Bajusszal és nagy hassal jelzik a magyarokat

Angliába utaztam tíz évvel ezelőtt és a repülőtéren összefutottam egy siket csoporttal. Rengeteg problémájuk volt, elkeveredtek például a bőröndjeik. Akkor gondoltam rá először, hogy milyen jó lenne ismerni a nyelvüket" - vall a jelnyelvvel való első ismerkedéséről Hanák Petra, a Korner Jeltolmács Központ vezetője. Másfél évvel később egy angol színházban látott egy Rómeó és Júlia előadást, amelyet a színpad szélén álló jeltolmács jelnyelvre fordított. "Gyönyörű volt, és tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni" - emlékszik a kezdetekre.

Svédországban egy meghatározott óraszám után fizetni kell

Magyarországon kormányhatározat írja elő, hogy a közszolgáltatások minden területén biztosítani kell "kommunikációs hozzáférhetőséget" a hallássérülteknek. A fogyatékosok a Kornerhez hasonló regionális központoktól kérhetnek jeltolmácsot ügyeik intézésére. A központok állami kerettámogatásból tartják fenn magukat, de költségvetésüket pályázatokkal, szponzorokkal és egyéb forrásokkal is kényszerülnek kiegészíteni.

A Korner Jeltolmács Központ nem tesz különbséget az ügyfelei között aszerint, hogy a hallássérült ember például vállalkozóként egy többmilliós üzletet üt nyélbe a jeltolmács segítségével, vagy munkanélküliként az önkormányzattól kér segítséget. "Miért kellene fizetni a szolgáltatásért egy jómódú hallássérült vállalkozónak, hiszen neki ez a munkája?" - teszi fel a költői kérdést Hanák Petra. A Központnál minden hallássérült ember minden esetben térítesmentesen jut hozzá a szolgáltatáshoz. Bár Európában a gyakorlat nem egységes. Svédországban például az oktatásban az ügyfelek korlátozás nélkül igénybe vehetik a jeltolmácsot, egyéb ügyek intézésénél viszont csak egy meghatározott óraszámig ingyenes a szolgáltatás.

Nem tartják már butának

Egyre több esetben a hallássérültek jeltolmács segítségével intézik ügyeiket. "Az elmúlt évek során néhány munkaügyi központnál, önkormányzatnál az ott dolgozó munkatársak jelnyelvi kommunikációs tanfolyamot végeztek el, amelyről kaptak egy oklevelet. Mivel mindennapi szinten általában nem használják a jelnyelvet, ezért sokan zavarba jönnek, ha betér hozzájuk egy hallássérült és zavarukban van, hogy nem megfelelően kénytelenek ellátni az adott ügyet" - szemlélteti egy példával a Korner vezetője azt, hogy miért érdemes inkább jeltolmácsokat hívni az egyes esetekhez.

Lévai Katalin, a volt esélyegyenlőségi miniszter kinevezése óta jeltolmácsot vitt magával televíziós megjelenéseihez, és minisztertársait is erre buzdította. Hanák Petra szerint "napi szinten" még nincs fejlődés, de a leköszönő miniszter hozzáállása talán szemléletváltozást indított el: "Egyre többen látják a televízióban a munkánkat és talán a hallássérülteket sem tartják már egyszerűen rosszul artikulálónak, netán butának". Néha ugyan egyes műsoroknál a technikai feltételek miatt a képernyő olyan kis részét foglalja el a jeltolmács, hogy a jelelt információ szinte felismerhetetlenné válik

Össze kell szedniük magukat

A jelnyelvben egy mondat jóval több információt hordozhat, mint a beszélt nyelvben. Két autó összeütközött. A beszélt nyelvben ebből a mondatból több információ nem tudható meg. A jelelés során viszont azonnal nyilvánvalóvá válik a két autó helyzete, az ütközés iránya vagy az, hogy melyik autó ment gyorsabban.

Minden ország jelnyelvének megvan a maga ábécéje, nyelvtana, de a mozgást, a cselekvést kifejező igéket a világon mindenhol, viszonylag könnyen meg lehet érteni. Nemcsak a más nemzetiségűek, hanem Magyarország különböző tájairól származó hallássérültek is eltérő jeleket használnak. Mivel Magyarországon még nincs pontos leíró nyelvtana a jelnyelvnek, ezért is fordulhat elő az, hogy a debreceni hallássérültek kicsit másképpen jelelnek, mint például a kaposváriak. "A hallássérültek megértik egymást, de a jeltolmácsoknak azért néha össze kell szedniük magukat" - mondja Hanák Petra.

Nagy hassal jelezték

Nagy-Britanniában a zsidókra egy horgas orra emlékeztető jelet használnak. Néhány hónappal ezelőtt felmerült, hogy ez diszkriminatív, habár Hanák Petra szerint ez szövegkörnyezet kérdése, hasonlóan a magyar nyelvben a roma, illetve cigány jelzőhöz. Magyarországon ez a probléma még nem vetődött fel. A romákat egyébként hegedülést imitáló mozdulattal, az ortodox zsidókat göndör pajeszt mutatva jelzik.

A kulturális előítéletek azért lehetnek részesei a jelnyelvnek, mert az a vizuális világra épül. A magyarokat például mind a mai napig a nagy bajusszal, illetve a nagy hassal jelzik, bár ez utóbbinak az ellenkezőjére is van példa. Nagy-Britanniában a Hungarian és hungry (jelentése: éhes) szavak hasonlósága miatt előfordul, hogy az éhség jelét mutatják, ha a magyarokról van szó.