A MÁÉRT összehívását kérik a határon túliak

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek a szombaton Marosvásárhelyen elfogadott zárónyilatkozatukban, amelyben partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát is szorgalmaznak.

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik, marosvásárhelyi ülésén hét pontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadtak el a résztvevők. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ), Bugár Béla, (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós, (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alalpítványt-HHRF) aláírását viseli.

A zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki a magyar kormány szándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Igénylik, hogy az alkotmány módosítását vitassák meg a MÁÉRT szakmai bizottságai, majd a MÁÉRT plenáris ülése fogadja el. "Az Alkotmány kiegészítése során elengedhetetlennek tartjuk a határon túli magyarok magyar nemzethez való tartozásának egyértelmű kinyilvánítását" - szögezik le az aláírók.

A tanácskozás résztvevői továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadását. Kedvezően értékelik a magyar kormány szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország a schengeni egyezményhez való csatlakozás után is fenn kívánja tartani. A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében az aláírók továbbra is a magyarigazolványt tekintik alapnak.

Burkolt bírálat olvasható ki a magyar kormány címére a nyilatkozatnak abban a részében, amely szerint a határon túli programok finanszírozásával kapcsolatosan az aláírók kérik: a magyar kormány tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, de ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket lehessen felmutatni, "el kell hárítani a meglévő akadályokat".

Ezt pontosítva Markó Béla RMDSZ-elnök a tanácskozás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: eredetileg "bürokratikus akadályokat" akartak írni. Nehezményezte, hogy már októberben vagyunk, de még mindig nem indultak be a megígért keretek közötti támogatások.

Kasza József emlékeztetett, hogy ő már az év elején, a Szülőföld program tervezetének bemutatásakor megfogalmazta kételyeit, amelyek - mint mondta - beigazolódni látszanak. Hiszen a már működő támogatási rendszerben is állandó megvonások tapasztalhatók, a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémák miatt pedig az új támogatások is késlekednek. Egy kérdésre válaszolva Markó kifejezésre juttatta a találkozón jelenlévők elvárását, hogy a magyar költségvetésből a határon túli magyarságnak szánt támogatások ne csökkenjenek.

A zárónyilatkozat szerint a résztvevők úgy vélik, hogy a magyarságot érintő alapvető kérdések szükségessé teszik a MÁÉRT mielőbbi összehívását, amely "továbbra is a magyar-magyar kapcsolatok legfontosabb intézménye". Szerintük a nemzetpolitika kérdéseiben partneri viszonyra kell építeni. "El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon" fogalmaztak a tanácskozás főszereplői.

A résztvevők teljes támogatásukról biztosítják az európai integrációs folyamatot, mert azt vallják, hogy a kisebbségi közösségek támogatása csakis egy európai értékrend alapján valósulhat meg. "Meggyőződésünk, hogy az autonómia különböző formái a kisebbségek megmaradásának és fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei" - szögezik le a dokumentum aláírói, akik végezetül elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat.

Az egyik határozat értelmében a határon túli magyar szervezetek szakértői bizottságot készülnek létrehozni a magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolására. A másik határozatban felkérik az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben jelenlévő magyar képviselőket, hogy a magyarság egészét érintő kérdéseket e szervezeteken belül aktívan támogassák.