Alkotmánybírósághoz fordul a Raoul Wallenberg Egyesület

A Raoul Wallenberg Egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul a gyűlöletbeszéd ügyében, közölte a szervezet szerdán. "A Raoul Wallenberg Egyesület vezetőségének megítélése szerint elhibázott döntés volt, következményeit nem kellően mérték fel, amikor a gyűlöletbeszéd kérdését nem súlyának megfelelően ítélték meg" - áll a szervezet elnökségének keddi keltezésű állásfoglalásában.

A közlés szerint az egyesület azért fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy az vizsgálja felül a kérdéses törvényi helyeket, s az alkotmány szellemével és az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatával is összhangban tegyen javaslatot a rendezésére. Az egyesület elnöksége közleményében azt kéri: a gyűlöletkeltés szabadsága ne minősüljön szabadságjognak, mivel az összeegyeztethetetlen az alapvető emberi és szabadságjogokkal. A tolerancia, a gyűlöletmentes élet védelme ugyanolyan emberi alapjog, mint az etnikai, vallási, nemzeti és egyéb kisebbségeket tudatosan nem sértő szólás és véleménynyilvánítás szabadsága - hangsúlyozza közleményében a Wallenberg Egyesület.

Példaként a Jyllands-Posten című dán újságban megjelent Mohamed-karikatúrákat említi. Ezek esete és nemzetközi konfliktusokkal fenyegető következményei - a közlemény szerint - rávilágítanak arra, hogy a kérdéssel foglalkozni, jogi megítélését végre rendezni kell. A Wallenberg egyesület elnökségének állásfoglalása szerint a karikatúrák közlését "bevallottan is az iszlám legfontosabb szimbóluma, vallásalapítójuk nevetségessé tételét szolgálta, vallásos emberek elleni provokációnak szánták".