Pénzbüntetésre ítélték egy másik ügyben a brókerbotrány egyik szír gyanúsítottját

Hivatali vesztegetés miatt emelt vádat a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal El Abad Hasszán szír állampolgár ellen ősszel. A vádirat szerint a vádlott 2003. augusztus 28-án az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Aradi utcai fogdájában "anyagi ellenszolgáltatást helyezett kilátásba a szolgálatot teljesítő szintparancsnoknak és társának, ha biztosítják számára, hogy szabályellenesen, ellenőrzés nélkül telefonálhasson feleségének". El Abad Hasszánt az Országos Rendőr-főkapitányság a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt indult büntetőügyben üzletszerűen, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosással gyanúsítja.

Első megszólalás

A szerdai tárgyaláson ítélet is született a hivatali vesztegetés miatt indított ügyben. A negyven éves szíriai állampolgár vallomást tett a Fővárosi Bíróság bírói tanácsa előtt, először szólalva meg a nyílvánosság előtt elfogása óta. A tizennégy éve Magyarországon tartózkodó, utazási irodát működtető háromgyerekes családapa nem ismerte el bűnösségét, védekezésében azt hangsúlyozta, hogy még sohasem volt börtönben, illetve fogdában és nem volt tisztában jogaival, hogy mit lehet és mit nem. Az ő verziója szerint csupán annyi történt, hogy éjszakai kihallgatása után másnap reggel a mellékhelyiségbe kísérték az őrök, és ő út közben megkérdezte telefonálhat-e a feleségének. Az ettől elzárkózó őröknek azért említette "van pénzem", hogy az őrök ne higgyék: az ő számlájukra akarja a hívást lebonyolítani. Miután az őrök tájékoztatták a telefonálási szabályokról már nem is próbálkozott náluk.

A két szolgálatban lévő fogdaőr tanúvallomásában egybehangzóan azt állították, Hasszán úgy említette nekik a telefonhívást és a pénzfelajánlást, hogy "nem kell megtudnia senkinek". Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy vesztegetni próbált az őrizetbe vett gyanúsított, ezért hivatalból jelentették az esetet. Állításuk szerint az őrizetes viszonylag jól beszél magyarul, ezért nem volt félreérthető a szituáció.

Óvadéki trükk?

Az ügyész perbeszédében a két tanúként meghallgatott fogdaőr beszámolójára alapozva kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a vádlott bűnösségét, és két rendbeli, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés miatt szabjon ki börtönbüntetést, súlyosbító tényezőként tekintetbe véve, hogy a K&H-ügy miatti büntetőeljárás hatálya alatt követte le a bűncselekményt a vádlott.

A védő beszédében kiemelte, hogy a vádlott azért próbálkozott az őröknél, mert nem tudhatta biztosan, hogy az elfogása után eljáró rendőrök csakugyan értesítették a feleségét a történtekről, és szerette volna mindenképp anyanyelvén elmondani az asszonynak, hogy mi is történt. Az ügyvéd furcsállta, hogy az ügyészségi nyomozóhivatal csak hónapokkal később kezdett az eljárásba, és rámutatott, hogy azért nem engedték annak idején védencét óvadék ellenében szabadlábra, mert e vesztegetési ügy miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt. Hasszán jogi képviselője végül elsősorban a vádlott felmentését kérte, de legfeljebb is csak pénzbüntetés kiszabását látta elfogadhatónak.

A rövid tanácskozásra visszavonuló bírói tanács végül bűnösnek találta El Abad Hasszánt, és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte két rendbeli hivatali vesztegetés miatt. Az itélet indoklásakor elhangzott, csak annyi a tényállás a vallomások alapján, hogy "a vádlott pénzt ajánlott fel azért, hogy a feleségének telefonálhasson - ennél se több, se kevesebb nem megállapítható", valamint, hogy a vádlott utalt arra, hogy ez hármójuk között maradjon. Hasszán és védője tudomásul vették az ítéletet, az ügyész azonban téves minősítés miatt és büntetés súlyosbításáért fellebbezést nyújtott be, így másodfokon folytatódik a per.