Árpád
-1 °C
9 °C

Megugrott az infláció: drágultak az élelmiszerek

2000.08.14. 13:57
Szakértőket és megfigyelőket, hivatalnokokat és piaci szereplőket egyaránt meglepett a Központi Satitisztikai Hivatal jelentése a júliusi inflációról: mint kiderült, a kormány korábbi várakozásaival szemben nemhogy 6-7 százalékos az éves drágulás várható mértéke, hanem a korábban 7-8 százalékra módosított előrejelzést is egyértelműen a nyolc-kilenc százalékos felső határra kell emelni - Járai pénzügyminiszter szerint. Mindez azért lényeges, mert csupán csak a társadalombiztosítási kasszának több mint tízmilliárd forintjába kerülhet az infláció egy százalékos emelkedése.

"A júliusi 9,6 százalékos infláció meglepetés volt nekünk is" - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter hétfőn délután, miután találkozott német kollégájával. Járai immár éves szinten a 8-9 százalékos átlagos inflációt tartja reálisnak (korábban hat százalékról beszéltek a kormányzati tisztségviselők), ami szerinte azt jelenti, hogy várhatóan "nyolcassal kezdődik majd" ez a szám.

Az év végére ugyanakkor arra számít a pénzügyminiszter, hogy a 8-9 százalékos éves átlaggal szemben nyolc, vagy akár hét százalék körülire csökken a drágulás mértéke. Ezzel összefüggésben bizonytalanabbá vált az is - derült ki Járai sajtótájékoztatóján - hogy csökkentik-e a forint leértékelési ütemét, amelyet egyébként a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetve hajtanak végre.

Nem lesz szükség pótköltségvetésre

Járai Zsigmond szót ejtett arról is, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor 120 milliárd forinttal több pénzt lehet majd elosztani - a korábbi tervekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a tárca év eleji prognózisaihoz viszonyítva jóval több forrás áll rendelkezésre, amit Járai szerint a minisztériumok közötti egyezkedéssel lehet majd elosztani.

A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy idén az államháztartás bevételei 125 milliárd forinttal meghaladják majd az eredetileg tervezettet, ám ez nem jelent többletforrást, hiszen a kiadások még ennél is nagyobb mértékben - 130 milliárddal növekednek. Az azonban bizonyos, hogy a büdzsé egyensúlya megmarad, és nem lesz szükség pótköltségvetésre sem - jelentette ki a tárca vezetője.

Az elemzők is meglepődtek az infláció mértékén

,,Egyetlen elemző sem számított arra, hogy júliusban jóval kilenc százalék felett lehet az infláció. A vártnál gyorsabb drágulás oka az élelmiszerek árának megugrása. Emiatt több kutatóintézet szerint magasabb lehet az egész éves infláció is" - írta korábban a Népszabadság.

Az idén júliusban - akárcsak tavaly - megugrott a fogyasztói áremelkedés üteme, a 8,7 százalékos piaci konszenzussal szemben a 12 havi infláció 9,6 százalékos volt - tette közzé pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyhavi drágulás 1,1 százalékot ért el, ami február óta a legmagasabb érték.

Az Ecostat kutatóintézet is módosított korábbi várakozásain
Egy százalék drágulás - tízmilliárdos tb-pluszkiadás

Egyszázalékos inflációemelkedés több mint 10 milliárd forintos többletkiadást jelent a társadalombiztosítási alrendszerben - a Világgazdaság szerint.

A nem várt gyors drágulás egyértelműen az élelmiszerárak megugrásának a hatása. Csak egy hónap alatt 3,3 százalékkal nőttek az élelmiszerárak júliusban. Ekkora növekedésre évek óta nem volt példa, érthető, hogy az elemzők sem számoltak ekkora áremelkedéssel. Az Ecostat kutatóintézet is módosított korábbi várakozásain. Az MTI-nek Belyó Pál, az intézet igazgatója úgy fogalmazott: eddig a 7,5-8,5 százalékos sáv alsó értékéhez közelinek becsülték az inflációt, most viszont úgy gondolja, az érték a felső határhoz lesz közelebb.

Kétéves lemaradást hoztak be az élelmiszerárak

Az élelmiszerárak egy hónap alatt majdnem kétéves lemaradást hoztak be. Eddig ugyanis az agrártermékek drágulása elmaradt az átlagtól, sőt tavaly jelentősen csökkent az áruk - írja a Népszabadság. Miközben 1998 júliusában egy kilogramm sertéscomb 732 forintba került, és tavaly a hetedik hónapban 630 forintba, idén júliusban már 814 forintot kellett fizetni érte. Az igazán drasztikus drágulás idén június és július között következett be, ahogyan ezt a KSH adatai is tükrözik.

Egy hónap alatt 21,8 százalékkal nőttek a sertéshúsárak, a tojás 21,3 százalékkal drágult, a friss zöldségért pedig 9,7 százalékkal kellett többet fizetni. Egy év alatt az élelmiszerek 10,5 százalékkal drágultak. A tojás 67 százalékkal, a sertéshús 29 százalékkal, a liszt 27 százalékkal, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs 23 százalékkal került többe júliusban, mint tavaly a hetedik hónapban.

PM: ,,az áremelkedés lassulása csökkenni fog, hanem is abban az ütemben, amivel a Pénzügyminisztérium eredetileg számolt"

,,Bár a júliusi fogyasztói áremelkedés a vártnál nagyobb, ez semmiféle veszélyt nem jelent a különösen pozitív gazdasági folyamatokra" - fogalmaz a Pénzügyminisztérium interneten is olvasható közleménye, amely hozzáteszi: ,,Hosszabb távon tovább folytatódik Magyarországon a dezinflációs folyamat."

A PM szerint a magasabb áremelkedés jórészt szezonális hatások eredménye, így elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszerárak gyorsabb növekedésével magyarázható. Kiugróan gyorsan nőtt a tojás és a sertéshús ára, összefüggésben az Európai Unióban bekövetkezett áremelkedésekkel.

A tárca szerint ,,érdemes az inflációs folyamatot a szezonális hatásoktól megtisztítani". Ezt mutatja az úgynevezett maginfláció. Ez az adat továbbra is kedvező és csökkenő irányú. Míg júniusban az egy évre visszatekintő maginfláció 7,9% volt, júliusban 7,6%-ra mérséklődött.

Mindez alátámasztja azt a vélekedést, hogy az áremelkedések lassulása folytatódni fog, ha nem is abban az ütemben, amivel a Pénzügyminisztérium eredetileg számolt.

,,Nem egyértelműen negatív az élelmiszerdrágulás"

Ha a szezonális hatásokat nézzük, nem egyértelműen negatív a vártnál nagyobb élelmiszer-drágulás. A mezőgazdasági termékek piaca ugyanis az elmúlt években rendkívül nyomott volt, többnyire az árak nem emelkedtek, sokszor inkább csökkentek. Ez ugyan a városi lakosság szempontjából kedvező, de rendkívül nehéz helyzetbe hozta a termelőket, a gazdálkodókat.

E területen létrejövő kiegyenlítődés javítja a mezőgazdaság jövedelmezőségét, ami az ágazat fennmaradása, fejlődése szempontjából fontos. A burgonya, a friss zöldség- főzelékfélék közel tíz százalékkal, a tojás több mint huszonegy százalékkal drágult.

Minden egyéb területen viszont nagyon szolíd áremelkedés volt - vélekedik a PM. A ruházati cikkeknél árcsökkenés következett be. Júliusban még az üzemanyagárak sem emelkedtek tovább.