Mária
-7 °C
3 °C

'Szimbólumok ellen harcolni értelmetlen'

2004.04.21. 14:56
Politikai véleményt kifejező jelképekkel szemben büntetőjogi eszközökkel fellépni értelmetlen és kontraproduktív. Az ellen kell harcolni, ha valaki a jelkép által képviselt ideológiát erőszakkal érvényre is akarja juttatni - mondja az Indexnek adott interjújában Halmai Gábor, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, akit az önkényuralmi jelképek használatáról és a vörös csillag viseléséért indult kezdeményezésről faggattunk.
Mi történne, ha csatlakozásunk után mondjuk a holland kommunista párt elnöke valamilyen magyarországi nyilvános eseményen vörös sarló és kalapáccsal a hajtókáján jelenne meg?

A büntetőtörvénykönyv 269/B paragrafusa szerint ez tényállásszerű magatartás, tehát megvalósítja a bűncselekményt. Az, hogy nem magyar állampolgár, ebből a szempontból nem érdekes.

De mi lenne, ha mondjuk a pénzbüntetés sértené emberünk jogérzékét, és elmenne Strasbourgba, mondván, korlátozták véleménynyilvánítási szabadságát. Egyébiránt pedig jelképhasználatával esze ágában sem volt kifejezni azonosulását a hatalom erőszakos megragadásával, a bolsevik önkényuralommal vagy más effélével.

Akkor tehetné ezt meg, ha itt eljárás alá vonnák, és jogerős ítélet születne ügyében. Ezt az ítéletet valóban megtámadhatná. Ismerve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának meglehetősen liberális gyakorlatát az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleményszabadságról szóló cikkelye kapcsán, gondolom, nagy valószínűséggel nyerne, és elmarasztalnák Magyarországot.

Törvénymódosító javaslat a vörös csillagért
Április 7-én több közéleti személy és politikus, köztük Eörsi István, Jancsó Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Gyurcsány Ferenc aláírásával tiltakozás jelent meg. Az aláírók részben amiatt tiltakoztak, hogy Vajnai Attilát, a Munkáspárt alelnökét április 3-án őrizetbe vették vörös csillag viselése miatt, részben pedig azt követelték, hogy töröljék el az ötágú vörös csillagot betiltó törvényt, engedélyezzék a vörös csillag viselését. A tiltakozás szövegéből nem derült ki egyértelműen, az aláírók a Btk. önkényuralmi jelképek használatát büntető 269/B paragrafusának eltörlését vagy csupán megváltoztatását kezdeményezik.
Az aláírók között volt Herczog Edit és Gurmai Zita MSZP-s képviselő is, akik Havas Szófia szocialista képviselő társaságában április 19-én törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a parlamentnek. Mint javaslatukból kiderül, a három szocialista képviselőt nem igazán az aggasztja, hogy a Btk. e paragrafusa sérti a véleménynyilvánítási szabadságot. Javaslatuk lényege ugyanis az, hogy a jelenleg hatályos szövegből egyszerűren vegyük ki a "vörös csillag" és a "sarló és kalapács" kifejezéseket.
A képviselőnők indoklása szerint az unió egyetlen jelenlegi tagállamában sem tilos a vörös csillag és a sarló és kalapács viselése, és számos legitim politikai szervezet jelképként használja őket, ezért ha a jelenlegi szabályozás csatlakozásunk után is érvényben marad, akkor a tagállamok polgárai Magyarországon nem gyakorolhatják korlátozás nélkül politikai jogaikat.
Hárulna ezzel valami ránk? Meg kellene változtatni a törvényt?

Nem lenne ilyen következménye. A strasbourgi bíróság egy konkrét ügyben azt állapítaná meg, hogy Magyarország megsértette az egyezményt. De persze egy racionálisan gondolkodó törvényhozó ilyenkor elgondolkodik, hiszen lehet, hogy holnap egy hasonló ügyben megint el fogják marasztalni. Elvileg akár késztethetné is arra a törvényhozót, hogy átgondolja a törvényt.

Valami hasonlóval kísérletezhet Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke is, aki azt mondja, elmegy akár Strasbourgba is, ha jogerősen pénzbüntetést kap vörös csillag viseléséért.

Megmondom őszintén, szerintem jó lenne, ha lenne egy ilyen strasbourgi ügy. Én az Alkotmánybíróság 2000-ben hozott döntését következetlennek tartom, ha azt nézzük, mi következik addigi döntéseiből, különösen a közösség elleni izgatásról hozott 1992-es határozatából. Az Alkotmánybíróság az önkényuralmi jelképek használatáról hozott döntésében szerintem két vonatkozásban sem tartotta magát ahhoz a teszthez, amelyet akkor kidolgozott. Az Alkotmánybíróság 1992-ben ugyanis világossá tette, egy vélemény értéktartalma nem lehet alapja a vélemény korlátozásának, tehát a vélemény tartalma önmagában kevés a korlátozáshoz. Márpedig itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy a különböző önkényuralmi jelképek puszta használatát vagy közszemlére tételét önmagában, tartalmuk alapján korlátozzák.

