További Belföld cikkek
- Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói
- „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
- Ez többé-kevésbé igaz - kommentálta az ÁSZ jelentését Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyon Igazgatóság vezérigazgató-helyettese, majd hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék túloz, mert legfeljebb több tízezer ingatlanról lehet szó.
Kaotikus nyilvántartás
A vezérigazgató-helyettes szerint a különböző szervezetek több dokumentumból, több forrásból állították össze a listákat, amelyek így természetszerűleg eltérő számokat mutatnak. A KVI-nek külön adatbázisa van, de a megyei földhivataloknak szintén, így a feldolgozottság, illetve az eltérő szempontrendszer miatt különböznek az adatlisták.
Az Index kérdésére Cserepes elmondta, hogy a felelőst már nem lehetne megtalálni, mert jelen pillanatban az egész föld-nyilvántartási rendszer rossz, így nem várható el, hogy konkrét és pontos adatokat kapjanak. Azt viszont elismerte, hogy ez pazarlás, hiszen óriási vagyonról van szó, amelynek tulajdonjogától az Állam könnyen eleshet.
Elbirtokolhatják az állami ingatlanokat
Ennek az oka, hogy jövő év június 10-én lejár az a tíz év, amely után az ismeretlen használó elbirtokolhatja a tulajdonosi jogokat (A Polgári Törvénykönyv szerint - 121§, 1. bek.- Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja.) 1991 június 10-én lépett életbe a Polgári Törvénykönyv soros módosítása, amely az állami tulajdonú ingatlanokról a fenti módon rendelkezett.
Cserepes elmondta, hogy a KVI-ben jövő év elejére várhatóak azok az összesítések, amelyek alapján az Állam újra birtokba veheti tulajdonait. Ezek az ingatlanok általában kültéri földterületek, de értékük jelen pillanatban nem meghatározható. Cserepes szerint szerencse a szerencsétlenségben ,,hogy az ingatlanok mostani magas ára miatt az Állam lényegesen magasabb áron tudja eladni az említett ingatlanokat, mint tíz évvel ezelőtt. A KVI-nek 2-300 millió forintjába kerül, hogy az említett dátumig mindent elvégezzenek. Ezt a pénzt saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia, mert a megnövekedett feladatmennyiséghez nem kapnak külön forrásból támogatást.
Budapesten 90 százalékát nem ismerik az ingatlanoknak
Az Ász-jelentés szerint a legkaotikusabb viszonyok a fővárosban vannak. Itt 18.444 darab ingatlan csak a földhivataloknál szerepel, azonban a vagyonkezelők egyikének a nyilvántartásában sincs feltüntetve. Ez a Fővárosi Kerületek Földhivatala által nyilvántartott összes állami tulajdonú ingatlan 91 százaléka.
Az Index szerette volna megkérdezni az illetékeseket, de többszöri próbálkozásunkra sem tudtuk elérni őket. Hasonló módon jártunk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál is, - amely a Megyei Földhivatalok felügyeletét látja el - ahol sokadjára is csupán a sajtóosztályig jutottunk.
A különösen veszélyeztetettek
Így sehol sem tudtak felelni azokra a kérdésekre, hogy a tulajdoni lapokon bejegyzett jogok és tények miért nem követték a gazdasági élet változásait, hogy 5864 darab ingatlan miért nem rendelkezik a bejegyzések szerint sem vagyonkezelővel, sem pedig használóval. Leginkább ezen ingatlancsoportokat birtokolhatják el könnyen, mivel az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása itt semmilyen szinten sem megoldott - állítja a jelentés.
Cserepes Tibor ehhez csupán annyit fűzött hozzá, hogy a hibák elismerése mellett mindenképpen meg kell említeni, hogy a KVI a végletekig túlterhelt, és a jelentés számára legfontosabb üzenete az, hogy ,,a vizsgált intézmények közül a KVI teljesített a legjobban."