Miklós
-7 °C
4 °C

Meghiúsult Krasznai jogvédő akciója Ózdon

2000.11.11. 14:27
Az Alkotmánybíróság keddi határozata szerint nem alkotmányos alapjog a lakhatás. A taláros testület véleménye szerint az államnak hajléktalanság esetén csak az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához köteles szállásról gondoskodni. A döntés következményeire szerette volna pénteken a kilakoltatásra váró ózdi romák figyelmét felhívni a Krasznai József, a Roma Parlament alelnöke Ózdon, azonban a találkozó nem jöhetett létre, mivel a romákat nem engedték be a rendezvény helyszínére.
Az alkotmánybírósági döntés az országban élő mintegy harmincezer hajléktalan és a csak Budapesten kilakoltatásra váró öt-hatezernyi polgárnak azt jelenti, az állam kötelezettsége és felelőssége nem állapítható meg e téren, azaz az önkormányzatoknak csak közvetlen életveszély esetén kötelességük gondoskodni szálláshelyről számukra. Egyes emberi jogi szakértői vélemények szerint ez a határozat legalizálja a szociálisan hátrányos helyzetűek diszkriminációját és most már csak az önkormányzatok jóindulatától, anyagi helyzetétől függ a kilakoltatásra várók sorsa.

Az Alkotmánybíróság határozata
Gönczöl Katalin és Kaltenbach Jenő országgyűlési biztosok még két éve fordultak az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy a taláros testület tisztázza, a lakhatás való jog része-e a szociális biztonsághoz való jognak, illetve, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértésben van-e, mivel nem állapította meg a szociális biztonságról szóló paragrafus végrehajtásához szükséges jogszabályokat. A beadványra azonban azt az általuk nem várt választ kapták, miszerint ,,a szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, így annak garantálásából konkrétan meghatározott részjogok - így a "lakhatáshoz való jog" - mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le."
Mivel a döntés nem határozza meg pontosan, hogy mi számít közvetlen életveszélynek, az csak megítélés kérdése lehet pillanatnyilag. Krasznai József, a Roma Parlament alelnöke, a zámolyi romák szóvívője szerint azonban a tél és a fagy mindenképpen annak számít. Erről szerette volna tájékoztatni azt a lakásbérleti és közüzemi díjak tartós nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló 50-60 ózdi roma családot, akiket pénteken délutánra hívott meg az ózdi Bükk Művelődési Házba. Krasznai József az MTI-nek adott tájékoztatása szerint azonban a tanácskozás meghiúsult, mert a találkozó részvevőit nem engedték be az intézménybe arra hivatkozva, hogy minden terem foglalt. A művelődési ház igazgatónője nem volt hajlandó kommentálni az esetet.

Érdekes vetülete a történteknek, hogy az épület előtt megjelent romák közlése szerint azért jöttek el ilyen kevesen a találkozóra, mert a nap folyamán egy autó végigjárta a romák lakta területeket, s a sofőr azt állította, hogy a meghirdetett fórum elmarad. Az eset kapcsán Mészáros Miklós, a város polgármestere elmondta, a tiltakozások ellenére továbbra is keményen fellépnek az ózdi önkényes lakásfoglalókkal és a tartósan nem fizetőkkel szemben.

A hajléktalanság és a kilakoltatás kapcsán ugyan a legtöbb esetben a romákról esik szó Magyarországon, azonban ez a probléma korántsem őket érinti egyedül. A lakástörvény módosítása és az önkormányzatok rossza anyagi helyzete miatt ugyanis ma előfordulhat, hogy aki nem tudja igénybe venni az önkormányzati lakására felkínált elővásárlási jogot annak lakását az önkormányzat továbbértékesítheti - így csak a következő tulajdonos humanitásától függ, hogy a mostani bérlők utcára kerülnek-e vagy sem. Mindezekből csak az következhet, hogy a szociológusok által a társadalom egyharmadára becsült létminimum alatt vagy aközelében élők száma csökken - a társadalom perifériájára szorultak számának emelkedésével.

A szociális intézményrendszer nincs felkészülve a tömeges kilakoltatásra
A Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Lakner Zoltán nemrégiben bejelentette, hogy országszerte nyolcezer szálláshely áll a hajléktalanok rendelkezésére a téli időszakban. Emellett további háromezer férőhellyel működnek majd a nappali melegedők, és november közepétől elindulnak a tea- és élelmiszerjáratok is az országban. Az államtitkár elismerte, hogy a harminc-harmincötezerre becsült hajléktalan számához képest kevésnek tűnhet ez a nyolcezerfőnyi szálláshely, ám meglátása szerint jelentős részük nem fogadja el az intézményes ellátást. Egyes szociális munkások szerint ez azért fordulhat elő, mert az önkényes lakásfoglaló családok számára nincs megfelelő intézmény, ahol kilakoltatásuk után együtt maradhatnának. A férfiakat a férfiaknak, a nőket a nőknek fenntartott szociális intézménybe helyezik el, a gyermekek pedig sok esetében állami gondozásba veszik. Történik ez annak ellenére, hogy a hatályos gyermekvédelmi törvény szerint kizárólag anyagi okok miatt nem lehet a gyermeket a családjától elszakítani. A hajléktalan sorsra jutottak emiatt választják sok esetben inkább az utcát a meglévő szociális intézmények, így a hajléktalan szállók helyett.