György
12 °C
23 °C

Miért lesz valaki az ország drogosa?

2006. 03. 27. 15:00
Álljunk oda az ország elé, és mondjuk azt, hogy jó napot, mi vagyunk a fogyasztók, és kérdezzük meg a politikusokat, miért fenyegetnek bennünket börtönbüntetéssel, amikor senkinek nem ártunk. Valami ilyesmi járt Juhász Péter fejében, amikor megalakult a Kendermag Egyesület. Legutóbb megsétáltatta kendernövényét a bíróságon, és el is érte, hogy hetekig téma legyen a sajtóban a fűszívás dekriminalizációja. Ezzel persze újabb eljárást szabadított magára. Fel is kerestük, miért akarja ennyire, hogy bevegyék a perbe.

Amikor utoljára jártam Juhász Péternél, a Kendermag Egyesület alelnökénél, a lakása tele volt nyomozóval. Éppen a konyhában csomagolták műanyag zsákokba szeretettel nevelt kendernövényeit, és akkurátusan jegyzőkönyvet vettek fel az utolsó pipáról és hosszú papírról is. Ez volt az első házkutatás, amibe belenézhettem, és meglepődve tapasztaltam, a nyomozók is érző lények, egyenesen szerelembe estek a gyanúsított állataival, Lili és Beigli kutyával, Cikk és Cakk macskával.

Kendersétáltatás a bíróságon

Az állat- és emberbarát házkutatás egy nappal követte Péter perét a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, melyre bizonyítékként magával vitt egy termetes kendernövényt is. Sokan azt hitték, a tárgyalóteremig se jut el vele, arra viszont maga sem számított, hogy ki is tudja vinni az épületből.

Ügyvédje sem javasolta a növénysétáltatást. Azt mondta, egy stratégiai perben kommunikációs szempontból előnytelen művelet az ilyesmi. A kommunikáció szakot végzett drogaktivista viszont arra jutott magában, hogy a TASZ-tól inkább csak jogi tanácsot kér.

Juhász Péter azért állt a bíróság előtt, mert polgári engedelmességből feljelentette magát. Persze ha a bíróságon megkérdezték volna tőle, honnan szerezte a marihuánát, melynek elfogyasztásával megvádolta önmagát, mondhatta volna, hogy otthon termesztette. De ez valóban nem olyan látványos aktus, amiért odatódulna a tárgyalóterembe a teljes magyar sajtó.

A bíróság elsőfokon 70 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Felmentésért fellebbezett, mivel ügyvédjével együtt úgy gondolja, nem követett el semmit. A büntető törvénykönyvben az áll, hogy bűncselekmény az, ami benne van a Btk.-ban és veszélyes a társadalomra. A bíróságnak a konkrét esetben szakértői bizonyítást kellene felmutatnia, pontosan miféle veszélyt jelentett a társadalomra, hogy ő otthon marihuánát nevel és elszívja.

Nem dühből, mosolyogva

De térjünk vissza a konyhába, ahol a két macska és két kutya éppen eksztázisban táplálkozik. Gazdájuk most ért haza Budaőrsről, ahol egyszemélyes vállalkozása háromszáz fős call centert épít és kommunikációs tréningeket tart.

Az üzleti életben semmi hátránya nem származott abból, hogy drogaktivizmusra adta a fejét. "Tudják, hogy ki vagyok, de nem keltek megütközést. Sőt, emberileg pozitív visszajelzéseket is kapok." Legalizációról, dekriminalizációról nem szokott ügyfeleivel beszélgetni, mert "nem mukahelyen van ennek a helye".

De nem ilyen visszajelzésekre számított, amikor felvállalta, hogy ő lesz az ország drogosa, a Kendermag Egyesület arca. Az aktivizmust ezért telemarketing-biznisz helyett egy ideig kávézó nyitásával próbálta összekötni, amihez viszont nem ért, így bele is bukott.

