A világgazdaság teljesítménye idén várhatólag 4,2 százalékkal, jövőre pedig 3,9 százalékkal növekszik - jósolja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán közzétett tanulmányában. A mostani becslés lényegesen derűlátóbb, mint az októberi: az idénre várt növekedési ráta 0,8 százalékponttal magasabb, mint a fél évvel ezelőtti előrejelzés.
A Nemzetközi Valutaalap szerint Magyarországon idén 4,5 százalékkal, jövőre pedig 4,6 százalékkal bővül a hazai össztermék. A fogyasztói árak - az 1998-as 14 százalékos és a tavalyi 10 százalékos infláció után - ebben az évben 8 százalékkal, jövőre mintegy 5 százalékkal nőnek.
|
Az IMF regionális előrejelzései
|
|
A fejlett gazdaságok GDP-növekedési átlaga az IMF szerint idén 3,6 százalék, jövőre 3 százalék lesz. Ugyanezek a mutatók Németország esetében 2,8, illetve 3,3 százalék körül alakulnak. Közép- és Kelet-Európa három százalékkal növekszik 2000-ben, jövőre pedig 4,2 százalékkal.
A munkanélküliség a fejlett gazdaságokban átlagosan 6, illetve 5,8 százalékos, az Egyesült Államokban 4,2-4,2 százalékos, az Európai Unióban 8,4, illetve 8 százalékos lesz várhatóan.
A kedvező összképet beárnyékolja a külső mérlegek egyensúlyhiánya (az amerikai fizetési mérleg rekorddeficitje, illetve Japán nagy és az euró-övezet viszonylag alacsonyabb többlete), valamint az amerikai dollár és a részvények túlértékeltsége.
A Valutaalap szakemberei nyitott kérdésként fogalmazzák meg, hogy vajon meddig tarthat még az észak-amerikai gazdasági expanzió. Európában ugyanakkor visszatért a fogyasztói bizalom, tíz százalék alá csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a részvényárfolyamok. Az euró azonban továbbra is rendkívül gyenge, ami részben az euró-övezet és az Egyesült Államok gazdasági ciklusai közti eltolódásoknak tudható be.
Forrás: MTI
|
|
Az IMF tanulmánya szerint Lengyelország GDP-je az idén 5,2 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal bővül, az infláció pedig idén 8, jövőre 6 százalékosnak ígérkezik. Csehországban 1,6, illetve 1,7 százalékos GDP-növekedés közben 4, illetve 5 százalékos árszintnövekedés várható.
Az IMF-kimutatás szerint Magyarországon 1998-ban 4,9 százalékos, 1999-ben 4,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. Magyarország fiskális, illetve folyó fizetési mérleghiánya 1999-ben csökkent, az év elején érzékelt romlási jelek ellenére. "A szilárd makrogazdasági politika folytatólagos támogatásával 2000-re a fiskális hiány további csökkenése jelezhető előre" - állapítja meg a Valutaalap rólunk.
Magyarország a térség vezető gazdaságai közé tartozik - jelentette ki Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az Indexnek. Mint megtudtuk, a magyar kormányzat derűlátóbban ítéli meg hazánk pozícióit, hiszen az IMF jelentésével szemben idén nem 4,5 hanem 5 százalékos gazdasági növekedést várnak. Korábban egyébként a hazai elemzések is 4,5 százalékkal számoltak, de időközben sokkal kedvezőbben alakultak a folyamatok.
Az IMF bizonyos mértékig óvatosabban ítéli meg az inflációs politikánkat is. A Valutaalap ugyanis 8 százalékos inflációt vár, míg a magyar kormány a 6-7 százalékos előrejelzéshez tartja továbbra is magát.
|
Orbán nem fogadta el Surányi lemondását
|
|
Rendkívülinek mondható konfliktusok nincsenek, legfeljebb szakmai viták
vannak a kormány és a Magyar Nemzeti Bank elnöke között - közölte Orbán
Viktor arra reagálva, hogy Surányi György, a jegybank elnöke benyújtotta
lemondását, amit viszont ő nem fogadott el.
Surányi György azzal indokolta szándékát április negyedikén kelt
levelében, hogy miután 2001. márciusában lejár a mandátuma, nem tudna részt
venni a jövő évi költségvetés végrehajtásában, így célszerű lenne, ha már a
büdzsé előkészítésénél az a személy ülne a jegybank elnöki székében, akire a
kormányfő majd javaslatot kíván tenni.
A hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember - idézett egy amerikai
mondást a miniszterelnök, arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Surányi
György újrajelölése.
|
|
Érdekesség, hogy az IMF most közzétett adatai részben elavultak, hiszen a legfrissebb - és egyelőre még nem végleges - központi statisztikai hivatali adatok szerint a gazdasági növekedés 1999-ben 4,5 százalékos volt Magyarországon, szemben a korábbi 4,1 százalékos információkkal (amelyeket az IMF is átvett).
Pichler Ferenc fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a magyar gazdaság exportja igen dinamikusan fejlődik. Bár az import is kétszámjegyű bővülést mutat, hazánk kivitele hosszú évek óta 10 százalékos arányban vagy még ennél is nagyobb mértékben emelkedik.
Az export szerkezete még kedvezőbben módosult az utóbbi esztendőkben: a magyar kivitelnek immár 75 százaléka irányul az EU tagországaiba, s ezzel az unió egyes tagállamainak hasonló mutatóit is felülmúljuk - jegyezte meg a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
