Árpád
-1 °C
9 °C

Bíróságon az Országimázs Központ

2001.03.01. 14:17
A mai tárgyaláson kiderült, hogy az Országimázs Központnak (OK) nem csak titkolnivalója van, hanem felkészületlenek is - jelentette ki Keller László szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön, miután a Fővárosi Bíróságon megkezdődött az imázsközpont ellen indított polgári pere. Keller és képviselőtársa novemberben azért indított eljárást, mert 2000 őszén be kívántak tekinteni az OK által kötött szerződésekbe, ám ezt üzleti érdekekre hivatkozva az imázsközpont nem tette számukra lehetővé.
Keller László és Veres János szocialista honatyák tavaly novemberben azért indítottak eljárást az imázsközpont ellen, mert 2000 őszén be kívántak tekinteni az OK által kötött szerződésekbe és a szerződésekkel kapcsolatos kifizetésekbe, ám ezt üzleti érdekekre hivatkozva az imázsközpont nem tette számukra lehetővé. Az ügy közvetlen előzménye, hogy az OK sem a sajtó, sem a parlamentben interpelláló képviselők kérésére nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az augusztus 20-i állami ünnepségek részletes költségvetését.

Üzleti érdek vagy közérdek?

A képviselők érdeklődésére az imázsközpont később közölte, hogy 2000-ben összesen 213 szerződést kötöttek. Ebből 31 állami ünnepségekkel, 111 dokumentálással, 4 marketing-kommunikációs feladatokkal, 3 támogatásokkal, 63 pedig egyéb céllal köttetett. Emellett arról is tájékoztatták a képviselőket, hogy a rendelkezésükre álló 4,2 milliárd forintos pénzügyi keretből mennyit költöttek 2000-ben. A szerződések tartalmáról, a ki- és befizetésekről és az ezekhez tartozó teljesítményigazolásokról azonban üzleti partnereinek érdekeire hivatkozva nem nyilatkozott az OK.

A képviselők szerint a közpénzből gazdálkodó szervezetek szerződéseinek tartalma közérdekű adatnak minősül, és így nyilvánosnak számít. Ezt támasztja alá Majtényi László adatvédelmi biztos ez ügyben kikért állásfoglalása is. A csütörtöki tárgyaláson ezen kívül a honatyák többek között arra hivatkoztak, hogy az alkotmány értelmében a köz érdekében tevékenykedő országgyűlési képviselők munkáját az állami szerveknek kötelességük támogatni.

Megválaszolt interpellációk

Az OK a tárgyaláson többek között arra hivatkozott, hogy az adatok egy részét bemutatta a képviselőknek, ám arról a törvény nem rendelkezik, hogy konkrét adatokat is rendelkezésükre kellett volna bocsátani. Az OK védelmét ellátó Szalay Péter ügyvéd ezen felül hangsúlyozta, hogy az ügyben több interpelláció is született, amelyre a Miniszterelnöki Hivatal illetékeseitől választ kaptak a képviselők. Az ügyvéd emellett azt is kiemelte, hogy több televíziót is tájékoztattak a rendelkezésekre bocsátható adatokról, amely adások anyagát a képviselők is megtekinthetik.

Más eszközöket ajánl az imázsközpont

Az ügyvéd ezen kívül a közbeszerzési törvény azon rendelkezésére hivatkozott, amely szerint a pályázók bizonyos adatait üzleti titokként kell kezelni. Nem lehet viszont titkosítani a pályázó személyét, székhelyét és a pályázat összegét. Szalay ezen kívül elmondta, hogy az Országgyűlésnek több eszköze is van arra, hogy az ilyen jellegű adatokba betekintsen, ám az, hogy képviselők kiszállnak minisztériumokba és iratokba akarnak belenézni, nem tartozik ezek közé. Ezzel csupán a minisztérium munkáját sokszorozzák meg, és ezért az államigazgatást is megbénulhat - mondta.

A tárgyalás végén a felperes kérte, hogy az OK részletezze számára a 2000-ben kötetett 213 szerződés tárgyát, hogy bizonyíthassa, közérdekű adatnak minősülnek-e az abban foglaltak. A tárgyalást követően Keller László az Indexnek kifejtette: a per kimenetele arra is rámutat majd, hogy mennyire végezhetik hatékonyan a munkájukat az ellenzéki képviselők.

A vizsgálóbizottság felállítását nem vették napirendre

A szocialista honatya parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is szorgalmazta az ügyben, ám az Országgyűlés ezt nem vette napirendjére. Keller tájékoztatása szerint az Orbán-kormány hivatalba lépése óta még nem volt példa arra, hogy az Országgyűlés olyan vizsgálóbizottságot állított volna fel, amelynek létrehozását ellenzéki képviselő indítványozta. Az ügy következő tárgyalása április 17-én lesz a Fővárosi Bíróságon.