Az Alkotmánybíróság másik fontos tesztje azt mondja, hogy elsősorban azok a hatások és következmények lehetnek a tiltás alapjai, amelyek egy ilyen magatartással együtt járnak. Nem önmagában az számít, hogy valaki mit mond, hanem az, hogy annak milyen hatása lehet. Ha valaki ül a villamoson, gomblyukában egy vörös csillaggal, ez semmi olyan veszélyt nem jelent a köznyugalomra, főleg nem mások jogaira, ami azért elvárt következmény, ha egy olyan alapvető jogot, mint a véleménynyilvánítás szabadság, korlátozni akarunk. Az a tényállás, ami jelenleg a törvényben van, ilyen hatást nem követel meg.

Természetesen ha az önkényuralmi jelkép használatával együtt jár olyan fenyegető magatartás, mely valóban alappal kelti azt a félelmet az emberekben vagy emberek csoportjaiban, hogy aki ezt használja, az erőszakot is el fog követni, az más dolog. De ekkor nagy valószínűséggel nem kellene egy külön tényállást alkotni, hanem az izgatás keretében lehetne értékelni.

Holló András párhuzamos indoklásában azt írta, szerinte az Alkotmánybíróságnak ki kellett volna mondania, hogy a tiltott jelkép használója "csak akkor büntethető, ha olyan magatartást tanúsít, ami a jelképek által szimbolizált diktatúrák melletti intézményes kiállásnak, propagásának minősül, illetve egyéb olyan magatartást tanúsít, amely túlterjeszkedik a szorosan értelmezhető, pusztán személyes véleménykifejezésen".

Holló András véleménye jól mutat rá arra, hogy itt bizony az Alkotmánybíróság nem alkalmazta a korábbi teszteket. Egyetlen baj van vele szerintem, hogy tartalmában ez a vélemény nem párhuzamos, hanem különvélemény. Ha következetesen fogalmazta volna meg az álláspontját, akkor azt mondta volna, az önkényuralmi jelképek Btk.-beli szabályozása sérti a véleménynyilvánítási szabadságot.

Más volt szocialista országokban hoztak hasonló törvényt?

Őszintén szólva én ilyen fajta törvényt egyedül Németországban ismerek, értelemszerűen más történelmi múlttal és jelképekkel.

Németországban nem kifejezetten az alkotmányellenesnek minősített politikai szervezetek jelképeit tiltják?

A német megoldás tulajdonképpen az, hogy megpróbálják pontosan körülírni azokat a feltételeket, amikor korlátozni akarnak, és nem általában korlátoznak. Ennek keretében ők azt mondják, ha egy szervezet maga alkotmányellenes, egész tevékenységével bebizonyította, hogy az alkotmány ellen van, és az sem kizárt, hogy az alkotmány ellen akár erőszakkal is fellépne, akkor tiltsuk be a szervezetet, és ezzel elintéztük az ő jelképeit is.

Nálunk elég felemás helyzet van. Szabad kommunista pártot alapítani, kommunista ideológiát hirdetni, de tilos hagyományos jelképeiket használni.

Halmai Gábor
Az Alkotmánybíróság döntése ezzel az ellentmondással terhes. És nem is tudja feloldani, fő érve ugyanis az ilyen jelképek büntetőjogi korlátozásának alkotmányossága mellett az, hogy az alkotmányos rendet kétségbe vonó szövegek tilosak. Ami szerencsére a jogrendszer más részeiben nem érvényesül, mert nem minden szervezet tiltanak be, amelyik mondjuk a hatalommegosztás elvét nem vallja.

Egy megkülönböztetést kellene végiggondolnia mindenkinek, aki támogatja az önkényuralmi jelképek büntetőjogi szabályozását. A szimbólum szimbolikus beszédet feltételez; valaki ahelyett hogy elmondaná, mi az ő ideológiája, kitűz a gomblyukába egy jelképet, és ezzel hozza mások tudomására, hogy ő ezt az ideológiát tartja helyesnek. Szimbólumokkal és politikai véleményt kifejező jelképekkel szemben büntetőjogi eszközökkel harcolni értelmetlen és kontraproduktív. Az ellen kell harcolni, ha valaki ezt az ideológiát erőszakkal érvényre is akarja juttatni.

A törvényhozó egyszerűen egy szimbólum viseléséhez kapcsolt egy jogi következményt. És ezzel nehéz helyzetbe hozta a jogalkalmazót, mert a jogalkalmazónak nincs módja azt vizsgálni, hogy például az a nyolcvan éves öregember, aki kabátja hajtókáján egy vörös csillaggal ül a villamoson, jelent-e veszélyt bárkire, hordoz-e bármiféle fenyegetést akárcsak a köznyugalomra, nemhogy mások jogaira. Ezt nem tudja vizsgálni, mert a tényállásnak nem eleme ez a veszélyhelyzet. Azt kell néznie, hogy ott volt a jelkép vagy nem volt ott. Ha ott volt, akkor azt kell mondania, a bűncselekmény megvalósult. De ha mindig azzal zárulnának a bírósági ítéletek, hogy megvalósult ugyan a bűncselekmény, de ennek nincs társadalmi veszélyessége, akkor oda jutunk, hogy a bűncselekmény értelmetlen.

Még egyszer mondom, ha a jelképhasználattal valódi veszély jár együtt, azt a büntetőjognak kezelnie kell. De erre vannak más tényállások. A közösség elleni izgatás jelenlegi változata is alkalmas arra, hogy büntessük azokat, akik az adott jelképek által képviselt ideológiák alapján valóban fenyegetnek is valakiket. Hogy egy jelkép is van a kezükben, ehhez képest mindegy.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!