Miért vágott bele az egészbe? Az egyesület megalapítása előtt hét évét keserítették meg egy büntetőeljárással. Végül pénzbüntetést kapott. Amikor befejeződött az ügy, úgy érezte, elege van:

"Bankban dolgoztam, jól kerestem. Budapest belvárosában nőttem fel, ismertem egy csomó ügyvédet. Tudtam, kihez lehet fordulni. És természetemnél fogva lazán vettem, nem izgultam, hogy jaj most mi lesz. Ennél azért komolyabbnak gondolom a világot. De mi van azzal, aki nincs ilyen helyzetben? Meghurculják egy baromságért! Évente ötezer ember ellen indult eljárás csekély mennyiségű kábítószerrel való visszaélés miatt."

"Gondoltam, nekimegyek azoknak, akik ilyen törvényeket hoznak" - ismertet meg a tanulsággal, melyet levont a történetből.
"Dühből kezdted?" - érdeklődöm.
"Nem, mosolyogva"

Jó napot, mi vagyunk a drogosok!

A Kendermag alakulásakor felmerült ugyan, hogy lehetne kultúrtörténeti meg ipari felhasználási maszlagot is keríteni a dolog köré, de ő inkább azt akarta: "beszéljünk arról, hogy én szívni szeretnék. Miért nem tehetem meg? Álljunk oda, hogy jó napot! Mi vagyunk a fogyasztók. Így nézünk ki. Elmondjuk, hogy mi van. Ilyen még nem volt nálunk. A kábítószer-fogyasztásról eddig nem lehetett világosan beszélni. Jöjjenek rá az emberek, hogy a saját gyerekeikről beszélnek, amikor azt mondják, hogy a drogos."

Péter talán a legradikálisabb legalizáló, aki kiáll a nyilvánosság elé. Majdnem lenyel keresztben, amikor megkérdezem tőle, hogyan nézne ki az ideális drogtörvény. A drogkérdésnek szerinte semmi keresnivalója a büntető-törvénykönyvben, csak szabályozni kellene a különféle drogokkal kapcsolatos folyamatokat. "A szabályozás valami olyasmi lenne, hogy a különféle drogok esetében ki milyen körülmények között állíthatja elő, árusíthatja vagy juthat hozzá. Nyilván, a heroinhoz nagyon megnehezíteném a hozzájutást. A piához való hozzájutást is megnehezítjük, mégsem gondoljuk azt, hogy a piásokat börtönbe kellene csukni. Az már a legalizáció bizonyos formája lenne, hogy mindenki termeszthesse meg, de kereskedni csak mondjuk 5 grammig lehessen, és ezt is csak a kijelölt helyeken."

"Ez azért elég távolinak tűnik. Előbb talán a dekriminalizációt kellene elérni" - próbálom visszarángatni a konyhába, ahol Lili kutya fülét vakargatjuk felváltva.

"Nyilván lépésenként. De azért ne gondoljunk már a dekriminalizációra úgy, hogy az valami hű de nagy lépés! Hogy nem büntetjük meg azokat, akiket nem is kell megbüntetni. A dekriminalizáció az a semleges pont. A jelenlegi törvény árt a társadalomnak. Minden második 18 évest eljárás alá lehetne vonni. Hozzunk élhető törvényeket, de azokat tartassuk keményen be. Most a törvény azt üzeni félmillió embernek, hogy a törvényeket nem kell komolyan venni."

Tippeljél, mikor lesz dekriminalizáció?"
"Két év" - válaszolja.
"Megtámogatnád valami érvvel?"
"Három éve azt mondtam, hogy öt év múlva. Ilyen egyszerű."

Ha komolyabban beszél, akkor persze ezt mondja: "Ha a társadalom többsége majd azt mondja, hogy nekünk van igazunk, akkor meglesz a törvény is. Sőt, rengeteg politikus is lesz, aki azt mondja, hogy ő már évek óta hajtogatja, sőt szívott is."

Jelenleg viszont a politikusokban szerinte nem lehet bízni. "Csak a drogpolitikán keresztül találkoztam a dolgokkal, de ha ez más területen is így megy, akkor életveszélyes helyen élünk. Ha a szakértelem máshol is csak ennyit számít, akkor azonnal kezdjen el mindenki politizálni."