Auguszta
5 °C
22 °C

Nem tudatosan tervezték alul az éves pénzromlást

2000.11.29. 20:34
A tervezettnél magasabb lesz idén az infláció: a pénzügyminiszter 9,5-10 százalékos pénzromlásra számít, ám cáfolta, hogy a kormány tudatosan alultervezte volna az éves inflációt. A pénzromlás oka Járai szerint az olaj árának túlzott emelkedése és az euró árfolyamának csökkenése. A miniszter ugyanakkor reális lehetőséget lát arra, hogy az infláció 2003-ra 4-5 százalékra csökkenjen.
Idén átlagosan 9,5-10 százalékos inflációra számítanak, a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy 9,8 százalék lesz a fogyasztói árszint-növekedés - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter.

Járai Zsigmond
Járai elismerte, hogy az idei várható fogyasztói árszintnövekedés meghaladja a tervezettet, ám cáfolta, hogy a kormány tudatosan alultervezte volna az éves inflációt. A miniszter az idei infláció kapcsán a kormányt ért bírálatokat gazdasági megfontolásokat nélkülöző, csupán politikai indíttatású kritikáknak nevezte.

Járai szerint jövőre tartható lesz a 7 százalék alatti pénzromlás.

A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy az uniós jelentések a következő években az eddigieknél még kedvezőbbek lesznek. Ennek érdekében a kormány figyelemmel kíséri és eleget tesz az Európai Unió ajánlásainak és elvárásainak.

Visszamenőleges nyugdíjemelés

Járai közölte azt is, hogy a kormány a magán-nyugdíjpénztárhoz hasonló nyugdíjrendszer kiépítésére törekszik. Ennek lényege, hogy a szociális kiegyenlítési rendszer szerepe egyre inkább csökkenjen és a nyugdíjrendszer döntően az egyéni befizetéseken alapuljon.

A pénzügyminiszter itt jegyezte meg: elképzelhető, hogy a kormány jövő februárban további mintegy 0,3-0,4 százalékos visszamenőlegesen erre az évre vonatkozó nyugdíjemelést hajt végre.

Az újabb korrekció oka, hogy a két hónappal korábban vártnál is valamivel magasabb lehet az idei infláció, illetve a nominális béremelkedés a nemzetgazdaságban - mondta a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a jelenlegi becslés szerint nyugdíjasonként mintegy ezer forintot jelenthet majd ez az intézkedés.

Az egészségügy reformja is megindult - hangoztatta Járai Zsigmond, utalva a privatizációra.

"Eleget tettünk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átláthatóbb költségvetésre vonatkozó elvárásának is" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: "A jövő év elején a költségvetés teljesen megfelel majd az IMF elvárásainak".

Uniós elvárás a kisebb infláció

Járai Zsigmond egyetértett azokkal az uniós elvárásokkal, amelyek Magyarország tagságát a jelenleginél sokkal kisebb infláció mellett tartják reálisnak. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a fogyasztói árszintnövekedés mértéke már 2003-ra az EU által elvárt szintre csökkenhet.

13.015 milliárd lesz a GDP
A nominálértékben az idén a GDP a tervezett 12.530 milliárd forint helyett 13.015 milliárd lesz várhatóan, míg a jövő évre 14.660 milliárd, 2002-re pedig 16.235 milliárd forintos GDP-vel számolnak.
Az államháztartási egyenlegben több a bizonytalanság, de Járai Zsigmond szerint annak GDP-arányos hiánya a tervezett 3,5 százalék helyett 3,2-3,4 százalék lesz.

A társadalombiztosítási alapok a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint 30,3 milliárd forinttal lépik majd túl az idénre tervezett hiányt, az egészségbiztosítási pénztár elsősorban a plusz bérkifizetések és a gyógyszertámogatás növelése miatt a tervezett 42 milliárd forint helyett 58 milliárd forintos hiánnyal zár majd, míg a nyugdíjbiztosítási alap a tervezett nullszaldós egyenleg helyett 13,8 milliárd forint hiányt lesz kénytelen elkönyvelni a pótlólagos nyugdíjemelés következtében.

Járai Zsigmond szerint elképzelhető, hogy az idén a második félévben lassul a GDP növekedési üteme, de a Pénzügyminisztérium továbbra is valószínűnek tartja, hogy teljesül az 5,4 százalékos idei GDP növekedésre vonatkozó prognózisa.

Járai Zsigmond kijelentette: a beruházások elmúlt hónapokban mutatkozó csökkenését nem kívánják a költségvetési források növelésével ellensúlyozni, arra számítanak, hogy a beruházási tevékenység az elkövetkező hónapokban e nélkül is élénkülni fog.

A földművelésügyi tárcának van szüksége Szabadi munkájára

Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint Szapáry György korrekt jegybanki alelnök lehetne, és a jelenlegi pénzügyminiszter jegybank elnökké történő kinevezése esetén szívesen dolgozna együtt Auth Henrikkel, a Postabank vezérigazgatójával, valamint Adamecz Péterrel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárával is.

Járai Zsigmond még korainak találta ugyan a lehetséges alelnökök személyére vonatkozó kérdést, de elismerte, hogy már foglalkozott ezzel.

Elmondta: először a miniszterelnökkel kell megállapodnia saját leendő posztjáról, amire véleménye szerint legkorábban december 20-án kerülhet sor.

Azokra a sajtóértesülésekre reagálva, miszerint Szabadi Béla lenne az egyik MNB-alelnök jelölt, a miniszter elmondta: a kisgazda képviselő nevéről ilyen összefüggésben még nem hallott, és reméli, hogy nem is fog hallani. "A földművelésügyi tárcának nagy szüksége van Szabadi Béla munkájára" - mondta Járai Zsigmond.

Járai Zsigmond elmondta, hogy a miniszterelnökkel folytatott magánbeszélgetése során Orbán Viktor természetesnek nevezte, hogy egy vezető maga válassza meg leendő munkatársait, akikkel együtt kíván dolgozni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fogadnám el, hogy a miniszterelnöknek vétójoga lehet a jegybanki alelnöki kinevezéseknél - tette hozzá Járai Zsigmond.

Jövőre egyszer vagy kétszer csökkenhet a forint csúszó leértékelésének mértéke

Járai Zsigmond szerint jövőre előreláthatólag egyszer vagy kétszer csökkenhet a forint csúszó leértékelésének mértéke.

A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a 0,3 százalékos leértékelési mérték csökkentésének feltétele szerinte az, hogy az MNB által számított maginfláció 7 százalék alatt legyen.

Kijelentette azt is, hogy a forint jelenlegi 4,5 százalékos árfolyammozgási sávjának kiszélesítését akkor tartja megvalósíthatónak, ha az infláció legalább 5-6 százalékra csökken.

Az idén a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a bevételek 221 milliárd forinttal, a kiadások pedig 134 milliárd forinttal haladják majd meg a tervezettet, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetés bevételei a tervezett 3.392 milliárd forinttal szemben elérik a 3.613 milliárd forintot. Így a költségvetés elsődleges egyenlege a tervezett 2,5 százalékos aktívum helyett 2,9 százalékosra nő.

Tervezi már nyaralását?

Segítünk! Válasszon célpontot nyárra útjaink közül! Tengerparti apartmanok előfoglalási kedvezménnyel!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.