Pénteken kezdődik a haderőreform pártegyeztetése

Homoki János politikai államtitkár

A Honvédelmi Minisztérium pénteken kezdi az egyeztetést a parlamenti pártokkal a haderőreformról. A találkozón Homoki János politikai államtitkár ismerteti a kormányzat szándékait. Munkáját a Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök által vezetett szakértői bizottság segíti.

A jelenleginél "jobban alkalmazható, mobilabb, finanszírozható és fejleszthető" hadseregre van szükség - mondta az Indexnek Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője. A haderőreformról szólva hangsúlyozta, hogy erre nem csupán anyagi okokból, hanem a koszovói válságban szerzett tapasztalatok miatt is szükség volt.

A jugoszláviai háború idején ugyanis kiderült - folytatta a szóvivő -, hogy a magyar hadsereg alig-alig képes ellátni feladatait, ami egy több mint tízéves leépülési folyamat következménye. Ezért határozta el a kormány és a katonai vezetés az úgynevezett "védelmi felülvizsgálatot".

Kicsi, koncentrált katonaságra van szükség

Jelentősen kisebb létszámú katonaságra van szükség

A felülvizsgálat célja a honvédség megtisztítása azoktól a tevékenységektől, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a haderőhöz. Ide tartozik a katonai kórházak egy része (amelyek közül több az önkormányzatokhoz, illetve az egészségügyi tárcához kerülhet át), a gazdasági jellegű tevékenységek, például az üdülők üzemeltetése (ezek közhasznú társaságokká válnak), vagy a művészeti tevékenység (a Honvéd Művészegyüttes várhatóan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felügyelete alá kerül).

Jelentősen kisebb létszámú, koncentráltan (kevesebb laktanyában és egyéb bázison) elhelyezett katonaságra van tehát szükség - mondta a dandártábornok.

Az alakulatok feltöltöttségét szintén emelni kell. Ez azt jelenti, hogy ha egy csapategység háború idején 100 főből áll, akkor a mostani, békeidőben meglévő 50 fős létszámot a tervek szerint hetven-nyolcvanra kell emelni. Ezzel a feltöltöttséggel pedig az alakulatok már katonai feladatok végrehajtására is alkalmasak lesznek.

A tiszt-altiszt létszámviszonyon is változtatni kell

Ez ügyben nagy lesz a vita közöttünk

A szocialisták kíváncsian várják, hogy végre részleteiben is megismerjék, hogyan döntött a Nemzetbiztonsági Kabinet, illetve a szaktárca milyen ütemezésben tervezi a különböző törvények módosítását. Az MSZP-s Juhász Ferenc közölte, hogy pártja csak írásos dokumentumokról hajlandó tárgyalni. Juhász sajnálatosnak tartja, hogy a tárca az egyeztetés előtt már konkrét szervezési intézkedéseket is megfogalmazott. A szocialista párt katonapolitikai szakértője elmondta: a politikai egyeztetésre annak ellenére időt kell hagyni, hogy a tárca már féléves késésben van a haderő átszervezésével. Mécs Imre, a szabaddemokraták honvédelmi szakértője furcsállja, hogy csak most - a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után - kerül sor az egyeztetésre, hiszen kétharmados törvényekről van szó, a haderő-átalakítás pedig nem bonyolítható le az ellenzék nélkül. A szabaddemokrata politikus közölte: a haderőreform hosszú távú, amelyet most kell megalapozni. A hadsereg létszámának csökkentése önmagában nem elegendő. Ez következmény, nem pedig cél. A cél az, hogy egy finanszírozható, jól működő, mozgékony és a NATO-feladatokat ellátó hadsereg jöjjön létre. Ez azonban - az SZDSZ véleménye szerint - önkéntes-hivatásos alapon valósítható meg. - Ez ügyben nagy lesz a vita közöttünk, hiszen ha nem úgy történik, ahogy mi javasoljuk, akkor a magyar társadalomnak kétszer kell fizetnie a haderő átalakításáért. Most, illetve később, amikor a végleges megoldást kialakítják ezzel kapcsolatban - mondta Mécs Imre. Forrás: MTI

A védelmi felülvizsgálat a katonai vezetés rendjét is érinti. Ennek nyomán a jelenlegi bonyolult szisztémát egyszerűsíteni, a túlméretezett irányítást csökkenteni kell, s nem csupán a vezérkar és a csapatoknál szolgálók arányát szükséges javítani, hanem a tisztek és az altisztek (tiszthelyettesek) létszámviszonyain is változtatni kell.

Jelenleg a magyar hadseregben - az úgynevezett keleti típusú haderőkhöz hasonlóan - a tisztek és az altisztek aránya 1:1-hez, míg Nyugat-Európában (ahol azért jobban megbíznak a beosztottakban) a tiszthelyettesek két-háromszor annyian vannak, mint feletteseik.

A haderőreform természetesen nem csak vezetési rendszerek átalakításából áll - a technikai fejlesztésre legalább ekkora szükség van. Ennek során a légvédelem, a radarrendszerek és a repülőgépek korszerűsítése kerül előtérbe. A korszerűsítés legkevesebb három évbe telik majd, de a legkorszerűbb radarok telepítése akár 2004-2005-ig is elhúzódhat.

16 ezres leépítésről van szó

Talán a legsúlyosabb következménye a védelmi felülvizsgálatnak az, hogy a Magyar Honvédség létszámát a jelenlegi 61 ezer főről 45 ezerre kell csökkenteni. A 16 ezres leépítés egy része a már korábban említett profiltisztítással megoldódik, vagyis a kórházak, az üdülők és a művészcsoportok leválasztásával több ezer ember további foglalkoztatása biztosított.

A fennmaradó létszám jelentős hányada korkedvezményes nyugdíjazással építhető le. A HM azonban megkezdte a tárgyalásokat a Belügyminisztériummal, amire egyébként Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke egy televíziós interjújában már utalt. Az egyeztetések arra irányulnak, hogy a katonaságtól leszerelt tisztek és tiszthelyettesek miként helyezkedhetnének el a létszámhiánnyal küszködő rendőrségnél, illetve határőrségnél.

Különösen nagy vita várható a politikai pártokkal pénteken kezdődő egyeztetéseken a sorköteles állomány csökkentéséről, esetleges megszüntetéséről. A magyar kormány álláspontja az, hogy - tartva magát a kabinet két évvel ezelőtt meghirdetett programjához - szükség van a sorállomány fenntartására.

Ugyanakkor a hadseregen belül egyre nagyobb szerepet kell kapniuk a hivatásos, szerződéses katonáknak. Bár sokan szorgalmazzák a kizárólag hivatásos hadsereg felállítását, a Magyar Honvédségnél jelenleg is létező hétezer szerződéses helyből mindössze 3900-at töltöttek be.

Ennek oka az, hogy a "profiknak" csak nagyon alacsony fizetést tud a honvédség felajánlani, ezért a munkaerőpiacon igen rossz pozíciót mondhat magáénak a sereg - mondta. Erdélyi Lajos, aki megjegyezte: a jelenlegi adataik szerint egy katonai állásban átlagosan 5-6 hónapot tölt egy leszerződtetett "zsoldos", vagyis a profi státusz bevezetése óta negyvenezren fordultak meg a mindössze négyezernyi poszton.

Mindez azt jelenti, hogy csak a távolabbi jövőben valósítható meg a katonai vezetésnek az az elképzelése, hogy 5-6-8 évre szerződtessen katonákat, akik a legmegbízhatóbb, legjobban felszerelt, kitűnően kiképzett alakulatait képeznek a magyar haderőnek.