Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Iskolakezdés számháborúval

2005.09.04. 19:32
Bár a pontos számok még nem ismertek, idén is száznál több iskolát vontak össze vagy szüntettek meg. A kényszerű lépések mögött alapvetően az áll, hogy évről évre kevesebb a gyermek, így az óvodákat, iskolákat egyre nehezebb fenntartani. Az iskola bezárása vagy összevonása, mindig nagy indulatokat vált ki, így nem véletlen, hogy a politika szinte mindig a zászlajára is tűzi ezeket eseteket. Az OM jelenlegi és korábbi politikai államtitkára az Index provokációjára az iskolakezdés alkalmából ölre is ment a kérdésben.

A Nógrád megyei Alsótoldon élő gyerekeknek idén szeptember elsejétől a 15 kilométerre lévő pásztói iskolába kell buszozniuk. Mostantól az ott élők is saját bőrükön tapasztalják meg, mit is jelent a gyakorlatban a körzetesítés, hiszen eddig Alsótold fogadta be öt másik falu diákjait, szeptembertől viszont mindenkinek - a bokoriaknak, a cserhátszentivániaknak, a felsőtoldiaknak a garábiaknak a kutasóiaknak és az alsótoldiaknak is - Pásztóra kell bejárniuk.

Mi is történt? Körzetesítették a körzetesített iskolát. Az alsótoldi körzeti iskolába csaknem 50 gyermek járt öt másik településről, de a korábbi fenntartói társulás már nem tudta finanszírozni az iskolát, így úgy döntöttek: a nagyobb egységhez, a városi iskolához csatlakoznak. Ez minden bizonnyal az Alsótoldtól távolabbi faluban élő gyerekeknek jelent majd gondot, hiszen nekik most egy kicsit még korában kell kelniük, hogy az iskolabusszal időre beérjenek a városba.

Alsótold körjegyzőségében az Index kérdésére azt mondták, azt majd csak később lehet látni, hogy a szülők és a diákok elégedettek (vagy elégedetlenek) lesznek-e ezzel a változtatással. Ez csak egy példa a sok közül.

Számháború, adatok nélkül

Legalább 250 óvodát, iskolát szerveztek át, vontak össze vagy szüntettek meg a nyáron - állítja Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Kérdésünkre, hogy mindezt mire alapozza, amikor a hivatalos statisztikák még nem is készültek el, Sió úgy válaszolt: az önkormányzatoknál, jegyzőknél érdeklődtek, és ezt a nagyságrendet más források alapján is megerősítve látják. A Fidesz azt is tudni véli, hogy az átalakuló intézmények több mint fele községekben, kistelepüléseken van, egyharmaduk kisvárosban, s jelentős részben óvodák estek áldozatul az átszervezéseknek. „Az Oktatási Minisztérium 7 lépés az igazságos és modern iskolákért programjában hiába emlegeti, hogy minden településen legyen óvoda, a mostani folyamatok a jelek szerint ezzel éppen ellentétesek” – mondja Sió.

A statisztikából csak később derül ki, hány intézmény státusa változott meg, mondta az Indexnek Arató Gergely, az oktatási tárca szocialista politikai államtitkára, aki az átszervezések számát száz körülire saccolta, bár mint hozzátette, „az is elképzelhető, hogy ez a szám magasabb”. „Ezen ugyanakkor nincs semmi különös” – fűzte hozzá, az elmúlt években szinte mindig viszonylag nagy számú iskolaátszervezés történt. Az átalakulás ugyanakkor sok esetben kívülről nem látható. Az iskola megmarad és működik tovább, legfeljebb nem önálló intézményként, hanem tagiskolává válik, azaz hatékonysági okokból az adminisztrációját vonják össze egy másik iskoláéval.

Kampányüzenetek

A számháború végére az Index próbált meg pontot tenni, de jelen helyzetben ez valóban lehetetlen. Annyit sikerült megtudni, hogy az önkormányzatoknak, amelyek valamilyen iskolaátszervezésen törték a fejüket, szakértőt kellett kérniük az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (OKÉV). Az OKÉV győri regionális igazgatóságánál például készségesen ki is gyűjtötték az Indexnek, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből 7, Vasból 27, Zalából pedig 11 önkormányzat kért szakértői segítséget, de lelkünkre kötötték, hogy ezek az adatok csak laza összefüggésben állnak a tényleges iskolaátszervezésekkel.

Sió László szerint az újabb iskolaösszevonási hullámot a költségvetési törvény kényszeríti ki, amely gyermekenként 10 ezer forinttal kevesebb állami támogatást ad azoknak az önkormányzatoknak, ahol nem sikerül elérni a megszabott átlagos osztálylétszámokat. Sió szerint ez 1100 intézményt, illetve az odajáró több ezer gyermeket érinti. „Az önkormányzatok egy része kivár, mert tudja, hogy ha úgy alakul, és jövőre a Fidesz alakíthat kormányt, ezt a szabályozást eltöröljük, és a kistelepüléseken legalább az első négy osztály megtartását külön eszközökkel támogatjuk” – formulálta meg nyíltan a párt kampányüzenetét az oktatási műhely vezetője.

A lábukkal szavaztak

Az iskolák átszervezése kényszerű dolog, de független az oktatáspolitikától, már az előző kormány ideje alatt is zajlott, igyekezett kifogni a szelet a Fidesz vitorlájából Arató Gergely államtitkár. Mindenhol egyre kevesebb a gyerek, de sok rosszul felszerelt falusi iskolából a szülők maguk vették ki a gyereket és vitték el a közeli város iskolájába, mondta a szocialista politikai államtitkár. „2000-ben, a Fidesz regnálásának kellős közepén a kistelepüléseken minden negyedik szülő ezt tette, azaz a lábával (pontosabban a gyermekével – a szerk.) szavazott a falusi iskolák ellen” – hivatkozott egy újabb statisztikai adatra az OM politikai államtitkára.

Ha már a statisztikánál tartunk. A legutóbbi 2004/2005-ös Oktatási évkönyv szerint a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ma 70 ezerrel kevesebb óvodás van, és több mint 100 ezerrel csökkent az általános iskolások száma. Ez alatt az idő alatt az óvodák száma 140-nel, az általános iskoláké 320-szal csökkent. Ezt a szorító demográfia helyzetet és a vele együtt járó kényszerű gazdasági lépéseket mindkét fél elismeri.

Két interjúalanyunkat arra kértük, hogy próbálják meg tömören összefoglalni, mennyiben kezelik, kezelnék másképpen ugyanazt a helyzetet. Arató Gergely, politikai államtitkár szerint a Fidesz idején tétlenül figyelték, hogyan válnak versenyképtelenné a kistelepülések iskolái. A kormányzat most legalább alternatívát kínál, amikor támogatja a színvonalas kistérségi együttműködéseket, amelyek révén a diákok jól felszerelt iskolákba megfelelően képzett szaktanárokhoz járhatnak.

A fideszes Sió László tömören úgy fogalmazott: „az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanannyit kap. A hátrányosabb helyzetben lévőknek többet kell juttatni, hogy ugyanannyit tudjanak elérni, mint a többiek, még ha ez többe is kerül”.