Gyurcsány: szerencsétlen az állampolgárságról szóló kérdés

2004.11.15. 15:04
A kettős állampolgárság kérdésről vitatkoztak a parlamentben napirend előtt hétfőn a képviselők. A kormányfő a december 5-i népszavazás kapcsán úgy vélte: a kérdés az indulatok és a kételyekre kényszerítés miatt szétbontja azt is, ami eddig összetartozott. A Fidesz szerint lelke mélyén a miniszterelnök is igennel szavazna a kettős állampolgárságra, Kuncze pedig úgy vélte, azok akik igennel szavaznak egy XX. századi problémát, XX. századi módszerrel akarnak orvosolni a XXI. században.
Gyurcsány Ferenc szerint indulatokat és elbizonytalanodást vált ki a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás kérdése. Vélekedése szerint a MÁÉRT múlt heti ülésének egyik tanulsága, hogy a határon túli szervezetek többsége szerint is több mint szerencsétlen, ahogy ez a kérdés fel van téve. A kormányfő a parlamentben napirend előtt elmondta, a kérdés az indulatok és a kételyekre kényszerítés miatt szétbontja azt is, ami eddig összetartozott.

Gyurcsány megismerné a Fidesz tervezetét

Gyurcsány közölte, az MDF álláspontját régóta ismeri és azt is tudja, hogy a kormánypártok a kérdésre határozott nemet mondanak, de támogatják a kabinet Szülőföld programját. A miniszterelnök kijelentette, nem ismeri viszont a Fidesz álláspontját. Szerinte az aláírásgyűjtés alatt csendesen a háttérben maradtak, később aktív támogatóvá váltak, az elmúlt tíz napban pedig csak egy útlevél megadásáról beszéltek. A miniszterelnök arra kérte a Fideszt, minél előbb nyújtsák be az általuk ígért törvényjavaslatot, hogy megismerjék az álláspontjukat és ezt követően értelmes vitát folytassanak a témáról.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke válaszában azt mondta. a MÁÉRT ülésén Otrbán Viktor kifejtette álláspontját és mindkét népszavazási kérdésre igennel akarnak válaszolni. Pokorni szerint szíve mélyén Gyurcsány is igent mondana, de aggályok élnek benne. Az ellenzéki politikus szerint a kérdés valójában arról szól, kaphat-e úgy állampolgárságot egy határon túli magyar, hogy nem települ át. Szólt arról is, hogy több állam is képes volt megadni ezt a lehetőséget, mégsem ment tönkre a gazdaságuk.

Csapody: Felültettek minket egy hullámvasútra

Csapody Miklós MDF-es képviselő szerint az igen erre a kérdésre egyértelmű, de a kérdés maga rossz. "Felültettek minket a hullámvasútra" - érzékeltette a kérdés feltevéssel kapcsolatos aggályait a képviselő.

Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető szerint egy rossz módon, rossz időben feltett rossz kérdés csapdájában vannak. Úgy véli, teljes állampolgárságot senki nem mer adni és mint mondta, Orbán Viktor is útlevélről beszélt, állampolgárság helyett.

Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök-frakcióvezető úgy vélte, a népszavazási kérdésre igennel felelők egy huszadik században keletkezett problémára akarnak egy huszadik századi választ adni, a huszonegyedik században.

Viszontválaszában a miniszterelnök úgy fogalmazott, Isten óvja Magyarországot egy olyan kormánytól, vagy parlamenttől, amelynek szégyenkeznie kell, ha ki akarja számolni döntései következményeit. A viszontválasz idején Simicskó István fideszes képviselő közbekiabálására úgy reagált, soha nem venné magának a bátorságot, hogy megkérdőjelezze a képviselő magyarságát.

Az MVSZ szerint bevételt hozna a kettõs állampolgárság
Nem többletköltséget, hanem többletlehetõséget, többletbevételt, többletforrást jelentene az anyaország gazdasága számára, ha mégis tömegesen települnének át családok a határokon túlról, mondta hétfõn a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, a kettõs állampolgársággal kapcsolatban készített hatástanulmányt ismertetõ budapesti sajtóértekezletén. Szociológiai kutatások megállapították: semmi nem utal arra, hogy tömeges áttelepülés indulna el a határokon túlról Magyarország felé abban az esetben, ha december 5-én az ország megszavazná a kettõs állampolgárságot.

A dokumentum kitér arra is, hogy a magyar útlevél önmagában nem biztosítja az ellátások magyarországi igénybevételét. Horváth Szabolcs, az In vivo orvoscsoport elnöke külhoni adóalap mielõbbi bevezetését szorgalmazta. Ebbe az adóalapba a külhoni magyarok által befizetett összegeket lehetne tartani, ez az alap fedezné a határon túli magyarok anyaországbeli ellátását, ha az a szülõföldön nem oldható meg.