Miklós
-7 °C
2 °C

Jogsértő rendőrségi adatkérés a gyorshajtásoknál

2001.10.08. 20:54
Sérti az állampolgárok alkotmányos jogait az a rendőrségi gyakorlat, amely az adatkérés során nem közli, hogy milyen célból kéri az információt, illetve nem tájékoztatja a nyilatkozatra felhívott személyt jogairól és kötelezettségeiről - derül ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy korábban meghozott iránymutató döntésének indoklásából. Lomniczi Zoltán főtitkár szerint beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy a jövőben a gyorshajtó autó tulajdonosa megtagadhatja az adatszolgáltatást.
Az autósok tízezreinek érdeklődésére számot tartó, gyorshajtással összefüggő jogerős határozatot Lomnici Zoltán, a LB főtitkára ismertette hétfőn Budapesten. A közigazgatási perben a felperes - egy magánszemély - a rendőrség szabálysértési határozatát támadta meg a bíróság előtt.

Nem nevezte meg a gyorshajtót

Egyes külföldi országokban például szemből készül a gyorshajtásnál fotó
A felperes tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét és rendszámát az illetékes rendőrhatóság hat hónapra bevonta azzal, hogy a tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást. A gépjárművet ugyanis gyorshajtás során lefényképezték, majd egy nyomtatványt postáztak a tulajdonosnak, melyen konkrétan meg kellett volna neveznie azt a személyt, aki akkor vezette az autóját. Ám a felperes ehelyett csak annyit közölt: valamelyik családtagja volt. A rendőrség a hatályos alacsonyabb rendű jogszabályok alapján járt el.

Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatokat.

A LB megállapította, hogy a rendőrhatóság a felperest az adatszolgáltatás céljáról egyáltalán nem, a jogokról és a kötelezettségekről pedig nem kellően tájékoztatta. A főtitkár kifejtette: az Alkotmány alapvető jogként rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét.

Nem kell kiadni a hozzátartozót

A személyes adatok védelmével összefüggésben alapvető garanciális elv, hogy az adatkérés céljáról tájékoztatni kell. Az ártatlanság vélelme pedig minden olyan eljárásban alkalmazandó, melyben az ügyfél magát szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az ártatlanság vélelmének érvényesülése pedig csak úgy biztosítható, ha együtt jár a vallomástétel megtagadásának jogával.

Az adott ügyben a felperes azt is felhozta az adatszolgáltatás megtagadásának indokául, hogy nem akart közvetlen hozzátartozója ellen terhelő nyilatkozatot tenni. "Az Alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében ez jogos indoka az adatszolgáltatás megtagadásának" - emelte ki Lomnici Zoltán a legfelsőbb bírósági döntés lényegét, melynek a főtitkár megítélése szerint is beláthatatlan következményei lehetnek.

A rendőrségnek új módszer után kell néznie

Becslések szerint gyorshajtás miatt évente tízezres nagyságrendben küldenek ki az ügyben szereplő nyomtatványhoz hasonlóakat az illetékes rendőrhatóságok. Amennyiben a gépkocsi-tulajdonosok ezután megtagadják az adatszolgáltatást, a hatóságoknak ki kell dolgozniuk a "bizonyítás" új módszereit. "Egyes külföldi országokban például szemből készül a gyorshajtásnál fotó, azért, hogy felismerhető legyen a szabálysértés elkövetője" - jegyezte meg.