Szigeti Ferenc

Index
2005.02.27. 15:30

Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője, gitárosa közvetlenül a rendszerváltás előtt tapasztalhatta meg, hogyan működött a rendszer. Az Indexnek írt levelében meséli el, miként próbálták meg beszervezni.

1988-89-ben lejárt az útlevelem. Kérvényeztem egy újat, és néhány hét múlva jött is egy értesítő, fáradjak be az Andrássy út, nem tudom már hányba, azaz az akkori Népköztársaság útjára az új útlevélért. Az adott időben elmentem, és az ablaknál egy hölgy közölte, hogy egy úr vár engem az egyik szobában. Bementem, leültem, és a fiatalember előadta, hogy ne ijedjek meg, nincs semmi baj, "meglesz" az útlevelem, csak kérnek "egy kis" szívességet tőlem. Közölte, hogy szeretnének megbízni egy ismert kollágám, egy másik rockegyüttes énekesének némi "befolyásolásával".

Azt hallották ugyanis, hogy az illető az SZDSZ-nek kampányol a koncerteken. Arra kért, próbáljam meg "jobb belátásra" bírni, és hagyjon fel ezzel a bulikon. Erre én közöltem, hogy erre vajmi kevés esélyt látok, mert egyfelől nem járok a másik banda koncertjeire, másrészt nem tartom etikusnak, hogy én próbáljam befolyásolni valakinek a meggyőződését. Ekkor az úr közölte, semmi baj, azért csak próbálkozzam, ő majd nemsokára úgyis jelentkezik egy bizonyos néven, majd valami rém titokzatos mosollyal átadta az útlevelemet.

Ezt követően körülbelül négy hónap múlva egyszer csak felhívott, és egy Lehel tér környéki lakásba invitált. Az egész rendkívül vicces volt, mert leültett, egy darabig méregetett, majd felsorolt pár olyan dolgot, amelyet csak a családom tudhat, és a hozzám legközelebb állók. Ezt gondolom elrettentésnek szánta, mert ezután megkérdezte, tudtam- e valami intézni az ő kéréséből. Tájékoztattam, hogy semmit, mert egyáltalán nem jártam az említett együttes koncertjén, és az énekesükkel sem találkoztam. Akkor jelentőségteljesen átadott egy papírt, hogy a mi kis együttműködésünkről írjunk alá valamit. Közöltem vele, hogy elnézést, de én semmiféle ilyen papírt nem írok alá, mivel egyrészt nem is csináltam semmit, másrészt ez egyáltalán nincs is szándékomban. Jó, mondta, azért majd még keresni fog, és ezzel eltávoztam a lakásból, amit azért közben, mint krimiken nevelkedett nebuló alaposan végigfigyeltem_.

Ezután mindössze egy alkalommal találkoztam még ezzel az úrral, egy balatoni nyaralás közben megtalált Széplakon, elhívott egy kávéra Siófokra, és ismét megkérdezte, mit tudok, a nekik érdekes zenekarról? Ismét közöltem, semmit, akkor kezet adott, és soha többé nem láttam, és nem is jelentkezett ettől kezdve senki. Mindez 1989-ben történt.

Ennyi tehát az én beszervezési kísérletem története.

Ezek után rém ijesztő a listán a nevem, mert ettől kezdve gyanakodva fognak nézegetni a kollégáim. Nem értem, miért tettek fel olyan neveket is, mint az enyém, akivel csupán próbálkoztak, mert nyilván nem én vagyok az egyetlen. Tehát: egyáltalán nem voltam semmiféle ügynök, soha senkiről nem "jelentettem" semmit, nem írtam alá semmit, és kellőképpen utáltam is az egészet.

Egyébként a tag egyszer azt mondta, hogy ne haragudjak rá, neki ez a munkája, azért kap fizetést, hogy valamit felmutasson a művészvilágban kifejtett tevékenységéről_.És lehet, hogy majd ír is valamit, de higgyem el, ez teljesen lényegtelen lesz. Azt hogy ő mi jelentett a mi párperces találkozónkról nem tudom, de az egész, bármilyen furcsán hangzik most, de akkor rém viccesnek tűnt, és az akkori politikai helyzetnek teljesen megfelelő, adekvát volt_ Így nyilván lett egy dosziém odabent_ A dolog hitelét bizonyítandó, (bár törvény szerint nem nekem kellene bizonygatnom, hanem aki állít_) szívesen azonnal átfaxolom Önöknek a rólam készült átvilágítási dokumentumot, amelyet kötelezően állítottak ki 2001-ben, mint televíziós személyiségről. Ezen egyértelműen áll a következő szöveg: _..a lefolytatott eljárásban a bizottság meghozta a következő határozatot: A Bizottság megállapítja, hogy Szigeti Ferenc_.(adatok) az Etv 1.paragrafusban meghatározott tevékenységet nem végzett, az ott megjelölt szervezeteknek tagja nem volt, a paragrafus szerinti konjuktív feltételek nem igazolhatók. A Bizottság döntése a Belügyminiszter, a Honvédelmi Miniszter, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a Történeti Hivatal által szolgáltatott adatokon, valamint az ellenőrzött személy előadásán alapul.

Ezek után kérdésem, mennyire hiteles ez a lista? Ki állítja helyre azon személyek hitelét a nyilvánosság előtt, az ismerősei, a barátai, a családja, a kollégái előtt, és az én esetemben a közönség előtt, akiket csupán "próbáltak" beszervezni, sikertelenül?!

Üdvözlettel:

Szigeti Ferenc