Illés: Lehet, hogy most veszítek, de a végén csattan az ostor

- Köszönöm, remélem továbbra is szurkolsz nekem, de ennél mégjobban remélem, hogy teszel is a környezet védelméért, tőlem függetlenül is. A magam részéről ez a vállalás egy életre szól. Lehet, hogy most tendenciózusan veszítek és a környezetvédelem is, de a végén csattan az ostor. Szükség van mindenki segítségére és támogatására, mert ez egy soha véget nem érő küzdelem, amely rólunk, emberekről szól, és nem egy önmagáért való ügy. Frappáns a megfogalmazásod, jó lenne ha így lenne, vállalnám. Én magam környezetvédelmi szakpolitikusnak tartom.

(Szilva): - Hatékony környezetvédelem alapköve a hozzáértő szakember - melyből sajnos kevés van. A fiatalok még tapasztalatlanok, a középkorú szakembergárda túlterhelt, és inkább bürokratikus marhaságokkal zaklatják, az idősek közül meg sok az impotens, fantáziátlan. Ezért a legtöbb fiatal néhány év tapasztalat után elhagyja a kutatói szakmát, esetenként az országot. Mi a terv arra, hogy fennmaradjon, azaz inkább szaporodjon a szakembergárda, a kutatásra adott kevés pénzt objektív módon osszák el, és hogy a kormányzás során környezetvédelmi kérdésekben valóban súlya legyen a szakmai véleménynek?

- Attól lesz nagyobb a környezetvédelem súlya egy országon belül, hogy nagyon sokan gondolják azt, hogy ezen a területen sem mehetnek tovább a dolgok úgy, mint ahogy mentek az elmúlt száz évben. A sok ember között biztos lesznek olyanok, akik politikusként is felvállalják ezt az ügyet és az ország érdekében hozott döntéseikben pedig megjelenítik. Függetlenül attól, hogy oktatáspolitikáról, gazdaságról, vagy környezetvédelemről van szó. Nyugaton a környezetvédelem a második legdinamikusabban fejlődő ágazat a turizmus után. Magyarországon az elkövetkezendő 10-15 évben ez lesz az a terület, amelyen munkahelyek tömkelege nyílik függetlenül attól, hogy kutatásról, beruházásról, oktatásról vagy államigazgatásról van szó.

(Pilátus): - Tisztelt Illés Zoltán! Szerintem az lett volna a legjobb megoldás, ha megmaradt volna horvát állampolgárnak. Mindíg Moldova mondása jut eszembe: "könnyű a más f@szát a csalánba verni." Csináljon rendet a szülőhazájában!

- A környezetszennyezés nem ismer határokat és teljesen mindegy, hogy az ember francia, vagy orosz, magyar vagy szerb, van dolga ebben a világban a környezetvédelem érdekében. Legfeljebb szerb állampolgár vagy jugoszláv lehetnék ebben a pillanatban, de ugyanúgy védem Szerbia, vagy Magyarország, vagy Dánia környezetét a tevékenységemmel. A Vajdaságban jelen pillanatban is közel négyszázezer ember vallja magát magyarnak.

(Index): - Vajon lehet-e valami kis pozitív következménye a Tiszát sújtó ökológiai katasztrófának? Vagyis elképzelhető, hogy a környezetvédelem iránt közömbös hazai közvélemény fölébred?

- Én nem hinném, hogy a hazai közvélemény közömbös lenne a környezetvédelem iránt. Az azonban már egy másik kérdés, hogy egy-egy ember mit is tud valójában tenni, hogy közvetlen környzete ne legyen szennyezett. A Gallup a '90-es évek közepe táján végzett reprezentatív mintán közvéleménykutatást a környezet tudatosság megállapítása érdekében és az derült ki, hogy a lakosság a harmadik-negyedik helyre rangsorolja fontossági sorrendben a környezet- és természetvédelem ügyét. Iszonyúan fontos a média szerepe, de feladatai vannak az államnak és az egyéneknek is. Ez utóbbiaknak pl. a vásárlási szokások tekintetében. A Gallup felmérése azt is kimutatta, hogy a lakosság kb. évi átlag 1-1500 Ft-ot hajlandó áldozni saját zsebből a környezet védelmére. EZ évi átlag 15 milliárd forint, miközben a tárca költségvetése 59 milliárd Ft és ebből környezetvédelmi beruházásokra 30-35 milliárd áll rendelkezésre.

A Tiszát sújtó ökológiai katasztrófának következménye az, hogy ráirányította a figyelmet arra, hogy a szomszédos országokkal együtt kell fellépni a határokon átterjedő szennyezések kiküszöbölése érdekében. A második, hogy mindig olcsóbb megelőzni a bajt, mint utólag óriási költségen felszámolni. A felszíni vizeink 94-95%-a a határainkon kívül ered, ami jelzi kiszolgáltatottságunkat, de nem lehet oka a tehetetlenségünknek. Magyarul: szükség van olyan mérő, valamint információkat továbbító rendszerre, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezések észlelésekor előre elkészített vészforgatókönyvek értelmében azonnali beavatkozásokra kerüljön sor.

