Féligazságok kampánya
Törvényszerű-e, hogy egy kampányban csak féligazságokkal, csúsztatásokkal, populáris leegyszerűsítésekkel lehet célt érni? Lehet. Ma a legtöbb nyilatkozatban szerepelnek megkérdőjelezhetetlennek nyilvánított számok és adatok, de az ezekből levont sommás megállapítások általában nem igazak. Gyűjtemény a népszavazási kampány legjobb szlogenjeiből.
Igaz-e, hogy emelik a vizitdíj összegét?
Tanulságos történet, tanítani fogják majd a kampányszakembereknek. Február 20-án a Magyar Nemzetben jelent meg, hogy „lehetőségként szerepel a kormány tervei között a vizitdíj 300 forintról 1000 forintra emelése is”. A lapnak „egybehangzóan ezt állították” szocialista politikusok (név nélkül).
A kormányoldal azonnal cáfolta ezt. Többen, több helyen elmondták és leírták, hogy nem tervezik a vizitdíj emelését. A Fidesz ezután a következő bizonyítékkal igyekezett igazolni a Magyar Nemzetben megjelenteket: „annak idején megmondtuk, hogy lesz gázáremelés, cáfolták, aztán mégis bekövetkezett. Ennek analógiájára tehát most mindenki levonhatja a következtetést, mi lesz a vizitdíjjal”. Mikola István ezután kihirdette: A március 9-i népszavazás tétje már nemcsak a 300, hanem az 1000 forintos vizitdíj megelőzése is.
Hazugozók 1.
- Ismét az Ön kampánycsapata szervezi a csaló telefonhívásokat? Tudott arról, hogy ilyen kampányeszközt is igénybe fognak venni? Ha igen, vállalja a jogi és erkölcsi felelősséget azért, hogy egy intézmény hitelével és jó hírével visszaélve, az Ön emberei hazugságokkal hívogatják a szavazókat? Horn Gábor (SZDSZ) kérdése Tarlós Istvánhoz, a Fidesz népszavazási kampányfőnökéhez
- Tarlós István válasza Horn Gábornak: Érthető az SZDSZ egyre mélyebb kétségbeesése, hiszen már csak néhány nap, és az emberek véget vethetnek a hazugság politikájának".
- Az egész hazugságra épülő politikai kurzusnak a végére pontot tehetünk, nemcsak az egészségügyben, nemcsak az oktatásban, hanem általában a magyar közéletben. Orbán Viktor
- Hazugság és csalás, hogy a Fidesz elnöke erős Magyarországot ígér, erőfeszítés nélkül. Gyurcsány Ferenc
Tetézte a zavart, hogy február 22-én Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nyílt levelet írt Navracsics Tibornak a Fidesz frakcióvezetőjének. Ebben azt kérte, hogy az ellenzéki párt jelölje meg, kiktől akarják elvenni azt az összességében 60 milliárd forintot, ami a vizitdíjat és a napidíjat az egészségügyben pótolná. Horváth Ágnes azonban nem fogalmazott pontosan: összevonta ugyanis a vizitdíjból várható évi 20 milliárd forintot, és azt a 40 milliárd forintos megtakarítást az Egészségbiztosítási Alapban, amelyet a tárca és a koalíció az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele, például a kevesebb gyógyszerfelírás miatt szeret a vizitdíjnak tulajdonítani (ez vajon igaz-e? lásd lejjebb).
Az ellenzéki párt ezután megállapította, hogy Horváth Ágnes elszólta magát. Korábban ugyanis csak 20 milliárd forintos vizitdíjbevételről beszélt, most meg már 60 milliárdról ír a levélben. Ez sem bizonyít hát mást, így a Fidesz, mint hogy legalább háromszorosára akarják emelni a vizitdíjat. Nem sokkal ezután fiktív közvélemény-kutatók hívtak fel embereket telefonon azzal a kérdéssel: tudnak-e arról, hogy 1000 forint lesz a vizitdíj.
Válasz: Ebből a vitából egyik fél sem jöhet ki jól. A vizitdíj 300 forintos összegét nem kötik az átlagkeresethez vagy más mutatókhoz. Az összeg meghatározásánál eredetileg egy lélektani határt igyekeztek figyelembe venni: a háziorvosnak jelentsen érzékelhető bevételt, az összeg pedig ne legyen megfizethetetlenül magas, tehát ne tartson vissza senkit az indokolt orvoshoz fordulástól (A Gfk Hungária felmérése azt mutatja, hogy a vizitdíj legalább az emberek 15 százalékát visszatartja az orvoshoz fordulástól).
