Holokauszt-emléknap: 'olyanok követték el, mint mi'

A közös felelősségről, a félelem nélküli világ garantálásáról szóltak a Holokauszt Emléknapon közjogi méltóságok, a parlamenti pártok, hazai zsidó- és cigányszervezetek, valamint a diplomáciai testületek képviselői pénteken az Országházban és a Holokauszt Emlékközpontban.

Az ENSZ közgyűlése tavaly novemberben nyilvánította nemzetközi emléknappá január 27-ét; 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor.

A Parlamentben Szili Katalin házelnök kifejtette: a holokausztra emlékezve szükség van arra, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: "nem engedhetünk abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedékek biztonságban, emberségben és félelem nélkül élhessenek, és egy jobb világban bontakoztathassák ki képességeiket".

Gyurcsány és Sólyom beszédei

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamenti holokauszt-megemlékezésen egy közösség, egy nemzet elsőrendű feladatának azt jelölte meg, hogy megvédje tagjait. A kormányfő beszélt arról, hogy a holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak. A vétkeket olyan emberek követték el, "akik olyanok, mint mi", a zsidótörvényeket a mai képviselők elődei hozták, akik a magyar nemzetre esküdtek fel és a bűnök elkövetésében olyan közszolgák működtek közre, akik azt hitték, a parancsra való cselekvés felmentést jelent.

Sólyom László köztársasági elnök a Parlamentben azt mondta: fél évszázad alatt a holokauszt jelképévé vált minden népirtásnak. Az államfő hangsúlyozta: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen.

A holokauszt a közös múlt része - hangsúlyozta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Nagyné Váradi Anna, a Romaügyi Tanács tagja a Parlamentben. "A magyar társadalom egésze még nem nézett szembe múltjával" - jelentette ki Feldmájer Péter, hangsúlyozva, hogy a holokausztot a társadalmi köztudat részévé kell tenni.

Nagyné Váradi Anna elmondta: soha, sehol, semmilyen körülmények között nem lehet elfelejteni a második világháború alatt elkövetett népirtást.

Rendezvény a Parlament előtt

A vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére hat gyertyát gyújtottak meg a Parlament előtt, ahol a rendezvény végén hatszáz fehér léggömb szállt a magasba. Az Élet Menete Alapítvány által szervezett megemlékezésen felszólalt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Erdő Péter bíboros és Demszky Gábor főpolgármester.

Az első gyertyát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg. A további lángokat a négy parlamenti párt, az ENSZ és a nagykövetségek, a négy történelmi egyház, a túlélők, valamint roma és zsidó fiatalok képviselői lobbantották fel.

Orbán Hódmezővásárhelyen járt

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében tartott megemlékezésen azt mondta: "a múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelősségünk". Hozzáfűzte: "Mi együttműködést szeretnénk a jövőben is kínálni a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének."

Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban túlélők és fiatalok közösen emlékeztek. Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát; ezután roma ének hangzott fel, majd a résztvevők elhelyezték mécseseiket az áldozatok emlékfalánál. Az emlékfalnál Kovács Tamás történész úgy fogalmazott: "Mondjuk ki, hogy Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetője, és hogy az lett, abban nagy a korabeli magyar politika és hatóságok felelőssége is".