Összesen 11 kép került vissza a Herzog-örökösökhöz

A bíróság elutasította a három alperes (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és az állam) arra vonatkozó érvelését, miszerint Martha Nierenberg nem rendelkezik perbeli jogképességgel, netán a követelés érvényesítésére nincs bírói út, illetve a felperes elmulasztotta az igényérvényesítési határidőt. Németh László bíró leszögezte:a felperes nem kárpótlási igényt jelentett be, hanem a tulajdonában álló ingóságok természetbeni kiadását kérte, így az alpereseknek a kárpótlási törvényre alapozott kifogásai nem állnak helyt.

Elutasította azt az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi egyezményre vonatkozó alperesi érvelést is, mely szerint nem illeti meg kárpótlást azt, akinek igényét nemzetközi szerződés rendezte. Az egyezmény ugyanis az ingók kiadása iránti igényt nem zárja ki.

Az alperesek azt is állították, hogy a képek az 1954. évi 13. tvr. alapján mint elhagyott javak állami tulajdonba kerültek. Ám a bíróság szerint a rendelet hatálybalépésekor azok a műtárgyak kerültek állami tulajdonba, amelyek tulajdonosa ismeretlen volt, vagy engedély nélkül külföldre távozott. Ez azonban nem így volt, de még ha nem is lehetett volna pontosan tudni, hogy mely képek tartoztak a Herzog-hagyatékhoz, az államnak akkor is minden igénybevehető eszközzel törekednie kellett volna a tulajdonos kilétének megállapítására. Ez sem történt meg.

A bíróság azt is megállapította - hivatkozva az 1948. évi idevágó törvényre, amely szerint elhagyatottnak tekintendő javak minden kártalanítás nélkül az államkincstár tulajdonába kerülnek. (A felperes jogelődje egyébként még a front megérkezése előtt 1944 nyarán távozott az országból. )

A Fővárosi Bíróság szerint az a tény, hogy a felperes jogelődje - életét mentve - ingóságai hátrahagyásával távozott az országból, nem elégséges annak megállapításához, hogy azok tulajdonjogáról lemondott.

A döntés értelmében a Szépművészeti Múzeum hét, a Magyar Nemzeti Galéria három festményt köteles 15 napon belül kiadni a felperes Martha Nierenbergnek (a magyar állam a per megkezdése után egy Munkácsy-képet már visszaadott). A követelt tizenkettő képből egy visszaszolgáltatását nem találta megalapozottnak Németh bíró, aki közel nyolcmillió forint perköltséget szabott ki az alperesekre.

A tárgyalást követően utóbbiak ügyvédei az Indexnek elmondták: várhatóan fellebbezni fognak a nem jogerős döntés ellen. A Martha Nierenberg és a Zsidó Világkongresszus műtárgyak visszaszerzésére alakult bizottsága megelégedéssel fogadta a bíróság döntését, képviselőjük szerint ez annak a morális alapelvnek az elismerése, hogy az elrabolt műtárgyakat vissza kell adni a holokauszt áldozatainak vagy leszármazottaiknak.