Fog-e emelkedni a vizitdíj? Ha a népszavazás után marad a díj, egy idő után biztos emelkedni fog, amikor az infláció miatt ez a 300 forintos összeg már nem tölti be a fenti két célt. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy pénzjutalom vagy büntetési tétel díját egy idő után a reális fizetési, kereseti körülményekhez igazítják.
A legpontosabban talán Perjési Klára, Gyula szocialista polgármestere fogalmazott egy lakossági fórumon: "Ha tartósan marad az infláció, nyilván emelkedni fog ez a díj is."
Igaz-e, hogy a vizitdíjnak köszönhető az Egészségbiztosítási Alap 2007-es pozitív egyenlege?
A kormány gyakran hangoztatott érve, hogy a vizitdíj a 20 milliárdos bevétel mellett további megtakarításokat generál. A vizitdíj első évéről szóló minisztériumi összefoglalóban ez olvasható: „A vizitdíj és a napidíj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg. Ennek a megtakarításnak köszönhető többek között az is, hogy decembertől jelentős mértékben tudjuk javítani a kórházi étkezés színvonalát.”
Ha fogalma sincs, miről van szó
böngéssze át az Index népszavazási sorozatát:
Válasz: A vizitdíj hatására más országokban is a betegek ritkábban, illetve később fordulnak orvoshoz. Magyarországon a vizitdíj bevezetése óta jelentősen csökkent az orvos-beteg találkozások száma. Emiatt kevesebb gyógyszert írtak fel, kevesebb beutalót írtak és csökkent a kórházban töltött napok száma. Mindez kevesebb kiadást jelentett az egészségbiztosítási pénztárnak.
Igaz az is, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben, történetében először nem volt veszteséges, sőt 28 milliárd forint pozitívummal zárt. Mindez azonban nem csak a vizitdíjnak köszönhető. A növekményt elsősorban azzal sikerült elérni, hogy a potyautasok kiszűrésével és a jogviszonyok rendezésével 2007-ben 109 milliárd forinttal több folyt be a kasszába, mint 2006-ban. Jelentősen csökkentek a gyógyszertámogatásra fordított kiadások is, miután a gyártók versenyeztetésével az azonos hatóanyagú körben a legolcsóbb készítményhez méri a támogatást az OEP. Az orvosoknak előírták azt is, hogy az azonos hatású gyógyszerek közül az olcsóbbat ajánlják a betegeknek.
A megtakarításban szerepet játszott az is, hogy az elmúlt években folyamatosan korlátozták a kórházak teljesítményét. Így szakértők véleménye szerint a korábban a tb-nél megjelenő hiány ma a kórházaknál jelenik meg az egyre növekvő adósságokban, amelyek mértéke ma 62 milliárd forintra becsülhető.
Igaz-e, hogy emelik a tandíj összegét?
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján szerepel az a becslés, hogy 2008-ban 2,4 milliárd forint bevételt remélnek a tandíjból, 2013-ban viszont már 20 milliárd forintra becsülik ebből az egyetemek bevételét. Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminisztere utánaszámolt: ha a 2008-as adatot még csak egy évfolyamra számolták, akkor a felmenő rendszer miatt 2013-ra már az összes évfolyam fizetni fog. Varga Mihály szerint tehát ha beszorozzuk néggyel a 2008-as adatot, a 2013-as bevétel akkor sem lehetne sokkal több kilencmilliárd forintnál. A kormány eközben csökkenteni akarja a felsőoktatásban tanuló diákok számát, így a 20 milliárdos bevételt csak úgy lehet elérni, ha jelentősen emelik a tandíjat, így Varga Mihály.
Válasz: A 2008-ra becsült tandíjbevétel nem egy teljes évé, ebben az évben csak szeptembertől kell fizetni a másodéveseknek, így Varga Mihály eleve rossz adatot vett a számolás alapjául.
A tandíj összegét amúgy nem kell emelni, az emelkedni fog magától. A jelenleg évi 105 illetve 150 ezer forintos összeget ugyanis egy képlet határozza meg. A tandíj irányadó összegét a törvény a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok, és a költségvetési évet megelőző második évre számított nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata alapján számolja ki. Ha tehát ezek a mutatók változnak, változik a tandíj összege is.
