Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamara

A munka törvénykönyve elvileg előnyös lenne az egészségügyi dolgozóknak, mivel rendelkezései szerint a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe, az érte járó pénz pedig a nyugdíjalapba. Ám az ágazati miniszter végrehajtási rendelete úgy ró az átlagosnál több túlórát az orvosokra, hogy annak töredékét ismeri csak el tényleges munkaként, s nem biztosítja számukra a törvényes pihenőidőt - állítja Kupcsulik Péter, a MOK elnöke. A kamara szerint az ágazati szabályozás ellentétes az Európai Unió luxembourgi bírósága ez év elején hozott határozatával is. A törvény évente 200 óra rendkívüli munkavégzést, a kollektív szerződés alapján pedig legfeljebb 280 órát engedélyez a közalkalmazottaknak, ám az egészségügyre vonatkozó végrehajtási rendeletben a miniszter ezt 300, illetve 400 órában határozta meg. A munka törvénykönyve azt is előírja, hogy a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Az ágazati szabályozás azonban megfosztja az egészségügyi dolgozókat a pihenőidőtől, ami a betegek ellátását is veszélyezteti - állítja az elnök. Az orvos egy 16 órás műszak után ugyanis kénytelen úgy ismét munkába állni, mintha pihent volna. A MOK szerint azért rendelkezhetett így a miniszter, hogy ne kelljen az orvost helyettesítő pénzéről gondoskodni. A túlmunka díjazása 5-7 milliárd forint többletforrást igényelne.