Vilma
-8 °C
3 °C

A hunok az Európai Unióban bíznak

Kapcsolódó cikkek (1)
"Az EU-csatlakozás után előjöttünk rejtekhelyeinkről" - mondta az Indexnek Novák Imre Josua hírnök és rektor, a reménybeli Hun Országos Kisebbségi Önkormányzatot alapítója. A nemzetiségként való elismeréshez ezer aláírás kell, ami nem nagy szám, hiszen a piramisépítő hunoknak még Hawaiion is vannak rokonaik.
"1992-ben kezdtük a hun nemzetiség megalakítását. Nem engedték. Pedig több, mint ötezren voltunk. Most csak a Fradi megritkult lelátóiról ott lesz 500 aláírás. Mi HUNOK vagyunk_" (Takacsi hozzászólása az Index Drukkerkocsmájában.)

Két hónap alatt ezer aláírás. Ennyit kell összegyűjtenie Novák Imre Josuának - foglalkozását tekintve a hunok szentegyházának hírnöke, a Fény Teljessége Szabadegyetem rektora -, hogy az Országgyűlés elé kerüljön kérelme a magyarországi hunok hivatalosan bejegyzett kisebbséggé válásáról. Ficzere Lajost, az Országos Választási Bizottság elnökét a tartalom nem, csak a forma érdekli. A népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét hitelesítették.

Hirtelen nem akart

Attila, Isten ostora
"A történelmi ismereteim szerint a hunok asszimilálódtak" - mondja az Indexnek Donáth László. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának MSZP-s tagja, aki nem utasítaná el élből a kezdeményezést, habár ilyen esetekben felmerül, hogy "a kollektív haszonszerzés" vezérli az aláírásgyűjtőket. Ha valós kulturális, nyelvi vagy vallási kötődést jelent ma hunnak lenni, és a három feltételből akár csak egy is teljesül, akkor Donáth igennel szavazna a parlamentben. A hunok hivatalos kisebbséggé válásához a képviselők kétharmadának kellene így döntenie.

"Hirtelen nem akarok balgaságot mondani" - válaszolja az Index megkeresésére Ékes József, Donáth MDF-es bizottsági társa. Mint mondja, először meg kell ismernie az ügy részleteit, de annyit elmond, hogy az Európai Unió alkotmánytervezete támogatja a nemzeti kisebbségek azonosságtudatának erősítését.

A kínaiak még nem

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény tizenhárom kisebbséget ismert el hivatalosan, de nem zárja be a kaput a később nemzeti azonosságtudatra ébredők előtt sem. A jogszabály szerint az elismeréshez az adott kisebbségnek "legalább egy évszázada" honosnak kell lenni Magyarországon, és saját nyelvvel, kultúrával, hagyománnyal kell rendelkeznie. Tagjainak magyar állampolgároknak kell lenniük, és közelebbről meg nem határozott "összetartozás-tudatról" kell tanúbizonyságot tenniük.

A törvény szerint tehát a kínaiak még nem számítanak kisebbségnek - a szöveg külön hangsúlyozza, hogy bevándorlókra nem terjed ki a hatálya -, de úgy nyolcvan-kilencven év múlva már ők is kérelmezhetik a hivatalos nyilvántartásba vételt, és az ezzel járó apanázst. 1993-ban a tizenhárom kisebbség összesen 300 millió forintot kapott az induláshoz, valamint szervezeteik működéséhez költségvetési támogatásban részesülnek.

Nem kisebbségként gondolnak rájuk

A hun-magyar hagyomány kérdését a közelmúltban elhunyt Kristó Gyula szegedi professzor gordiuszi csomóhoz hasonlította. A hivatalos történelemtanítás szerint az esetleges azonosság vagy rokonság először a középkori történetíróknál (Anonymus, Kézai Simon, Káltai Márk, satöbbi) merül fel, valódi alapja azonban nincs. De a hun-magyar közösségben hívők sem kisebbségként, hanem a nagy elődöknek járó tisztelettel gondolnak a hunokra.

Nem tűntek el

Attila, a hunok királya
"A mai oktatásban a hunokról nem tanítanak semmit, legfeljebb annyit mesélnek a diákoknak, hogy a hunok nagy nemzet voltak egykoron" - panaszolja Novák Imre Josua, a hunok szentegyházának hírnöke (papja), aki a kezdeményezést útjára indította.