Még egy dolog módosíthatja a tandíjból befolyó várható összbevételt: az egyetemeknek lehetőségük van arra, hogy az irányadó összegtől +/- 50 százalékkal eltérjenek. Az idei felvételi tájékoztatóban is szerepel már, hogy több egyetem magasabb tandíjat kér az államilag támogatott szakokon.
Igaz-e, hogy a vizitdíj rejtett adó.
Orbán Viktor február 18-án a tatabányai Szent Borbála Kórház vizitdíj befizető ablaka előtt rejtett adónak nevezte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Azt ajánlotta a kormánynak, hogy ha adót szeretne csökkenteni, akkor kezdheti a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésével.
Az SZDSZ válasza erre az volt, hogy a vizitdíj
és a napidíj nem adó, hanem egyéni hozzájárulás. Mindenki a saját ellátásához
járul hozzá egy kis összeggel, míg az adóval az is fizet, aki nem fordul
orvoshoz. A vizitdíj és a napidíj az SZDSZ szerint nem adó azért sem, mert a költségvetés
helyett a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak jutnak belőle
többletbevételhez. Orbán Viktornak jogászként pedig azzal kellene tisztában lennie,
ajánlotta az SZDSZ, hogy ha a vizitdíj és a kórházi napidíj adó lenne, úgy
népszavazást se lehetne tartani róla.
Hazugozók 2.
Válasz: A vizitdíj nem adó, de érthető, hogy sokan elbizonytalanodtak, mert itt sikerült eléggé összekutyulni a dolgokat. Teljesen lecsupaszítva a dolgot: az adó legfontosabb ismérve az, hogy a közszolgáltatások működtetésének, ellátásának fedezetét biztosítja. Az adó befizetésével közvetlenül nem szerez jogosultságot valamely állami szolgáltatás igénybevételére az állampolgár vagy a jogi személy (például nem mehet automatikusan egyetemre, vagy nem autózhat az autópályán). A vizitdíj megfizetésével ezzel szemben közvetlenül jogot kap arra az illető, hogy igénybe vegye az egészségügyi szolgáltatást.
Egy dolog azonban alaposan megzavarja a képet. Az APEH honlapján is olvasható tájékoztató szerint ugyanis bár a vizitdíj és a kórházi napidíj az orvosnál, a kórháznál marad, az formálisan az Egészségbiztosítási Alap bevétele és az Alapból folyósított támogatásának minősül.
Mindez azért van így, mert a kormány azzal igyekezett kicselezni a népszavazásra készülő Fideszt, hogy egy 2007 áprilisában benyújtott, majd pár héttel később el is fogadott törvénycsomag keretében a kórházak mindenkori éves költségvetésének részévé tette volna a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Azért tette ezt, mivel az Alkotmány szerint költségvetést érintő kérdésről nem lehet népszavazást tartani. A csel azonban nem jött be, mivel a vizitdíj körüli jogi hercehurca során kimondták, hogy nem lehet valamilyen tételt örök időre költségvetési tételnek minősíteni, és ezzel kivonni a népszavazás alól.
Egy, már érvényben levő költségvetés esetében a népszavazás legkorábban csak a következő évi költségvetésre nézve írhat elő bármit, futó költségvetésre nem. Ezért is fogalmazta meg az ellenzéki párt a kérdést úgy, hogy a népszavazást követő év január 1-jétől esetleg ne kelljen vizitdíjat fizetni. Ettől függetlenül a parlament még idén eltörölheti a vizitdíjat, vagyis például szeptembertől már nem kell vizitdíjat fizetni.
Igaz-e, hogy a költségvetés nem köteles pótolni a háziorvosok és a kórházak kieső bevételét, ha eltörlik a vizitdíjat?
Az egészségügyi tárca, az MSZP és az SZDSZ
többször felszólította a Fideszt, hogy ha már népszavazással akarja
eltöröltetni a vizitdíjat, akkor jelölje meg pontosan, honnan, miből, kitől
vegyék el azt a pénzt, amivel pótolni lehet a háziorvosok bevételének egynegyedét, és kórházaknál kieső pénzt.
Az idei költségvetésben
minden forintnak helye van, így átcsoportosítani nem lehet, hangzott az érv. Horváth Ágnes többször fel is vetette az ellenzéki pártnak, hogy válasszanak: a
kórházaktól, a mentőktől, a nagyothallóktól vagy a nyugdíjasoktól vegyenek el
pénzt. Esetleg emeljék a járulékokat vagy az adókat?
