Orbán javaslata nem váltott ki osztatlan lelkesedést

Nem örülnek a protestáns egyházak annak, hogy a tavaly munkaszüneti nappá nyilvánított mindenszentek után újabb katolikus ünnepet, a Nagyboldogasszony napját is szabaddá tenné a miniszterelnök. A katolikus egyház szerint ez a nap a nemzeti érzést is hivatott kifejezni. A munkaadók számításai szerint az újabb szünnap legalább 15 milliárdos kiesést jelent. A Magyar Református Egyház 1992-ben javasolta először, ha újabb keresztény ünnepet tennének munkaszüneti nappá, az olyan legyen, amely a társadalom legnagyobb része - és nem csak a katolikusok - számára hordoz tartalmat. Meglátásuk szerint ez a húsvétot megelőző nagypéntek - közölte a Magyar Hírlappal Bölcskei Gusztáv, az egyház lelkészi elnöke. Erről eddig nem egyeztettek a kormányzattal, ám hiába is várnák a beleegyezésüket - tette hozzá Bölcskei. A jelenlegi tíz munkaszüneti nap is sok - véli a munkaadói oldal. Dávid Ferenc szakértő szerint már ez is sok, az újabb munkaszüneti napra vonatkozó javaslat korántsem elég átgondolt. Azon túl, hogy egy fizetett ünnepnap nemzetgazdasági szinten legalább 15 milliárd forint kiesést jelent - amiben még nincs benne a termeléskiesés, csak a bérek és járulékai.