Natália
-3 °C
7 °C

Nem tudatosan tervezték alul az éves pénzromlást

2000.11.29. 20:34
A tervezettnél magasabb lesz idén az infláció: a pénzügyminiszter 9,5-10 százalékos pénzromlásra számít, ám cáfolta, hogy a kormány tudatosan alultervezte volna az éves inflációt. A pénzromlás oka Járai szerint az olaj árának túlzott emelkedése és az euró árfolyamának csökkenése. A miniszter ugyanakkor reális lehetőséget lát arra, hogy az infláció 2003-ra 4-5 százalékra csökkenjen.
Idén átlagosan 9,5-10 százalékos inflációra számítanak, a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy 9,8 százalék lesz a fogyasztói árszint-növekedés - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter.

Járai Zsigmond
Járai elismerte, hogy az idei várható fogyasztói árszintnövekedés meghaladja a tervezettet, ám cáfolta, hogy a kormány tudatosan alultervezte volna az éves inflációt. A miniszter az idei infláció kapcsán a kormányt ért bírálatokat gazdasági megfontolásokat nélkülöző, csupán politikai indíttatású kritikáknak nevezte.

Járai szerint jövőre tartható lesz a 7 százalék alatti pénzromlás.

A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy az uniós jelentések a következő években az eddigieknél még kedvezőbbek lesznek. Ennek érdekében a kormány figyelemmel kíséri és eleget tesz az Európai Unió ajánlásainak és elvárásainak.

Visszamenőleges nyugdíjemelés

Járai közölte azt is, hogy a kormány a magán-nyugdíjpénztárhoz hasonló nyugdíjrendszer kiépítésére törekszik. Ennek lényege, hogy a szociális kiegyenlítési rendszer szerepe egyre inkább csökkenjen és a nyugdíjrendszer döntően az egyéni befizetéseken alapuljon.

A pénzügyminiszter itt jegyezte meg: elképzelhető, hogy a kormány jövő februárban további mintegy 0,3-0,4 százalékos visszamenőlegesen erre az évre vonatkozó nyugdíjemelést hajt végre.

Az újabb korrekció oka, hogy a két hónappal korábban vártnál is valamivel magasabb lehet az idei infláció, illetve a nominális béremelkedés a nemzetgazdaságban - mondta a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a jelenlegi becslés szerint nyugdíjasonként mintegy ezer forintot jelenthet majd ez az intézkedés.

Az egészségügy reformja is megindult - hangoztatta Járai Zsigmond, utalva a privatizációra.

"Eleget tettünk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átláthatóbb költségvetésre vonatkozó elvárásának is" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: "A jövő év elején a költségvetés teljesen megfelel majd az IMF elvárásainak".

Uniós elvárás a kisebb infláció

Járai Zsigmond egyetértett azokkal az uniós elvárásokkal, amelyek Magyarország tagságát a jelenleginél sokkal kisebb infláció mellett tartják reálisnak. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a fogyasztói árszintnövekedés mértéke már 2003-ra az EU által elvárt szintre csökkenhet.

13.015 milliárd lesz a GDP
A nominálértékben az idén a GDP a tervezett 12.530 milliárd forint helyett 13.015 milliárd lesz várhatóan, míg a jövő évre 14.660 milliárd, 2002-re pedig 16.235 milliárd forintos GDP-vel számolnak.
Az államháztartási egyenlegben több a bizonytalanság, de Járai Zsigmond szerint annak GDP-arányos hiánya a tervezett 3,5 százalék helyett 3,2-3,4 százalék lesz.

A társadalombiztosítási alapok a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint 30,3 milliárd forinttal lépik majd túl az idénre tervezett hiányt, az egészségbiztosítási pénztár elsősorban a plusz bérkifizetések és a gyógyszertámogatás növelése miatt a tervezett 42 milliárd forint helyett 58 milliárd forintos hiánnyal zár majd, míg a nyugdíjbiztosítási alap a tervezett nullszaldós egyenleg helyett 13,8 milliárd forint hiányt lesz kénytelen elkönyvelni a pótlólagos nyugdíjemelés következtében.

Járai Zsigmond szerint elképzelhető, hogy az idén a második félévben lassul a GDP növekedési üteme, de a Pénzügyminisztérium továbbra is valószínűnek tartja, hogy teljesül az 5,4 százalékos idei GDP növekedésre vonatkozó prognózisa.

Járai Zsigmond kijelentette: a beruházások elmúlt hónapokban mutatkozó csökkenését nem kívánják a költségvetési források növelésével ellensúlyozni, arra számítanak, hogy a beruházási tevékenység az elkövetkező hónapokban e nélkül is élénkülni fog.

A földművelésügyi tárcának van szüksége Szabadi munkájára

Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint Szapáry György korrekt jegybanki alelnök lehetne, és a jelenlegi pénzügyminiszter jegybank elnökké történő kinevezése esetén szívesen dolgozna együtt Auth Henrikkel, a Postabank vezérigazgatójával, valamint Adamecz Péterrel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárával is.

Járai Zsigmond még korainak találta ugyan a lehetséges alelnökök személyére vonatkozó kérdést, de elismerte, hogy már foglalkozott ezzel.

Elmondta: először a miniszterelnökkel kell megállapodnia saját leendő posztjáról, amire véleménye szerint legkorábban december 20-án kerülhet sor.

Azokra a sajtóértesülésekre reagálva, miszerint Szabadi Béla lenne az egyik MNB-alelnök jelölt, a miniszter elmondta: a kisgazda képviselő nevéről ilyen összefüggésben még nem hallott, és reméli, hogy nem is fog hallani. "A földművelésügyi tárcának nagy szüksége van Szabadi Béla munkájára" - mondta Járai Zsigmond.

Járai Zsigmond elmondta, hogy a miniszterelnökkel folytatott magánbeszélgetése során Orbán Viktor természetesnek nevezte, hogy egy vezető maga válassza meg leendő munkatársait, akikkel együtt kíván dolgozni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fogadnám el, hogy a miniszterelnöknek vétójoga lehet a jegybanki alelnöki kinevezéseknél - tette hozzá Járai Zsigmond.

Jövőre egyszer vagy kétszer csökkenhet a forint csúszó leértékelésének mértéke

Járai Zsigmond szerint jövőre előreláthatólag egyszer vagy kétszer csökkenhet a forint csúszó leértékelésének mértéke.

A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a 0,3 százalékos leértékelési mérték csökkentésének feltétele szerinte az, hogy az MNB által számított maginfláció 7 százalék alatt legyen.

Kijelentette azt is, hogy a forint jelenlegi 4,5 százalékos árfolyammozgási sávjának kiszélesítését akkor tartja megvalósíthatónak, ha az infláció legalább 5-6 százalékra csökken.

Az idén a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a bevételek 221 milliárd forinttal, a kiadások pedig 134 milliárd forinttal haladják majd meg a tervezettet, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetés bevételei a tervezett 3.392 milliárd forinttal szemben elérik a 3.613 milliárd forintot. Így a költségvetés elsődleges egyenlege a tervezett 2,5 százalékos aktívum helyett 2,9 százalékosra nő.