2005-ig biztosan nem házasodhatnak a magyar melegek

A családjogi szakértő elmondta, az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) formálódó koncepciója szerint az élettársi kapcsolatból származna például tartáshoz való és lakáshasználati jog. Ugyanakkor a tervek szerint a gyermek közös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog csak a házastársakat illetné meg a jövőben is. Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet - vélekedetett a szakember.

Gyors nemzetközi folyamat Az egyneműek házasságkötésére Hollandiában 2001 áprilisa óta van lehetőség, Belgiumban idén tavasz óta. 2003-ban Kanadában is született egy olyan tartalmú bírói ítélet, amely egynemű pár házasságának nyitott utat, és a hírek szerint az észak-amerikai államban már megkezdődött egy ezzel kapcsolatos szövetségi törvény előkészítése is. De az Egyesült Államokból is érkeztek már hírek hasonló tartalmú bírói döntésekről.

Kultúránk hagyományai

A szakember figyelemre méltónak tartotta, hogy az utóbbi fél évtizedben "drámai" változások zajlottak le az egyneműek élettársi kapcsolatának, esetenként házasságának állami elismerése terén.

"Mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban" - fejtette ki a szakember.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében ugyanakkor leszögezte, a házasság, a család intézménye egy férfi és egy nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB - tette hozzá a családjogi szakértő. "Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje" - emelte ki a tárca munkatársa.

A szakember tudomása szerint a tervezett családjogi szabályozás kapcsán nem készül közvélemény-kutatás, bár erre a széles kört érintő, a társadalom nagy csoportjait foglalkoztató problémakörökben szükség lehet. A kodifikátorok a melegeket képviselő szervezetek és az egyházak álláspontját is csak jobbára a sajtóból ismerik.

Lévai a regisztrált párkapcsolatért lobbizik Erőteljesen kívánja képviselni a regisztrált párkapcsolat jogintézményének bevezetését az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) koncepciójának kidolgozásakor az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - mondta Lévai Katalin. "A melegek élete pillanatnyilag nem diszkriminációmentes Magyarországon" - közölte a hivatalt vezető tárca nélküli miniszter, hozzátéve: a diszkriminációmentesség azt jelenti, hogy a melegek számára is biztosítani kell a megfelelő jogokat. Mint rámutatott, a Ptk. koncepciójának kidolgozásával kapcsolatos munka még kezdeti stádiumban van, hiszen a tervezetnek csak 2005-ben kell elkészülnie, és addig rengeteg egyeztetésre van szükség. Lévai Katalin kiemelte, hogy a regisztrált párkapcsolat több jogosultságot jelentene, mint az élettársi viszony. Felhívta a figyelmet arra, hogy a homoszexuálisok jelenleg például nem örökölhetnek társuk után, és a lakáshasználati jogot sem örökíthetik át. A miniszter közlése szerint a regisztrált párkapcsolat átmenetet jelentene a házastársi és az élettársi jogintézmény között, közelítve a házassági kapcsolathoz.

Egyenlő jogokat

A kormányzatnak megfelelő lépéseket kellene tennie abban az irányban, hogy a tartósan együtt élő pároknak biztosítsák mindazokat a jogokat, amelyeket a külön neműek részére nyújt a jelenlegi családjogi szabályozás - mondta Mocsanaki László, a Háttér Társaság a Melegekért civil szervezet ügyvivője.

Az egyik lehetőség az, hogy a jogalkotás megnyitja az utat az egyneműek házasodása előtt is, de a regisztrált párkapcsolat intézményének bevezetése is megfelelő megoldásnak mutatkozik, mondta. Mocsanaki László megjegyezte, hogy a családjogi kodifikáció kapcsán mindezidáig nem kérte ki a civil szervezet véleményét az Igazságügyi Minisztérium.

A Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy az amszterdami szerződés 1999-es hatályba lépése óta az EU politikájának már nem csak ajánlások, de kötelezően betartandó direktívák formájában is része a melegek jogainak védelme. A szerződés tartalmazza, hogy az EU intézményeinek megfelelő lépéseket kell tenniük azért, hogy tiltsák többek között a szexuális orientációval kapcsolatos diszkriminációt.

Politikai akarat

Habeas Corpus Munkacsoport szerint az azonos neműek közti házasság Magyarországon nem ellentétes az Alkotmánnyal, törvénybe iktatása elsősorban politikai akarat kérdése - közölte Juhász Géza, a jogvédő szervezet vezetője szerdán.

"Nem értünk egyet azzal az értelmezéssel, amely szerint a házassággal illetve élettársi kapcsolattal foglalkozó 1995. évi alkotmánybírósági határozat kizárja a homoszexuálisok házasságkötését. A testület egyébként sem az Alkotmány szövegére, hanem inkább kulturális hagyományokra hivatkozva vezette le, hogy a házasság fogalmi eleme a különneműség" - vélekedett Juhász Géza.

Mi több, az újabb katolikus doktrínák, például az 1992-es katekizmus is megfogalmazza, hogy a házasságnak nem feltétlen és kizárólagos célja a gyermeknevelés, az két felnőtt kapcsolatát célozza, tette hozzá.

A civilszervezet szerint az azonos nemű párok házasságának engedélyezése szükséges, de nem elégséges feltétele a probléma kezelésének. Ezzel ugyanis csak annak az indokolatlan megkülönbözetésnek vetne véget a jogalkotó, amely a heteroszexuális és a homoszexuális kapcsolatok családjogi védelme között jelenleg fennáll.