Natália
-3 °C
7 °C

Tiéd lehet a Balaton 3 milliárdért

2000.09.21. 19:47
Nem érdekli a magyar magántőkét a halászat és horgászat: elvétve jelentkezett magáncég a hazai vizek halászati jogáért folyó pályázatokra - tudta meg az Index. Pedig a tét igen nagy. Magyarország területén 140 ezer hektárnyi vízfelület található, ebből 130 ezer hektár gazdáját most keresi a földművelési tárca.
Megszűnhet, de legalábbis csökkenhet a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és tagszervezeteinek eddigi monopólium helyzete - fogalmazott több szakértő az Indexnek a lassan lezáruló pályázatok kapcsán. A tenderek elbírálása után a következő 15 évre új gazdához kerülhet a magyar folyók, tavak, holtágak és csatornák túlnyomó többsége.

A halászati jog megszerzése elvileg igen komoly üzletet jelenthet, hiszen ennek birtokosa telepíthet, horgászengedélyt árulhat, és értékesítheti a megtermelt halat. Az elmúlt egy-két évben a MOHOSZ, az eddigi jogtulajdonos, folyamatosan azzal riogatott, hogy a vizekre majd lecsap a magántőke és irreálisra srófolt áraival elűzi az egyszerű horgászokat. Arra ugyan sohasem tértek ki, hogy egy befektetőnek vajon miért lenne érdeke elűzni a fizetőképes vevőket, ahelyett, hogy az eddiginél színvonalasabb szolgáltatást nyújtana nekik, ám az Index érdeklődésére most kiderült: alaptalan volt a félelem. ,,A pályázók kilencven százaléka horgász szervezet volt, több esetben önkormányzatok által alapított közhasznú társaság, a magántőke azonban csak elvétve jelent meg" - közölte kérdésünkre Pintér Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettese.

Eddig 686 vízre írtak ki pályázatot, ez a szám nagyjából 800-ra fog emelkedni az év vége előtt. Az országosan ismert vizek közül meghirdették már a Balatont, a Dunát (szakaszokra bontva), a Velencei- és a Tisza-tavat. Ez utóbbi kettő halászati joga eddig közvetlenül a MOHOSZ kezében volt néhány más kiemelt területével együtt, a kisebb vizek halászati jogát a szövetség korábban alhaszonbérletbe adta a megyei szervezeteknek és a horgászegyesületeknek, amit többen törvénytelennek tartottak.

A legtöbb esetben az eddigi kezelő, vagyis a helyi egyesület pályázott újra - tudtuk meg Pintér Károlytól. Az országosan ismert vizeknél azonban az Index információi szerint komoly csaták várhatók. A Velencei- és a Tisza-tóra ugyanis a környékbeli önkormányzatok részvételével alakult közhasznú társaságok is aspirálnak.

Számtalan per forrása lehet, hogy a jelentkezők - akik külön pénzt nem fizetnek a15 évre szóló halászati jogért - a törvény szerint kötelesek kompenzálni az előző gazdát különféle beruházásaiért. Pintér tájékoztatása szerint ez az összeg a Balaton esetében körülbelül 3 milliárd, a Velencei-tónál 650 millió, a Tisza-tónál pedig 280 millió forint. Ez utóbbi esetében a ,,lelépési pénz" Szalai Ferenc, a MOHOSZ ügyvezető elnöke szerint közel 4oo millió. A perek azért várhatóak, mert a törvény nem mondja meg, hogy ki szabhatja meg az árat, csak azt, hogy milyen költségek számíthatók fel. A gyakorlat emiatt az, hogy a korábbi gazda kalkulál egy összeget, amelyet az új bíróság előtt vitathat.

Az a tény, hogy a ,,központi vizeket" elveszítheti a MOHOSZ, illetve az, hogy a tenderen nyertes egyesületek ezentúl közvetlenül az agrártárcától és nem az országos szövetség közbeiktatásával kapják meg a halászati jogot, sokak szerint alaposan meggyengíti a korábban számos törvénysértéssel vádolt szervezetet. Szalai Ferenc nem osztja ezt a véleményt, mivel az egyesületek és megyei szövetségek szerinte eddig is önálló jogi személyként léteztek és közvetlenül ezek kezelték a vizeket. Az ügyvezető elnök annyit azért megjegyzett, hogy a jövőben az érdekvédelem kerül előtérbe a MOHOSZ életében.

Az új helyzetben meg fognak erősödni a nem MOHOSZ-tag egyesületek - véli Pintér Tibor tihanyi önkormányzati képviselő. A helyi klub ugyanis az önkormányzattal összefogva - közös kht.-t hoztak létre - pályázott a híres tihanyi Belső-tó halászati jogára. Bár eredményhirdetés még nem volt, az Index értesülése szerint Tihany nyert a szintén jelentkező MOHOSZ-tagszervezet ellenében. Az önkormányzat - amely 3 millió forintos kompenzációt fizet a korábbi gazdának - nem tervez jegyáremelést, viszont szeretné a lehető legtöbb halat telepíteni, hogy a horgászok visszajárjanak a tóhoz. Ez olyan beruházás, mint mondjuk a Forma-1, vagyis a járulékos bevételek többet hoznak a településnek az engedélyek árából befolyt összegnél - fogalmazott a helyi képviselő.