Még a felújítás előtt beomolhat a Margit híd

2007.05.03. 15:57
A romos állapotban lévő Margit híd felújítását csak akkor lehet megkezdeni, ha elkészül az M0-s körgyűrű Duna-hídja. Ez legkorábban 2008-ban esélyes, a munkálatok másfél évig tartanak, így 2010 előtt nem készülhet el a felújítás. A beruházás pontos költsége csak akkor derül ki, ha elkészülnek a kivitelezési tervek, és megszerzik a szakhatósági engedélyeket, írja a Magyar Hírlap. Előzetes becslés szerint öt és fél milliárd forintba kerülhet a Margit híd felújítása. Képriport.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő híd felújításának időzítése az M0-s körgyűrű Duna-hídjának elkészültétől függ, Budapest ugyanis csak az új híd tehermentesítésével képes elviselni a Margit híd hiányát. A felújítás a tervek szerint másfél évig tart, legkorábban 2008-ban kezdik meg.


A Margit híd felújítását 1995 óta halogatják annak ellenére, hogy szakmailag régóta indokoltnak tartanák. A szándék komolyságát jelzi az is, hogy korábban több szükséges munkát is elhalasztottak mondván, majd a teljes felújításkor elvégzik.


Az esztétikusnak és veszélytelennek egyáltalán nem nevezhető fémből készült megerősítéseket azután szerelték fel, miután tavaly nyáron kidőlt egy villamos felsővezetéket tartó Elmü-oszlop, és magával rántott egy másikat is. Ma korlátokat és oszlopokat is tartanak piros-fehér csíkosra festett megerősítések.


A közlekedési előírások szerint a fővárosi Duna-hidakon tízévente esedékes egy átfogó felülvizsgálat, ez alól csak a Szabadság híd kivétel, amelyet - mivel műemléki átkelő - ötévente kell megvizsgálni. A Szabadság híd felújítását szerdán kezdték meg, a munkálatok várhatóan másfél évig tartanak.


A Főmterv vezette Margit Híd Konzorciumnak 295 millió forintért december 10-ig kell elkészülnie az engedélyezési és ajánlati kivitelezési tervekkel, addig kell beszereznie a szakhatósági engedélyeket is, írja a Magyar Hírlap. Ezután derül ki pontosan a felújítás költsége, amit Vajda Pál két éve öt és fél milliárd forintra becsült.


A Főmterv szerint a felújított híd északi járdájára kéne elhelyezni a bicikliutat, nem javasolják, hogy a déli vagy mindkét oldalon legyen kerékpáros közlekedés. A döntést a forgalmi tervekről a fővárosi önkormányzat hozza meg.


Várhatóan lecserélik majd a tartóelemeket is: vasbeton helyett az Erzsébet hídon is alkalmazott acélvázas szerkezetet tartják alkalmasabbnak, mert jobban ellenáll az időjárásnak.


Antal István kutatómérnök azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy ugyan a Margit híd katasztrofális állapotban van, de könnyű szerkezetének köszönhetően az összeomlás veszélye még nem fenyegeti. A közlekedés azért bármikor lebénulhat, mert a pályalemezek állapota rossz, így a burkolat egy súlyosabb jármű alatt beszakadhat.


A Világörökség északi határát adó Margit híd felújításánál a tervek szerint figyelembe veszik műemléki jellegét is, így visszakerülhetnek a Thabard párizsi mester által készített és ma már hiányzó szobrok is.


A második világháborúban lebombázták: először a pesti oldala robbant fel 1944 novemberében, majd a 1945. január 18-án felrobbantották a budai oldalát is. Az újjáépítésig pontonhídon lehetett közlekedni, ezt a lakosság Mancinak nevezte el.


A Margit híd 840 méter hosszú, és 27,3 méter széles, míg a Margit-sziget felé lehajtó szárnyhídja 90 méter hosszú és 13,2 méter széles.


A Margit híd 1872 és 1876 között épült, ez volt a város második állandó Duna-hídja. A terveket Ernest Gouin francia mérnök készítette, az építést Societé de Construction de Batignoles végezte.


A Margit híd újjáépítése a második világháború után több évig tartott. 1947 őszén adták át félszélességben, majd 1948 nyarán teles szélességében. „A Margithid ujjáépitesénél a munkában az élen jártak (sic!): Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter” – olvasható a híd pillérébe épített emléktáblán a további csaknem 100 nevet tartalmazó felsorolás előtt.