Zsidók tüntettek a Stefánián
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Vizsgálatot folytatnak Hadházy Ákos ellen a Vérti Vadaskertről tett állításai miatt - Karácsony Gergely kiakadt a kormány plakátkampányára
- Elemző: Brüsszel öngólt lőtt, ennél jobb muníciót nem is kaphatott volna Orbán Viktor
- Az államtitkár szerint ezért van szükség kórházbezárásokra
- Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek
"Ahogy az imám (Khomeini) mondta, Izraelt le kell törölni a térképről. Az iszlám világ nem engedheti meg, hogy történelmi ellenség létezzék a hátországában. Bizonyára egy újabb palesztin támadáshullám törli el ezt a szégyenfoltot az iszlám világból". Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek ez a mondata verte ki a biztosítékot egy héttel ezelőtt. Azóta már az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elítélte az iráni elnököt, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára pedig bekérette az iráni nagykövetet.
Tüntetők az iráni nagykövetség előtt (Fotók: Barakonyi Szabolcs)
Irán idén nyárig hatalmon lévő elnökét azzal vádolták meg, hogy II. János Pál pápa temetésén kezet rázott és röviden elbeszélgetett az egyébként Iránban született Móse Kacav izraeli elnökkel. Mohammed Hatami cáfolta a találkozó hírét, ami azonban független források szerint megtörtént.
Az ultrakonzervatív, nyakkendőt soha nem kötő Mahmúd Ahmadinedzsád fölényesen nyerte meg a júniusi iráni elnökválasztást. Győzelme után megvádolták azzal, hogy részt vett az USA teheráni nagykövetségének 1979-es lerohanásában és egy kurd politikus bécsi meggyilkolásában. (Az előbbiről bebizonyosodott, hogy nem igaz, az utóbbi ügyben a bécsi ügyészség vizsgálódik.)
A Közel-Keleten - Izraelen kívül - a legnagyobb zsidóközösség Iránban él. A magas rangú izraeli politikusok közül itt látta meg a napvilágot Móse Kacav elnök és Saul Mofaz védelmi miniszter.
Izrael és Irán nem szomszédos, a két országot Irak és Szíria választja el egymástól, a két legközelebbi pont légvonalban kilencszáz kilométerre van egymástól. Irán a Sahab-3 típusú föld-föld rakétájával elérheti Izrael területét.
A forradalom 1979-es megdöntése után Magyarország az elsők között ismerte el az iszlám köztársaságot. A két ország 1939-ben létesített először diplomáciai kapcsolatot. Egy magyar miniszterelnök (Grósz Károly, 1988) és egy külügyminiszter (Martonyi János, 2001) látogatott eddig Iránba.
"Erőszakkal fenyegető, humánumot nélkülöző kijelentés" - minősítette az iráni elnök szavait a száz-százötven tüntető előtt Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Mahmúd Ahmadinezsád szerinte nem érez semmiféle korlátot, viszont Feldmájer büszke arra, hogy "olyan világban élünk, amelyik gyorsan reagál" az ilyen kijelentésekre. A nagyhatalmak mellett kiemelte azt, hogy a magyar Külügyminisztérium elítélte az iráni elnök szavait.
"Ma Izrael, holnap Európa?", "Minden államnak helye van a térképen", "Ne támogassa tovább Irán a tömeggyilkos terroristákat", "Purimkor az uszítók pusztultak el". Ezek a feliratok álltak a Mazsihisz aktivisták által a tüntetés kezdetén kiosztott táblákon.
Az iráni nagykövetség Stefánia úti épületének redőnyei lehúzva álltak, csak a tetőtéri ablakokból villant ki néha egy-egy kíváncsiskodó tekintet. A rendőrség nagy létszámban biztosította a helyszínt.
Délután két beszéd hangzott el, a másikat Pajor Tamás, a Hit Gyülekezete lelkésze mondta el, aki párhuzamot vont Ahmadinezsád mostani és Heydrich SS-főnök 1942-es, a zsidókérdés végső megoldását meghirdető kijelentése között. "Összefogásra van szükség: zsidókra, perzsákra és arabokra, európaiakra és ázsiaiakra" - mondta a Neurotic együttes egykori frontembere.
A szervezők a felszólalások végén megpróbálták átadni - ahogy fogalmaztak - "gondolataikat" az iráni nagykövetség munkatársainak, de a csöngetésre senki sem nyitotta ki a kaput. A dokumentumot a postaládába nem dobták be, inkább postán küldik el.
Az irániak nem vették át a petíciót
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