(Csülök): - Mekkora katasztrófa kell ahhoz, hogy ne "értse meg" a miniszterelnök úr "más szempontjait" és ragaszkodjon a saját (egyedül elfogadható) véleményéhez? (Természetesen Pepó "úr" alkalmasságáról alkotott véleményére és annak meggondolására(?) utalok...)

- A miniszterelnök úrnak számos szempontot kell mérlegelnie a döntései meghozatalakor, és bármennyire is fájdalom, a környezetvédelem csak az egyik ezek között. Pepó úr alkalmasságáról neki kell véleményt alkotni. Figyelembe véve más szempontokat is.

(Index): - Lát-e bármilyen változást a kormány környezetpolitikájában? Nem érzi-e, hogy a Fidesz becsapta a környezetvédőket, és elődei hagyományát folytatva dísznek tartja a környezetvédelmi tárcát, alárendeli mindenféle gazdasági érdekeknek? Lát-e esélyt arra, hogy mindez - akár a Tisza-ügy hatására - változzék? Képesek-e nyomást gyakorolni a környezetvédők a kormányra?

- Engem igazán nem lehet vádolni azzal, hogy az előző kormány környezetpolitikájáról véka alá rejtettem volna a véleményem, de a mostaniról se. Azt gondolom, hogy Magyarország érdeke az EU-csatlakozás kapcsán, de ugyanakkor az itt élők egészségének megőrzése érdekében is szükség lenne egy hatékonyabb környezetpolitika megvalósítására. A Fidesz MPP alalnökeként is úgy gondolom, hogy a környezetvédelem területén is az itt élő embereket kell szolgálnunk. A mostani környezetvédelmi tárca felső vezetésének tevékenysége nem növeli az elfogadottságunkat. Ilyen formán nem megengedhető. A hatékony környezetvédelem mindig kéz a kézben együtt jár a gazdasággal, ami azt jelenti, hogy ha a gazdaság szereplői kevesebb nyersanyagot, kevesebb energiát használnak fel tevékenységük során, akkor kevesebb a tevékenységükből származó szennyezés is. Ezen túl mivel szükség van tiszta ivóvízre a hulladékok elhelsezésére, a szennyvízek megtisztítására, koalícióktól teljesen függetlenül, az állami pénzek újraelosztásának eszközrendszere a környezetvédelem.

A környezetvédőknek óriási szerepe van a közvélemény tájokoztatásában, és képesek kisebb-nagyobb mértékben nyomást gyakorolni a mindenkori kormányra. Ez a befolyásuk idővel csak növekedni fog.

(Adrian Mole): - Lehet-e együtt dolgozni a kormánybiztossal, vagy tényleg hiba volt egy olyan embert jelölni erre a posztra, "akinek semmi köze a Tiszához, semmi köze a környezetvédelemhez"?

- Biztos vagyok benne, hogy lehet vele együtt dolgozni. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy hiba volt-e nem környezetvédőt kinevezni, szeretném jelezni, hogy a Tisza-katasztrófa rendezése nagyon sok részterület tevékenységének összefogását kell, hogy jelentse. Ezek között kiemelt kell, hogy legyen a környezet és a természet védelme, de nemzetközi jogi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Szerintem nem volt hiba az ő kinevezése, ám ez egyetlen tárca felelősségét sem kisebbíti.

(moga): - Mint (párt)politikustól is kérdezném. Nem gondolja, hogy egy ilyen kiválóan kommunikáló kormány a tiszai katasztrófa kommunikációját elszúrta?! Vagy csak nem volt rá előre kidolgozott forgatókönyv, és a döglött hal nem eléggé fotogén? Érez-e felelősséget abban, hogy a nemzetközi közvélemény csak akkor figyelt fel az esetre, amikor a cián átért Szerbiába (ui. ott volt elég külföldi újságíró)? Mi az Ön véleménye Pepó úr, tevékenységéről az ügyben? Miért Dávid Ibolya tárgyalt a román vezetéssel? Ön szerint a fradi pálya füvesítése környezetvédelmi program ?!

- Pártpolitikusként úgy vélem, nem elég csak kiválóan kommunikálni, hanem megfelelően is kell dolgozni ahhoz, hogy az ország dolgai rendjén menjenek. Az öndicséret mindig büdös, de el kell mondanom, hogy február 4-én reggel negyed tíz és tíz között én voltam az a magyar politikus, aki a Parlamentben fogadtam Carolinne Jackson asszonyt, az EU Parlament környezetvédelmi bizottságának elnökét, tehát a saját partneremet és két napra rá, hogy a szennyezésről szóló hírek bejárták az országot, hivatalos tájékoztatást adtam neki, kérve nem csak politikai, de anyagi támogatásukat is. Tíz órakor pedig frakcióvezető helyettesként napirend előtt igyekeztem felrázni a Parlamentet és a nyilvánosság révén a magyar közvéleményt. Hetedikén reggel pedig a Krónikában azt kértem a magyar kormánytól, hogy követeljen kártérítést az román-ausztrál cégtől és a román államtól.

