Holokauszt emléknap a középiskolákban

Az Országgyűlés egy tavaly elfogadott határozata alapján április 16-án - idén első alkalommal - minden hazai középiskolában megemlékeznek a holokauszt áldozatairól. A választás azért esett erre a dátumra, mert a második világháború alatti német megszállás idején, 1944-ben ezen a napon állították fel Munkácson az első magyarországi gettót. A kommunizmus áldozatainak emléknapjához hasonlóan az oktatási tárca rendelete szerint ezt az emléknapot is tanórai foglalkozás keretében kell az iskoláknak megtartaniuk. Mivel április 16-a az idén ünnepnapra esik, az iskolák az azt megelőző vagy az azt követő tanítási napon tartják majd a megemlékezést.

A felelősségtudat feltámasztása a cél

Az iskolák ismét beszámolhatnak Az emléknapot követően - a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához hasonlóan - megkeresik majd az iskolákat, hogy minél részletesebben számoljanak be tapasztalataikról, valamint arról, hogy milyen módon emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól - fejtette ki Pokorni. A miniszter azt is elmondta, hogy az előző emléknapot követően feltett kérdéseikre 627 iskola válaszolt. Javaslataikat a tárca beleépíti a következő évben kiadott segédkönyvbe. A Szabad Demokraták Szövetsége aggasztónak találta, amikor a tárca nemrégiben a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról "faggatta" az iskolákat, szerintük ugyanis ez a fajta "beszámoltatás" leginkább a pártállami időkben alkalmazott eszközökre emlékeztet.

Az oktatási tárca ez alkalomból egy pedagógusok és történészek közreműködésével összeállított kiadványt jelentetett meg, amelyet a napokban minden középiskolába eljuttat. A holokauszt áldozatainak emléknapján a diákoknak olyan élményt kell kapniuk, amely elgondolkodtatja, önvizsgálatra készteti őket, s feltámasztja felelősségtudatukat - fogalmazott Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerdán, a könyv bemutatóján. A pedagógusoknak készült könyv alapvető célja, hogy segítséget nyújtson az emléknapra való minél alaposabban felkészüléshez - tette hozzá.

A Szita Szabolcs történész, a Magyar Auschwitz Alapítvány Dokumentációs Központ vezetője és Pelle János, a téma szakértője által írt rövid tanulmányok a fajelmélet előzményeitől egészen 1945-ig követik nyomon a mintegy hatszázezer magyar áldozatot követelő holokauszt történetét. A kötet emellett módszertani javaslatokat, a témát érintő adatokat, dokumentumokat, részletes bibliográfiát, illetve az ajánlott regények, filmek listáját is tartalmazza. A szaktárca kiadványával együtt a Roma Sajtóközpont Roma Holocaust című magyar, angol és roma nyelvű kötetét is eljuttatják az iskolákba.

Megnevezték a felelősöket

Szita Szabolcs az előkészületeket firtató kérdésre elmondta: körülbelül féléves vitát követően egyeztek meg a könyv szerzői és szerkesztői abban, hogy mi is kerüljön a szigorúan meghatározott terjedelmű kötetbe. "Nem kendőztük el sehol a felelősséget, néven neveztük a tetteseket, és azokat is, akik a holokauszttal szembe szálltak "- hangsúlyozta a történész. Pelle János az Indexnek kifejtette, fontos különbség sok eddigi a témát feldolgozó műhöz képest, hogy a holokauszt kezdetét az első zsidótörvény megjelenésének idejére, és nem az 1944-es német megszállásra teszi a könyv.

"A magyar államot is terheli a felelősség"

A miniszter kezdeményezésére az Országgyűlés is emlékülést tart április 17-én a Parlament Kongresszusi termében. Pokorni szerint az ülés a kormány holokausztról alkotott álláspontját fejezi ki, amelynek lényege, hogy az akkori magyar államot is - amelynek egyfajta jogutódja a mai - felelősség terhelte a több mint 600 ezer zsidó, illetve cigány elpusztításáért.