Válasz: Ez a demagógia legmélyebb bugyraiból való politikusi érvelés. Éppen az SZDSZ mondja azt a jövő évi adócsomagról való koalíciós huzavonában, hogy a költségvetésbe jóval több bevétel folyt és folyik be, mint amennyit beterveztek. Szakértők szerint is teljesen világos, hogy az indokoltnál kevesebb bevételt írtak be az idei költségvetésbe előirányzatként, mint a realitás, így tehát a tervnél sok 10, esetleg pár 100 milliárd forinttal több bevételre tesz szert évente a büdzsé. (Tavaly például közel 400 milliárddal túlteljesültek a bevételek.)
Nem kell tehát elvenni máshonnan, emelni az adókat vagy a járulékot, hiszen amúgy is sok 10 milliárddal több pénze lesz a költségvetésnek idén a hivatalosan tervezettnél, amiből pedig bőven ki tudnák pótolni a népszavazással esetleg eltörlendő díjak miatt kieső bevételt úgy, hogy ezzel nem veszélyeztetnék az amúgy fontos költségvetési hiánycélt sem.
Minden a kormány szándékától függ, ha egy működő egészségügyi rendszert akar, akkor a szükséges forrásokat elő tudja teremteni. Még egy adalék: a kormány miközben azt kommunikálja, hogy a tandíj eltörlésével kieső bevételt nem pótolják vissza az egyetemek, főiskolák részére, aközben évi 130-140 milliárd forint értékű, igaz, a közoktatásra koncentráló fejlesztési programot jelent be a miniszterelnök.
Igaz-e, hogy a tandíj miatt csökkent a felvételizők száma?
A felsőoktatásba jelentkezők száma 2006-ban még 132 ezer volt, 2007-ben viszont, amikor a tandíj bevezetéséről szóló törvénymódosítást elfogadta az országgyűlés, már csak 108 ezer. A Fidesz amiatt támadta az oktatási tárcát, hogy nem meri kiadni az idei jelentkezési adatokat, az ugyanis egyértelműen a tandíj elriasztó hatását mutatná. Pánczél Károly fideszes képviselő ezt egyenesen ahhoz hasonlította, amikor a kormány 2006-ban eltitkolta a választók elől az egyre romló gazdasági, pénzügyi adatokat.
Válasz: Csökkent a felvételizők száma, de nemcsak a tandíj hatására. A 2000-től kezdődő felfutás után 2004 óta folyamatosan csökken az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma. Kétségtelen, hogy a legnagyobb csökkenés 2006-2007 között következett be, 24 ezerrel kevesebben adtak be jelentkezést.
A mindig részletes statisztikai elemzéseket közlő Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007 júniusi elemzése szerint korábban a jelentkezők kétharmada rendre az idősebb, tehát nem frissen érettségizett korosztályból került ki. Várható volt, hogy egy idő után már apad a továbbtanulói bázis, hiszen az egyetemek szép lassan "felszívják" azokat az „öregeket”, akik korábban sikertelenül próbálkoztak többször is. Ezt mutatja az is, hogy a jelentkezők átlagéletkora egyre alacsonyabb: 2007-ben 22,3 év volt, míg 2005-ben még 23,5 év.
Azt ugyanakkor az elemzés is megjegyzi, hogy a továbbtanulni szándékozók jelentős hányadát kitevő idősebb korosztályt negatívan érintették a változások, s a tandíj is szerepet játszhat a csökkenő jelentkezői létszámban. A rendszerből eltűnő jelentkezők nagyobb része idősebb, s jellemzően az esti, levelező tagozatokról, szakirányú továbbképzésektől maradt távol. Az érettségi után azonnal felvételizők száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent.
A várható nagyobb költségek visszariasztó hatásának ugyanakkor ellentmond, hogy 2006-hoz képest 2007-ben többen jelentkeztek nappali költségtérítéses alapképzésre mint 2006-ban, pedig ott biztosan tudták, hogy fizetni kell. Ugyancsak nem a tandíj bevezetésének hatására utal, hogy a legrászorultabbak közül 2006-ban 1755 jelentkező volt, míg 2007-ben ez a szám 4962, tehát a 2006-os adat majdnem háromszorosa volt.