Pepó úrról a véleményem már elmondtam.

Azért az igazságügyminiszter asszony tárgyalt a román félllel, mert ennek nemzetközi jogi és kártérítésbeli vonzatai vannak. Másrészt pedig olyan miniszterek jártak arrafelé, akik a szennyező üzemet voltak képesek meglátogatni és koccintani a román helyettes államtitkárral. Erre semmi szükség nincsen.

A Fradi-pálya füvesítése se nem környezetvédelmi, se nem természetvédelmi program és én ugyan nem vagyok nagy támogatója Baja Ferencnek, mint ahogy köztudott, de a mostani környezetvédelmi vezetés érvelését álságosnak és szakmailag elfogadhatatlannak tartom, mi szerint, ha Baja is adott 39 milliót a Fradi-pálya füvesítésére, akkor ők is adhatnak 59 milliót. Teljesen abszurd.

(Szobiszörp): - Mit szól a frissen szervezett "kisgazda környezetvédelmi civil szervezet"-hez. (A környezetgazdálkodási Intézet dolgozóit kötelezték, hogy lépjenek be, így hozták létre az "ellenzéki zöldeket".) Vajon mi szüksége van a fidesznek az ilyen idétlen PR fogásokra: Stumpf totya lement a piacra a családjával, és vett tíz kiló halat.

- Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy a Környezetgazdálkodási Intézet, mint állami "cég" dolgozóit beléptették egy "spontán" környezetvédelmi szervezetbe. Nyilvánvaló a szándék: oszd meg és uralkodj! Zavart akarnak teremteni a környezetvédelmi mozgalmak között, és félrevezetni a lakosságot. Akik a végén nem fogják tudni eldönteni, hogy most akkor melyik környezetvédő szervezet az amely hiteles. Hogy Stumpf úr mit csinált 10 kiló hallal, nem tudom. Lehet, hogy szétosztotta a szomszédok között a halászlét :)

(Dr. Lecter): - Nemrég beadtál egy módosító javaslatot az atomenergiáról szóló törvényhez. Mi lenne ennek a lényege?

- Nagyon jól informált vagy. A törvénymódosítás lényege, hogy rendezze azt az államigazgatási rendezetlenséget, amely az atomenergia területén az elmúlt időszakban kialakult. Nevezetesen: az Országos Atomenergia Hivatal, mint hatóság, jelen pillanatban ég és föld között szabadon lebeg. E helyett arra van szükség, hogy a gazdasági minisztérium, mint felügyeleti szerv alá tartozzon. Ennek azért van jelentősége, mert megengedhetetlen, hogy beruházói, atomerőmű-építői érdekek döntsék el azt, hogy milyen fejlesztések történjenek ezen a területen az elkövetkezendő években. Az EU elvárása az is, hogy a gazdasági és társadalmi érdekek különválasztása következzék be.

(kukucsi): - ".....Még azt is végig kellett néznie, ahogy Pepó megalázó módon nyírja ki a KTM-nél Megyesi Balázst, Illés közeli munkatársát, ős-Fideszes őskörnyezetvédőt"- erről mi a véleménye tisztelt Illés úr és tényleg mi van most Medgyesy úrral?

- A környezet- és természetvédők mellé szakmailag is mindig kiállok. Medgyesy jelen pillanatban a ciánszennyezés kapcsán szervez konferenciát.

(king): - Van-e a Szamoson és a Tisza felső folyásán működőképes monitoring rendszer, mely mindennemű szennyezést jelez? Létezik-e olyan zsiliprendszer és tartaléktározó, ahová a szomszédos országból érkező mérgező vegyületeket ideiglenesen el lehetne terelni, esetleg semlegesíteni. Egyértelmű-e a cianidokkal való szennyezés? Ha igen akkor minden alapunk megvan hozzá, hogy a hágai nemzetközi bírósághoz és más fórumokhoz forduljunk.

- Nincs se a Szamoson, se a Tisza felső folyásán. Mintát hetenként vesznek, ami nem elégséges. Ezért kellene folyamatos mintavételezés (monitoring), mérő- és jelzőrendszer. A Szamos mentén kényszertározók léteznek, ahova meg lehetett volna kísérelni a Szamos mesterséges elzárása után a szennyeződött víz beterelését. Nem akarok túl okos lenni utólag, de mindösszesen állhatott rendelkezésre arra, hogy bármi beavatkozást magyar területen megtehessünk. Ehhez viszont előre kellett volna készülni az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre. Vészforgatókönyv mentén kellett volna azonnali lépéseket megtenni. (Erőgépek odairányítása, föld és szikla odaszállítása, a tározó gátjának felrobbantása, stb.) Az okos ember előre készül a télre és nem akkor kezdi a lapátot keresni, amikor lehullott a hó. Amennyiban Mo. nem tud megegyezni Romániával, akkor fordulhat csak a Hágai Nemezetközi Bírósághoz, ám azt tudni kell: ahhoz, hogy Hága az ügyet elfogadja tárgyalásra, mindkét fél alávetésére szükség van.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!