Holokauszt-gyásznap Izraelben és itthon

A holokauszt áldozatairól 1945 óta emlékeznek meg minden év május 2-án, szerte a világon.

Izraelben kedden megszólaltak a szirénák és két percre leállt az élet

Izraelben országszerte félárbocra eresztették a zászlókat; 24 órai időtartamra bezártak a kávéházak, éttermek, szórakozóhelyek. A rádió és a televízió dokumentumműsorokat közvetít - a nácizmus szörnyűségeiről és azokról az emberekről, akik életük kockáztatásával menedéket adtak a zsidóknak a hitleri időkben. Kedden megszólaltak a szirénák és két percre leállt az élet, hogy a túlélők a holocaust hatmillió zsidó áldozatára emlékezzenek.

Ehud Barak az izraeli állam fő feladatát abban jelölte meg, hogy soha többé ne lehessenek otthontalan és védtelen zsidó emberek. A miniszterelnök szerint Izrael megteremtése válasz azokra a kísérletekre, amelyekkel ki akarták törölni a zsidókat az emberiség soraiból.

A Vörös-tenger melletti Eilatban, az izraeli-palesztin tárgyalások színhelyén Jasszer Abed Rabbo, a palesztin küldöttség vezetője szintén megemlékezett a gyásznapról. Hangsúlyozta: a palesztinok együtt éreznek a holocaust áldozataival. Hozzátette: reméli, hogy az ő szenvedéseik hozzájárulnak majd ahhoz, hogy véget vessenek a palesztinok szenvedéseinek is.

Ugyancsak a reggeli órákban a Knesszetben megkezdődött a ,,Mindenkinek van egy neve" szertartás. Résztvevői felolvassák a holocaust idején meggyilkolt összes családtagjuk nevét. Az eseményen jelen van Ehud Barak miniszterelnök is.

Weizman elnök Lengyelországban vett részt az emlékmeneten

Weizman elnök Lengyelországban Kwasniewski lengyel államfővel és a világ minden tájáról összesereglett mintegy ötezer zsidó és ezer más vallású ifjúval együtt vett részt az egykori auschwitzi koncentrációs tábortól a birkenaui tábor romjáig vezető, évente megrendezett, három kilométeres emlékmeneten. (Birkenauban 1940 és 1945 között több mint 1 millió zsidó lelte halálát.) Az ,,Élők menetelésén" a haláltáborok túlélői fiatalok ezreivel együtt 1988 óta kétévente, 1996 óta évente teszik meg ezt az utat.

Az izraeli statisztikai hivatal az évforduló kapcsán hozta nyilvánosságra jelentését, amelyből kiderül, hogy az országnak ma 230 ezer olyan lakosa van, aki 1933 és 1945 között a náci Németországban vagy más, a nácik közvetlen befolyása alatt álló ország területén élt. A közleményből az is kiderül, hogy a haláltáborokat és gettókat megjárt idős személyek száma 1997. vége óta húszezer fővel csökkent.

Budapesten, a Raoul Wallenberg emlékparkban emlékeztek meg a holokauszt hat millió zsidó áldozatára, ezen belül a 600 ezer magyarországi elhunytra. A megemlékezésen Zoltai Gusztáv mellett jelen volt Schweitzer József országos főrabbi és Lancz Tibor, a budapesti hitközség elnöke is. Izrael Állam képviseletében Judith Varnai Shorer budapesti nagykövet koszorúzott.

Kardos Péter főrabbi beszédében a mártíromság és a hősiesség napjának nevezte a holokauszt emléknapját. ,,Nem kell bennünket szeretni, még kevésbé tolerálni. Csak annyi humán hangra vágyunk, amelyet az az ember hangoztat minden egyes megnyilatkozásában, aki vallási felfogásunktól talán a legtávolabb áll, de mint a Katolikus Egyház legmagasabb méltósága, emberségből, megértésből példát mutat" - fogalmazott a főrabbi, II. János Pál pápa személyére utalva.

A beszédet és a gyászimát követően koszorúkat helyeztek el a parkban lévő emlékműnél többek között a Mazsihisz, a BZSH, Izrael Állam, a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus nevében.