Vince, Artúr
-11 °C
-1 °C

A parlament nélkül döntene a kormány a békefenntartásról

2003.05.12. 15:22
A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy találjon az iraki stabilizáció magyar támogatására olyan megoldást, amelyhez az alkotmány szerint nincs szükség parlamenti hozzájárulásra - közölte Kovács László külügyminiszter hétfőn. Kovács ugyanakkor a konkrét részletekről azonban nem kívánt nyilatkozni. A Fidesz humanitárius szerepvállalásról szóló módosító indítványt nyújt be.
A külügyminiszter szerint ez a megoldás csak félmegoldás lehet, nem tudja kiegyenlíteni a békefenntartásban való részvétel megtagadásából adódó tekintélyvesztést. Megjegyezte ugyanakkor, a kormány még nem adta fel a reményt, hogy az ellenzék végül is belátja, hogy az, amit tesz, ellentétes Magyarország érdekeivel. - Értelmetlen dolog ENSZ-felhatalmazásra várni, mert erre nincs reális esély - szögezte le Kovács László, utalva a Fidesz álláspontjára.

Ürügykeresés

Mint rámutatott, az is látszik, hogy miközben a NATO és az Európai Unió tagállamainak, továbbá a csatlakozó országok többsége kész békefenntartókat küldeni - és ezt jó néhányan már meg is tették -, sem az észak-atlanti szövetség, sem az EU nem fog döntést hozni a békefenntartás kérdésében. - Ily módon, aki nemzetközi felhatalmazásra vár, illetve arra hivatkozik, csupán ürügyet keres a békefenntartásban történő magyar részvétel akadályozására, és ezzel a nemzeti érdekek elé helyezi saját pártpolitikai érdekeit - érvelt a külügyminiszter.

Hangsúlyozta, a kormány tisztában van azzal, hogy a legsürgetőbb feladat Irakban a béke megszilárdítása és a közrend helyreállítása. Ettől függ ugyanis, hogy a humanitárius segítség eljut-e a rászoruló iraki emberekhez, elkezdődhet-e a háborús károk helyreállítása, az ország újjáépítése, és az is, hogy megkezdődhet-e Irak új, demokratikus rendjének kiépítése.

Rabló bandák

- A kormány ezért javasolja a parlamentnek, hogy hagyja jóvá 300, békefenntartó feladatokra alkalmas magyar katona Irakba küldését. Ez közvetlenül szolgálna magyar érdekeket is, hiszen nem akarjuk, hogy humanitárius szállítmányaink rabló bandák kezére jussanak - mondta Kovács László.

Jelezte, elő kívánják segíteni, hogy magyar vállalatok is bekapcsolódhassanak az újjáépítésbe, amelynek során elsőbbséget fognak élvezni a békefenntartásban tevékenyen részt vevő országok cégei, és meg akarják alapozni a demokratikus Irak és Magyarország majdani jó kapcsolatait, együttműködését is.

A Fidesz humanitárius missziót akar
Humanitárius szerepvállalásról szóló kapcsolódó módosító indítványt nyújt be kedden a Fidesz az iraki magyar részvételről szóló határozati javaslathoz. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának hétfői ülése után Demeter Ervin, a testület fideszes alelnöke újságíróknak elmondta: amíg az iraki helyzet rendezésével kapcsolatban nincs megfelelő nemzetközi felhatalmazás, addig egyértelműen szét kell választani a katonai és a humanitárius tevékenységet.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy magyar civil szakemberek humanitárius feladatokat láthatnának el Irakban, például a víztisztításban segédkezhetnének, illetve orvosok is részt vehetnének a munkában. Demeter Ervin ismertetése szerint a Fidesz javaslata azt célozza, hogy "a humanitárius segítségnyújtásban részt tudjon venni Magyarország, a katonaiban ne".

A parlament kedden tárgyal a módosító indítványokról.