"A hunoknak létezik saját kultúrájuk, történelmük, egyházi felépítésük. A mi egyházunk ennek a hatezer éves folytonosságnak a végén áll" - mondta a reménybeli Hun Országos Kisebbségi Önkormányzat alapítója. Novák szerint a Kárpát-medencében "teljesen genetikus módon" kimutatható a hunok jelenléte. Az a vélekedés, hogy a "hunok eltűntek", szerinte teljesen tudománytalan, az Árpád-ház és a hunok ugyanis teljesen fedésben vannak, az árpád-háziak pedig ma is létező családok, például a magyarországi Rhédeyek, ma is tudják és vallják a hun származást.

Hawaiion maradtak a rokonok

"Időszámításunk előtt ötezer évvel elsüllyedt egy sziget a Csendes-óceánban" - kezd a hunok ősi történetébe Novák Imre Jósua. Ataisz szigete a hunok bölcsője volt, akik hazájuk pusztulása után szétszéledtek a világ minden tájára. "Ataisz pusztulástól megmenekült csücske a mai Hawaii-szigetek, ahol a hun rokonság mind a mai napig kimutatható." A szétszéledt hunok építették az egyenlítő mentén található piramisláncolatot, ami egyforma tudással, egyforma technikával készült gúlákból áll, és ma is élnek népcsoportok csaknem minden földrészen, akik hunoknak vallják magukat.

A Kárpát medencét Attila foglalta el a hunoknak, és csak pár száz év múltán jöttek Árpád fejedelem vezetésével a magyarok ősei, mondja Novák. Az itt élő, Attila törzsszövetségébe tartozó hunoknak körülbelül egyharmada maradt a medencében, tehát a hun genetika folytonosan jelen van, a hun vér nagyjából mindenkiben ott csörgedezik, tehát mi is nyugodtan vallhatjuk magunkat hunoknak.

Előjöttek rejtekhelyeikről

Hun vitéz
"Most az EU-csatlakozás után úgy gondolták a hunok, hogy előjöhetnek rejtekeikből" - mondja Novák. A hun kisebbség nem tűnik EU-ellenesnek: "A kisebbségi politikát az EU kezdi homogénen kezelni, és pozitív fejleményekről lehet hallani ezen a téren."

Ami a kezdeményezést illeti, még nem kezdődött meg az aláírásgyűjtés, de Novák abban bízik, hogy bőven meglesz az ezer aláírás, akár napok alatt. Nagyvárosokban és falvakban is igyekeznek jelen lenni a gyűjtőívekkel, de minden bizonnyal Budapesten gyűlik majd össze a legtöbb aláírás. A cél persze nem az ezer aláírás, annyit akarnak gyűjteni, hogy "súlya legyen" amikor leteszik az OVB asztalára.

A kellő hun virtus

A hunok igyekeznek távol maradni a napi politikától. "Nincs tervbe véve, hogy pártokkal konzultáljunk, vagy lobbizzunk a parlamentben, hogy pozitív döntés szülessen, amikor a kisebbségi törvényt kell majd miattunk módosítani - mondja Novák. - Nem tartunk attól, hogy az országgyűlésen bukik el az ügy. Nem vetne jó fényt Magyarországra, mint újonnan csatlakozott EU tagállamra, ha elnyomnának egy kisebbséget. Abban az esetben, ha mégsem menne át a parlamenten a kezdeményezés, készek vagyunk az EU-hoz fordulni jogorvoslatért, ehhez megvan a kellő virtus a hunokban."

A románok dákoknak vallják magukat

A 2001-es népszámlálás adatai szerint az Országgyűlésnek nem kellene napirendjére tűznie a kérdést, mivel pont száz ember vallotta magát hunnak. Legalábbis száz volt azoknak a száma, akik az anyanyelvre, a nemzetiségre, a kulturális kapcsolatra és az otthon beszélt nyelvre vonatkozó kérdések egyikére legalább a hunnal feleltek, árulta el az Indexnek Nagy Orbán, a KSH vezető főtanácsosa. "A magyarországi románok körében többen dákoknak vallották magukat" - utal Nagy Orbán arra, hogy a történelmi nagyotmondás nemcsak a magyarok sajátja.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.