Horn Gyula a Törzsasztalban

Lengyel László politológus politikai rókának nevezte. Olyan politikusnak, aki a falakat fokozatosan megközelítő magyar külpolitika tanonca, majd mestere lett. A pesti munkáscsaládból származó, a Szovjetunióban diplomát szerzett Horn Gyula az MSZMP legfelső vezetésének soha nem volt a tagja, de az apparátusban 1957-től végigjárta a hierarchia különböző lépcsőfokait.

A külügyi szakember 1989. május 11-től a Németh-kormány külügyminisztere. Nevéhez kapcsolódik a kelet-európai változások szempontjából kulcsfontosságú, és végül a német újraegyesítéshez vezető 1989. szeptemberi határnyitás a keletnémet menekülők előtt.

Az ellenzéki pártok képviselőinek jelenlétében 1990. március elején ő írta alá Moszkvában a szovjet csapatok 1991. június 30-ig történő kivonásáról szóló államközi megállapodást..

Külpolitikai tevékenysége elismeréseként 1990. januárban a Gustav Stresemann Társaság aranyérmével tüntetik ki, márciusban az európai egyesülés érdekében végzett munkája nyomán megkapta az aacheni nemzetközi Károly-díjat és az NSZK Szolgálati Érdemrendje Nagykeresztjét.

1990-től az Országgyűlésbe ugyan bejutott, de politikai karanténban lévő Magyar Szocialista Párt vitathatatlan vezéregyénisége lett. Az 1994-es választási kampányban személye volt a politikai ellenfelek egyik legfőbb célpontja. Nem sokkal a parlamenti választások előtt történt balesete és sérülései miatt hordott rögzítő "koronája" még sokáig a politikai közbeszéd része volt. A két választási forduló között az akkor még csak lehetséges koalíciós partnernek tekinthető SZDSZ vezetői kizárják a közös kormányzás lehetőségét, amennyiben ő lesz a miniszterelnök. A két párt végül mégis koalíciót köt, de Horn Gyula és a szabad demokrata vezetők viszonya a kormányzás egész ideje alatt hűvös.

Az 1998-as országgyűlési választások után - amelyen az MSZP több szavazatot szerez ugyan, mint a Fidesz, de vereséget szenved - Horn Gyula háttérbe vonul. Amolyan szürke eminenciásként mond véleményt nyilvános pártrendezvényeken és informális beszélgetéseken. A szocialista politikusok közül egyedüliként több alkalommal találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy külpolitikai kérdésekről konzultáljanak. Horn Gyulának tavaly ismét sikerült meglepnie a politikai közvéleményt, amikor meglátogatja betegágyánál a kórházban fekvő Torgyán József kisgazda pártelnököt. Ezeket a mozzanatokat miniszterelnök-jelöltté választásakor Medgyessy Péter is említi kongresszusi beszédében és hangsúlyozza: Horn Gyulára neki is szüksége van.

Az ex-miniszterelnök azóta is folyamatosan járja az országot. Számtalan lakossági fórumon vesz részt, amelyek sokak szerint az ő igazi terepének számítanak. Egy hónappal ezelőtt egy sajtótájékoztatón kijelenti, hogy a katolikus egyház vezetői és a lelkészek sok helyen közvetlenül beleavatkoznak a választási kampányba, sőt keményen kampányolnak is; ez pedig sérti a keresztény etikát. Szerinte a katolikus egyház nem vállalhat közösséget azzal a jobboldallal, amely hazaárulónak és nemzetárulónak nevez ellenzéki politikusokat. Utalt arra, hogy ez a magatartás vezetett Magyarország első és második világháborús szerepvállalásához, amely óriási károkat okozott a nemzetnek. Kijelentéseit a kormánypártok és a MIÉP egyaránt bírálta. Többen egyenesen vallásgyalázásnak minősítették azokat. A vita azóta is tart és úgy tűnik a kampány egyik fontos elemévé vált. Kérdezzenek!

Életrajz 1932. július 5-én született Budapesten 1954. Gazdasági és Pénzügy Főiskola (Rosztov) 1954-1959. Pénzügyminisztérium: munkatárs 1959-1969. Külügyminisztérium: referens, majd diplomáciai szolgálat Bulgáriában és Jugoszláviában 1969-1985. MSZMP KB Külügyi Osztály: munkatárs, osztályvezető helyettes, majd osztályvezető 1985- külügyi államtitkár 1989. külügyminiszter 1990-1998. az MSZP elnöke 1994-1998. a Magyar Köztársaság miniszterelnöke