a visszaélés közérdekű adattal bűncselekményének gyanúja legalábbis megvizsgálható, véli a jogászprofesszor. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez esetben viszont aligha a miniszterelnök, sokkal inkább a Pénzügyminisztérium valamelyik, akár nem is politikai tisztséget betöltő vezetője jöhet szóba elkövetőként. E személy - ha az említett feltételek kétséget kizáróan beigazolódnak - pénzbüntetéssel is szankcionálható vétséget követett el.

Martonyi szerint a trükkök százait kell vizsgálni

"Nem vagyok büntetőjogász, de a jogban járatos emberként feltűnt a miniszterelnöki beszédben az a mondat, mely szerint trükkök százait vetette be a kormány, és amelyről Gyurcsány Ferenc szavai szerint nemhogy a közvéleménynek, de saját frakciójának sem kell tudnia" - mondta az Indexnek Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere, a Martonyi És Kajtár Baker & Mckenzie ügyvédi iroda egyik vezetője. Szerinte egyelőre nem vagyunk tisztában a tényekkel, azzal, hogy mi történt: a tények ismeretében lehet eldönteni, hogy felmerülhet-e valamilyen bűncselekmény gyanúja.